Tiszavidék, 1871 (8. évfolyam, 1-8. szám)
1872-02-18 / 7. szám
VIII. évfolyam 7. szám. Vasárnap, február* 18.1872. Kiadá hivatal ifj.CSÁTBY KÁROLY gazd. akad. könyvkereskedése DEBRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. Hirdetések előre fizetendők: minden 4 hasábos petit sor egyszeri igtatásnál 5," többszörinél 4 kr. — Bélyeg- díj 30 kr. TISZAVIDEK Debreczen, Szabolcsmegye és Hajdúkerület vegyes tartalmú heti közlönye. Szerkesztői iroda: Debreczenben, Főtér 7-ík Bt- Hová minden a lap szellemi részét illető közleményt kérünk küldeni. Nvilttér alatt minden három hasábos garmondsor 10 kr. és 30 kr bélyegdij. Nagyobb terjedelmű, több ízben megjelenő hirdetések, a legjutányosabban eszközöltetnek. Előfizetési diji Postán küldve .... 4.— Félévre ........................2.— É vnegyedre...................1.— E lőfizethetni Debrcczcilbeil ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. Pesten Nenmann B. első magyar hirdetési irodájában, (Kigyó utcza 6. sz.) hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébiránt a postahivatalok utján legczélszerübb ötkrajezáros utalvány által. — " Küldjünk képviselőket az országos magyar ipar egyesület gyűlésére. Társadalmi helyzetünk, mely a bel és kül politika különböző irányú hatása következtében, annyi hányattatásnak volt kitéve a közel múlt időkben, nem engede kiváló figyelmet fordítani a hazai iparra. Az egyes politikai párt nézet diadalra juttatása iránti törekvés, magával ragadta nem csak a nemzet nagyjait, de a társadalom alsóbb osztályát — a kézműves osztályt — is, a kik pedig legközelebb hivatvák az iparos szak ismere- retek fejlesztésére, s a hazai ipar fejlődését gátló akadályok — mint a milyen a várr ügy, hitel ügy stb. máig is rendezetlen álla pota — elhárítására. Azonban bár érezni fogja is hazai iparunk a múlt tétlenségének káros vissza ha tását — de nem tétetik lehetetlenné a hibának helyre pótlása, s a mostohán veszteglő ipar nagyá, respectálta, s ez által a házi hatalmassá tétele iránti törekvés ! A kezdet meg van. A Pesten 1872-dik évi január 21-két tartott országos ipar értekezlet kiküldött id központi bizottság, párt szervezési gyüléan hívja fel Magyarország összes iparossait, — komoly lépéseket teendő az erők összesítő sével, egy alkotmányos munka megkezdésében — melytől az ipar boldogabb jövőjél feltételezi. Tagadhatatlanul epoehet fog képezn ezen gyűlés ipar rendszerünk életében — mennyiben tömeges pártolás esetében — é csak is igy! — elég tekintéllyel fog bírni szavát — az országgyűlés termében hangoztatni — azon ügyekbenni refermineut — melyek az ipar megmérhetlen hátrányára máig is rendetlen állapotban hevevnek. Ilyen gyökeres reformot vár, a nemzetgyűlésétől a régi adó rendszer, vám ügy stb. Két kézzel kell tehát megragadni ez alkalmat — minden hazai iparosnak — különösen azon ifjabb nemzedéknek, kiknek ifjúságuk még tágabb, sikeresebb munka kört meg bir. Igaz, hogy kétszeres áldozat, — e gyű- lésbenni részvétel az iparosoktól, — ki nem csak idejét s ez által jövedelmét veszti távolléte alatt, de veszti lehet megrendelőit is. De kárpótolni fogja ötét azon tudat, hogy közvetlenül csak is pálya társai, közvetve pedig hazája irán lerótta e tekintetbenni adóját, s hogy munkás volt azon alapkő lerakásánál, melyen épült palotában később, ha gyermekei nem is, de hon társai illetékesen versenyeznek a külföldi iparral. i De nem lehet gát e gyülésbeni részt- vehetésnél, az erre szükséglendő költség hiánya, ott vannak a ezéhek. A legszegé- í'nyebb társulat is rendelkezik - a külöub- . féle befizetésekből — büntetés pénzekből be- ? folyó 100—150 forinttal, a melyeket úgyis- adakozásokra fordítanának, fordítsanak ebből -130 — 40 frtot az általok saját kebelükből- választandó képviselő útiköltségére, s egyeseknek ttrheltetése nélkül képviseltethetik magukat az iparos gyűlésen. i Bizonyára kegyeletteljesebb áldozatot i nem hozhat a ezéh, mintha a haza olá- s rára visz. Vagy ha egyik másik ezéh, anyagi tekintetben oly mostoha körülmények közt van, hogy ily áldozatra egyedül nem képes; álljon össze két három kisebb társulat, s egy közösen választandó képviselő útiköltségei fedezésére járuljanak közösen. így is el lesz a czél érve. Különösen Debreczen város iparos osztálya — kinek áldozat készsége — már eddig is messze ismeretes, ne engedje, hogy ily uemes czél iránt részvétlenséggel vádol- tassék. ------------- ^ D ebreczeni hírek. — Balogh JFerencz fő-iskolai derék tanárunk ismét egy becses művel gaz- dagitandja irodalmunkat, ugyan is a »Magyar protestáns egyház“ történetét adja ki saját költségén. A mű körülbelől tiz sűrűn nyomott Ívre fog terjedni s folyó évi Julius végéig készül el. Az előfizetési pénzek Debreczenben Kismester utcza 1172-ik sz. a Balogh Ferencz hittanszaki tanár úrhoz küldendők be. — A reformátusak debreczeni főiskolájában az elemi és polgári iskolák közvizsgálatai az 187 %-dik év első felében következő renddel fognak tartatni: február 28. d. e a IV-dik elemi iskola, február 28. d. u. a lll-dik elemi iskola 1-ső osztálya, február 29-kén d. e. a lll-dik elemi iskola 2-dik osztálya, február 29. d. u. a II-dik elemi iskola 1-ső osztálya, mártius 1. d. e. a 11-dik elemi iskola 2-dik osztálya, mártius 1. d. u. az I-ső elemi iskola 1-ső osztálya, 2-án d, e. az I-ső elemi iskola 2-dik osztálya, mártius 3-kán d. e. a polgári ismola 1-ső és II-dik Nőnevelés. Irta: S e n e x. (Folytatás.) Tudom igen kevesen fogják állításomat kétségbe vonni, én mindazonáltal illusztrálni óhajtom a nőnevelés helyzetét, hogy szavaim jogos használatát kimutassam. Miként nevelik nálluuk a nőket? A gyermek még alig jár, alig már énjét a külvilág többi apró tárgyaitól megkülönbözteti, s mézes szülői elkényesztetik őt, pipere, fényűzés, czifrázás ez a leánygyermek paralelloskolája. Bocsánat, majdnem kifeledtem volna egy fontosat, hogy tudniillik olvasni még nem tud, hanem azért már imádkozik. Midőn később már kezd kifejlődni az agy, s az eddig csak érzéki lényből kezd emelődni, ekkor már övé minden, ő az első, a figyelem csak őt illeti. Még ugyan reá nézve közönyös lenne vájjon a haját nyírták e vagy sem hanem mert a szeretetreméltó mamáknak hízeleg hogy szülőijeik szépek, nem is nevezik másnak, csak legszebnek legokosabnak. Ilyen rettenetes téveteg burjánai közt lépdel előre a szerncsétlen gyermek, s rózáknak véli azokat, mert anyja mondotta. Nem lehet mindazon fonákságokat részletekig előadnom, melyekkel a szülők a kis leánygyermekben az önzés túlzó önszeretet s ön- s/eretet s önhitség mérgét növelik, mert anuyi- félék azok, hogy egész könyv telnék ki belőlök, s benne igen humoros jelentekre is akadnának. Teszem a múlt nyáron egy gyönyörű ligetben sétálgatva, kedves kis gyermek fut elém nevetve, s visszafut a téveg utakon előtűnő mamához. A mama szerencsés csinos, s hevesen ostromló udvarlóval bírni, s a háborgató gyermeket játszani küldi. Helyemen ülök s nézem; a gyermek a mama háta mögött néhány lépésnyire leül a porba, s bástyákat kezd kis kezével rakosgatni. Ebben, mondja az olvasó, még nincs semmi, kiegészítem azonban, hogy a kedves kis gyermek gyönyörű kék atlasz ruhácskába volt öltözve. Elmosolyogtam, mert méltó büntetést ért a czi- Cíoma. Ilyen esetek napi renden vannak, s már csak azért is tanuságosak, mert az ember gyakran látja, hogy a mama hiúsága a gyermekben a természetessége korlátozza oly módon, meylnek következtében a barátságosság helyét gőg, a szívélyesség terét közöny, az előzékenységet pedig nagyravágyás foglalja. Ám lássuk tovább. Egyszerre azt mondja a mama ez a leány már nagyon nő, ideje klastromba küldenem. Itt van azután a még nagyobb hiba. A különféle tisztes szüzek ápoló kezei alá kerül a leány, s a mi jó tulajdont benne a természet meghagyott, itt bizonyára kiirtják. Akármerre nézzünk a klastromi nevelések között, mindenütt egy eredményt fogunk látni, hogy tudniillik fő'Uly a nevelésben, legyen a lány: Marienkind. H» már eddig evangeirozták, elérte a nevelés netovábbját, s ha bár mindenféle szent képecskék hímzésénél, „la priére d’une viérge“ zongorázásánál egyebet nem tudna, a vallási el-
