Tiszavidék, 1871 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1872-02-04 / 5. szám

VIII. évfolyam Kiadó hivaíal gazci. akad. könyvkexeskedése DEBRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. Hirdetések előre fize­tendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyeg- dij 30 kr. 5. szám. Vasárnap, február 4.1872. Debreczen, Szabolcsmegye és Hajdúkerület vegyes tartalmú HETI KÖZLÖNYE. Szerkesztői iroda: Debreczenben, Főtér 7-ík se- Hová minden a lap szellemi részét illető közleményt kérünk küldeni. IVyilttér alatt minden három ha­sábos garmondsor 10 kr. és 30 kr bélyegdij. Nagyobb terjedelmű, több izbeaa megjelenő hirdetések, a legjsiíányosabban eszköiöltetiíeK. ­Előfizetési dlji Postán küldve .... 4.— Félévre..........................2.— Évnegyedre ....................1.— E lőfizethetni DeS>reozeiil>eis ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. Pesten Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, (Kigyó utcza 6. sz.) hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébiránt a postahivatalok utján legczélszerübb §0^** ötkrajczáros utalvány által. Felhívás a debreczeni litvonalu vasul létesítésére. Városi közlekedésünk, primitiv volta le­lett már évek óta átalánosan hangzik a jogos panasz; hiszen köztudomású dolog az itteni taliga transport árnyoldalai, s a taiigások túl- csigázott követeléseik, mert mai napig cou- curens nélkül monopolizálják városunkban a teherszállítást; nemkülönben a fénvüzéses bérkocsik is csak kis mérvben elégítik ki a nagy közönség igényeit s drága árszabályaik­nál fogva, a város messzebb fekvő részei kö­zött mint gyors és állandó közlekedési esz­köz nem tekinthető. Épen ezen olcsó és gyors de egyszersmind állandó közlekedés hiánya okozza azon ellentétet, mely Debreczen bel­seje és külsője között még mai napig is ép oly mérvben, mint nagyapáink idejében (ez előtt 100 évvel) fenn állt, fenn áll; mert még a vasúthoz közelfekvő része a városnak emel­kedett, addig a külső részén mostan is a régi falu; környezve áthághatlan kátyú tenger által. Ideje tehát, hogy azon khinai fal, mely városunkban létezik valahára eldöntessék s a város minden része a civilizált világgal va­lahára összefüzessék. De ideje lenne már, a kereskedelmünket gátló taliga monopóliumot korlátozni, s vá- rosuoknak biztos, gyors és olcsó közlekedési utat nyitni. Ezt minden igazi s józan Ítélő te­hetséggel biró polgára e városnak nem csak szivéből óhajtani, hanem tettel is előre segí­teni fogja; mert ettől függ főleg városunk felvirágzása, emelkedése é3 fejlődése. Hogy nézetemmel elszigetelt állást nem foglalok el, tanúsítja az egy évvel ezelőtt megpendített lóvonatu vasút tervezete; mely sajnos, mai napig is édes álmát alsza! Én nem akarok itten bíráló gyanáut fellépni; s ezen életre való s Debreczenre ma már el- odázhatlan szükségé vált intézmény egy éves álmának okát fejtegetni, mert meggyőződé­sem, hogy minél többet disputálunk, annál távolabbra esünk az indítvány létesítésétől. Ott, hol nem hitágazati dogmákról, hanem az élet practikus kérdéseinek, keresztül viteléről van szó, beszélni igen keveset hanem tenni sokat kell. Elvitázhatlan tény az, hogy mindennem zet-gazdászati vagy pénzügyi válalat létesí­tésénél nem lehet közönybös, mikor és kik által lett az életbe híva, s miféle garantiát képes az a válalkozókra nyújtani. Tény az is s a tapasztalat bizonyítja, hogy tapasztalt szakemberek vezetése alatt minden életre való válalat, a közjó javára felvirágzik s ma­gát hatalmas törzsé növi ki, ellenben ha ve­zetése oly kezekre bizatik, melyeknél a szak­ismeretek s a jó akarat hiányzanak, úgy az elsatynul elvész s gyümölcsözővé nem vál hátik. Válalatok életbe léptetésénél tehát, sok, mondhatnám minden a válalat létesí­tőitől függ ! Midőn tehát Debreczen városának tisz­telt polgárait, a lóvonatú vaspálya létesíté­sére újból felhívni bátorkodom; egyszersmind röviden a válalatra vonatkozó fő nézeteimet körvonalozni is megkísértem. Már röviden említettem miért szükséges főképen váro­sukba a közúti vaspálya; kérdés jövedelmező lenue-e itten ezen válalat ? A közúti vaspálya által városunk olcsó és gyors közlekedési eszközt nyervén, ez az itteni kereskedelem és iparra, mely mai na­pon már reánk nézvei is élet-kérdésé vállik, jótékony hatást gyakorolván, azt lényegesen elősegitendi, városunkat a modern városok színvonalára emeli, ezáltal idegenek nagyobb vonzerővel bírván, uj meg uj anyagi jólét meghonosítására fog közvetve utat nyitni, mely által városunk anyagi és népességi vi­szonyai lényeges felvirágzásnak fog indulni, a város tehát közvetve sokat nyerend, mely­ből világosan következik, hogy a résztve­vőkre nézve elég tisztességes nyereményt biztosíthat. Városunkban csak egy eszköz által fog leginkább jövedelmezővé s jótékonyává válni ez intézkedés, ha t. i. nem csak személy szál­lításra fog szorítkozni, hanem a város teher forgalmát is felkarolván, annak a vasutig és onnan visszaszállítását is eszközölni fogja. Ezen kettős feladatnak mogoldhatása végett, a közúti hálózat is ahoz mérten kell hogy legyen építve; tehát úgy, hogy a teherko­csik forgalma a személyi forgalmat s viszont ez amazt ne háborgassa. Kell tehát hogy a lóvonatu vasút a Tiszavidéki indó-ház teher­szállító raktárai raelett elágazván, egyenesen; a népkertnek tartván, hol a nagy-várad ut-| szát elérvén, be tér a piaczra s péterfián ke- j reszül a városi nagy-erdőbe, hol a társulat, ló' és kocsi telepe lenne elhelyezendő. Ezen fő-vonalból mint mellékvonaléi-! ágazna: egy szárny a Hatvan-utszáu kérész-; tül a városház térre s innen az ottani szól lős kertek mellett a leendő gőz-tégla gyár telepeihez; ugyan e szárnyból ágazna el: egy a nagy és kis-mester-utszán keresztül a vám és ló-verseny tér mellett a böszörményi s a macsi pusztákig, mert míg az első szárny a vásári czikkek és a tégla-gyárak terményei­nek szállítása által bíztosittatik, addig a macsi puszta óriási gabona készletei az azt összekötő vonalat jövedelmezővé fogja tenni. Egy harmadik s még nagyobb fontos­ságú szárny lenne az, mely a fővonalból a Gőzmalomhoz lenne vezetendő. Mind ezen vonalak, oly sintávolságra építendők, hogy a vasúti teher-kocsikat rajtok szállíthatni le­hessen, mely által a társulat, teher-kor v beszerzésétől némileg mentve lenne. lAgy pedig a fő-vonalon a teher és személy köz­lekedés gyors és akadálytalan legyen, két sin vonalnak kell lenni, az egyik kizá­rólag személy, a másik pedig teher szállí­tásra. Hogy a teher-szállitás a közönségre nézve, valóban előnyössé válhassék, egy te­her felvételi és leadási hivatal berendezését tanácslom felállitatni, a város belsejében Va­sárnapokon és ünnep napokon pedig, mind a két vágányon kizárólag személy forgalom lenne létesítendő. — íme azon vázlat mely­nek keresztül viteléről, a válalat felvirágzása s jövője függ. További részletezést jelenleg feleslegesnek tartok előhozni. Fő dolog most, nem azon vitatkoznunk, hogy lesz mi lesz? hanem erélyesen, a vála­lat minél előbbi foganatosításához látni. De már mint előbb mondám, válalatok létreho­zatalánál sok disputálás és bölcselkedések nem csak feleslegesek, hanem nagyon is ká­rosak ; miért is mindazon polgártársaink, kik mint alapítók részt venni óhajtanak, további tanácskozás, illetőleg a consortium megala­pítása, czéljából, e lapok szerkesztőségéhez fordulni szíveskedjenek; mert a consortium megalakulásától függvén az egész válalat életbe léptetése is. V.—J. Debreczeni hírek. — A jogászseyélyzö egylet javára a színházban múlt hó 27-kén este tartott jo­gászbál, mint előre irtuk volt, fényesen sikerült. A jogász bálok mint mindenütt, úgy nálunk is a bálok virágát szokták képezni. A bálanya Kom lossy Imréné, tavékeny el­nök Szilassy Ernő s a választmány által fo­gadtatott. A tánezrend úgy eszméjében, mint kivitelében pompás volt. Kerek medailt, belső lapján aranyos abroncscsal: „Jogász bál Debreczen 1872.“ felirattal s az igazság­szolgáltatás donibor művü jelvényeivel. A belső lapon a bálanya jóltaláT fényképe, az­tán arany nyomásban a tánezrend 4 lapon, s végül a hátsó lapon, majdnem minden a vi­galomban megjelent urhölgynek ez alkalomra

Next

/
Oldalképek
Tartalom