Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-10-29 / 44. szám

4) Szolgálati könyv nélkül szolgálatba lépni nem szabad; —vidéken felfogadott egyének jöhetnek ugyau Pestre és felfogadó gazdáikhoz beállhatnak, de ezek által a cselédhivatalnál utólagosan bejelentendők.

5) Oly gazdák, kik az évnek csak egy részét töltik Pesten, magukkal vidékről hozott cselédeiket bejelenteni nem tartoznak, de ha ezek a szolgalatból kilépnek, és azonnal haza nem utaznak, hanem tovább is Pesten maradni szándékoznak, szintén kötelesek a cselédhivatalban jelentkezni.

6) Azon gazda, ki cselédet keres, a cselédhivatalnál jelentkezik, dijul 30 krt előre lefizetvén, a hivatal a kívánt szolgálatra alkalmas egyéneket utasít, hozzá mindaddig, mig ezek közül a gazda tetszéséhez illő egyént talál s felfogad.

7) Jövendőre cselédszerzésre a hatóság által engedély senkinek nem adatik; az eddig kiadott engedélyek pedig csak az engedélyt nyert eg) ének személyére érvényesek.

8) Engedély nélkül cselédszerzés tilos.

9) Az engedélyiyel biró cselédszerző magán intézetek tulajdonosai kötelesek az általuk elhelyezett, illetőleg náluk jelentkező cselédekről a hatóság által előirt könyveket vezetni, ezeket a cselédhivatalnál betenkint bemutatni, s oly cselédet, ki a cselédhivataltól nyert szolgálati könyvvel nem bir, sem könyveikbe bevezetni, sem ajánlaui nem szabad.

10) Más gazdánál szabályszerüleg lekötelezett cselédet felfogadni, vagy más cselédjét a szolgálat elhagyására, vagy a szegődés meg nem tartására csábitni tiltatik.

11) Cseléd, ki magát akár szabályszerüleg, akár csak szóbeli egyesség által is lekötelezte, — más szolgálatba nem állhat.

12) A gazdák és cselédek kölcsönös jogai és köte- j lességeiről a szolgálat ideje alatt, nem különben az el- bocsájtásról vagy kilépésről szóló rendszabályok a cseléd- rendtartás III. és IV. fejezeteiben foglalvák, mely rendszabályok a közönség által a cselédhivatal helyiségében 6 | krajezárért megszerezhetők.

Újdonságok.

— A „Tisza** biztosító intézet alapitói naponta szaporodnak. Majdnem minden jónevü ezég szives készséggel támogatja aláírásával e vállalatot. Az alapítók közt ott látjuk Fráter Imre, Komlóssy Imre, Huzly Károly Telegdi László Vecsey Imre, Makó Is/ván, Dalmy Károly, Pusztay Lajos, Holländer Gyula. Deutsch Jakab, Szepessy Gusztáv, Löwenberg Jakab, Posszert János, Biedermann és Braunfeld, Rickl József Zelmos, Guttmann Mór, Rótt Lipót és testvére, Klein Ignácz, Göltl Nándor, Ábrahám László, Borsos Ferencz, Gálócsy Gusztáv, Hoffmann József, Schweitzer János stb. neveit s az e nevekben nyilatkozó bizalom elég kezességet szolgáltat arra, hogy ez intézet, mely annyi előnyt fog hozni városunkra és vidékünkre, most már csakugyan létesülni fog. — Ajánljuk ez intézet ügyét vagyonosabb polgáraink figyelmébe.

— Mikor Debreczenben a Csokonai szobrot leleplezték, a roppant néptömeget ugyancsak megbámulta nehány atyafi, kik miután közeire nem férhettek, az egész ezeremóniát csak távolról szemlélhették. „Mi lehet ott komám?“ kérdi az egyik, „Nem tudom, — válaszol a kérdett, — de a tiszteletest hoztam volt befele, hát ő mondta, hogy valami Csokonait jön megnézni,^ ki hajdanában igen nagy ember volt.“ „Hm, melyik lehet, az? tán a ki a beszédet tartja ott? Bizony komám, derék szál legény is az!“ s ezzel fejével a szobor felé bólintott. „Hiszen komám, nem olyan nagy az azért, hanem hogy a szót mindenki meghallja, hát tudja kend — asztalra állt.“

— Csokonai Vitéz Mihály szobrának minden nap sok nézői vannak, különösen a falusi atyafiak óra számra elnézik az éi cz-embert. Egyik azt mondja : azért emelték azt Csokonainak, mert mindent megjósolt. A másik atyafi már meg is bírálja a szobrot, azt mondván, hogy bizony télire jól felöltöztették, adtak rá nagy köpe nyeget, s rókaprémes mentét. így aztán ha künn marad is a szabad ég alatt nem fázik meg. — Boldog együgyüség!

— jfíurszki István Debreczenben lakó festő, Telegdi K. Lajos könyvkereskedésében egy igen sikerült tanulmány-főt állított ki. A kép művészi kezet árul el, mind a színezés, mind általában a kivitel kívánni valót nem hágy.

— A debreczeni királyi törvényszékhez ülnök - ségérti folyamodványok, — mint halljuk, — legközelebb vizsgálat alá kerültek. A folyamodók szerfelett sokan vannak. — A fő- és al-járásbiróságokra aránylag kevesebb folyamodás adatott be.

— lllésy György haláláról a következő gyász- jelentést vettük : Bánattól lesújtva tudatom gyermekeink, szüléink, testvéreink s egyéb rokonaink nevében is, — ismerőseink és jóakaróinkkal, s az egész nagy közönséggel felejthetlen férjemnek, Piroska kis leányom és Zoltán kis fiam édes atyjának, lllésy György 184s/9-diki honvéd tűzmesternek, a „Hon“ fömuukatársának 1871. okt. 21-én mnnkás életének 40-dik, boldog házasságának 11-dik évében, négy évi betegeskedés és 44 heti súlyos szenvedés után történt kimultát. A boldogult tetemei 24-én délutáni 3 órakor az országút 18. sz. alatti háztól a helvét hitvallású szertartás szerint tartandó tisztességtétel után a kerepes-uti temetőben fognak a természetnek visszaadatrii. Özvegy lllésy Györgyné Ember Lina.

— jDehreczen városnak igen t-ok meliék- utczáin most készültek el a gyalog-járdák, különösen tekintet volt azon helyekre, a hol nagyobb a közlekedés, s a hol leginkább sár szokott lenni; a gyalog-járdák építésére régóta nagy szükség volt Debreczenben, jelenleg is bár több ezer öl gyalog-járda készíttetett el, s a hiányon némi részben segítve van; de nagyon kívánatos volna, ha minden évben meghatározott mennyiségű járdák készíttetnének oly utczákon, a hol még most is feneketlen sárban kell úszni a járókelőknek.

— Felhív (is. Kéretnek a debreczeni tisztelt ipa- j rossegédek, hogy egy-, a saját érdekékben f. hó 29- kén délután 4 órakor pontban a n.-csapó-utczai Kainrath. féle kávéház nagytermében tartandó értekezletre minden szakkűlönbség nélkül minél nagyobb számmal egy begy ülni szíveskedjenek.

— Heller és Zsitvay pesti jóhirü divatke- reskedésnek mai számunkban közlött hirdetését ajánljuk olvasóink szíves figyelmébe, kiknél valóban jutányosán vásárolhatni.

— Debreczen hulail, mert az iparosok is egyletet, még pedig művelődési egyletet szándékoznak alakítani; ideje is már egyszer. — Üdvözöljük előre is.

— A tél közéig, mit a hires debreczeni kofák a gróf Dégenfeld-háztól egész a nagytemplomig hirdetnek is, mint régi szokás szerint, ők most is úgy „con amore“ ülnek glédában teknőik mellett s boszantják ocsmány beszédeik által a finom érzésű közönséget. — Ideje volna már egyszer, ha derék kapitányi hivatalunk létszámukat megkevesbitné. Ez igen üdvös lenne sok tekintetből; de még bűvösebb : ha a kofák árulási helyeit valabára szeg- letenkint határozná meg, mint ez minden nagyobb városban igy van -- Vagy ez is újévre vár?

_ A legfőbb itélösxék tegnapelőtt a következő esetet tárgyalta: Biharmegyei Felső Tóthon két testvér lakott: Popa Onus és Popa Flóris. A fiatalabb, Fóris, szerencsésebb volt bátyjánál, vagyonokra tett szert, és az öregebb, Onnis, öcscsénél napszámban dólgozott. Egyszer valami mezei napszámra mentek ki ketten, és mivel cserjéket mentek irtani, Onus baltát is vitt magával. Útközben betértek egy korcsmába, ott idogálás közben öszsze- szólalkoztak valami felett és Fóris ráütött bátyára. Ez nem akart verekedni, hanem kiment a korcsmából. Flóris oda is utánna szaladt, s az utczán öklével még háromszor fejbe ütötte bátyját. Ez a kézé ben levő fejszével visszaakarta riasztani öcscsét és hozzá vágott, de oly szerencsétlenül, hogy Flóris halántékán találva halva összerogyott. A biharmegyei törvényszék Pópa Onust ezen tényéért 3 évi, közmunkával súlyosított börtönre ítélte, de a legfelsőbb ítélőszék a számos enyhítő körülmény figyelembe vételével, egy évi fogságra szállította alá a büntetést.

— A ,,Nyíri Közlöny“ érdemdús újdondásza árgusi szemekkel kíséri a „Tiszavidék“ hasábjait, figyelmét a legkisebb részletekre kiterjeszti annyira, hogy hinnünk kell, miszerint a „Tiszavidék“ léteiét is irigyli Bölcs tanácsait figyelembe veszszük, hogy ha más szemében a szálkát nagyitó üvegen nem uézi, és nem követi a régi latin közmondást : „figulus figulum odit.“

— A Nyíregyházán létező ágostai egyházkerületi tanitóképezde jelen évben szomorú helyzetbe jutott.

A képezdészek száma nem hogy szaporodott volna, hanem nagyon is megapadt; csupán fi fiatal egyén látogatja a tanórákat, Múlt héten pedig október 23-kán, egyik tevékeny, szerény maga viseletű és szorgalmas tanára, Braun Endre élte, tavaszán, alig 26 éves korában, tüdővészben jobblétre szenderült, Temetése 24-kéD, délutáni fél öt órakor történt meg. s a képezde udvarán a kora elhunyt felett barátja és iskolatársa Ziman János, volt helybeli segéd-lelkész, most képezdei tanár, díszes közönség előtt tartott szép megható beszédet.

Örök béke lengjen hamvai felett!

— Folyó hó 29-kén távozik Nyíregyházáról a képezde igazgatója dr. Bartsch Sámuel ur, uj állomását elfoglalandó Baján, hová a közoktatásügyi minisztérium a természet-tudományok tanárává nevezte ki az állami tauitóképezdé.be. — Tehát a képezde gondjai egyedül Ziman János tanár urra nehezednek ; no de 6 tanonczczal könnyen elvégezheti a kiszabott tantárgyakat, az elméleti előadásokat gyakorlatilag is bővítheti.

— A N.-Kálióban tartott szabolcsmegyei bizottmányban tanfelügyelő ur újólag előterjesztette a felnőttek oktatási ügyét. — Bizony ideje volna, ha Nyíregyházán is a városi hatóság erélyesen intézkednék, miszerint e tél folytán az irni-olvasni nem tudó felnőtt egyének oktatásban részesüljenek.

—- Visszaélés a szabad iparral. A közönség köréből számtalan panaszt hallunk, hogy egyes nyerészkedő egyének a piaczon mesterséges drágaságot idéznek elő, sőt sok esetben drága pénzért is alig lehet megvenni némely áruezikkeket az ő kapzsiságuk folytán. E roszlelkü egyének ugyanis a keddi betipiaczot megelőzőleg, már hétfőn reggel lesben állnak a városvégeken, s az érkező vidéki szekereket megrohanják s az árukat ravasz beszédekkel megvásárolják; sőt sok esetben nehány krajezárért lefoglalván — ha talán jó nyereséggel nem tudnák eladni, — egész napon megváratják a szegény falusi embert, ki aztán sem el nem adhatja terményét a kellő időben, sem pedig a csekély foglalót adott csaló kupecztől uem kapja meg pénzét. Ezen visszaélések igen szomorú kinövései a szabad iparnak, s a közönség érdeké- I ben nagyon üdvös dolgot cselekednék a városi hatóság, ha e bajon valamikép segitni tudna és akarna.

— A tiszavidéki vasút választmánya okt. 23-kán gyűlést tartott, melyen valamennyi pesti és bécsi

í választmányi tag részt vett. A társulatot érdeklő több nagyon fontos kérdés volt napirenden. A m. hó 22-kén : kiuevezett ötös bizottság gazdag adatokkal felszerelt jelentést terjesztett elő, azon kérdéseket illetőleg, me- i lyekre a f. évi augusztus 6-kán kelt miniszteri leirat foly- 1 tán a társulatnak választ kell adnia.

Első ezek között a pénzügyminiszter ajánlata a ! temesvár-orsovai, vagy arad-lugos-orsovai vasút specialis j garantiáját illetőleg. A kormány kívánja, hogy a társulat I is vegyen részt e garantiában azon összeggel, mely a 6 és j fél százaléknyi jövedelmet meghaladja. — A bizottság e követelést elfogadhatónak nem találta.

A régi vonalak jövedelmezősége annyira gyarapodott, hogy a lefolyt 9 hóból következtetést vonva, a társulatnak ez idén egy millióval nagyobb jövedelme lesz, mint tavaly volt; a részvényesek 11 — 12 százaléknyi osztalékra számíthatnak; garantia fejében jövedelmük felét kellene odaadni az uj vonalra és ezt a részvényesektől várni sem lehet. — A bizottság a biztosítéki alaphoz évi subventiót ajánl. Az 1871. évi jövedelem vétetnék alapul. Ha a következő évek magasabb tiszta jövedelmet fognak adui, akkor a társulat a többletet 100,000 frtnyi maximalis összegig felajánlja az uj vonal subventiójára. Szavazásra kerülvén a kérdés, 14 választmányi tag a bizottság javaslatát elfogadja ; három : Szapáry gr. elnök kormány-képviselő, Kautz és Frennd ellenben azt. indítványozták, hogy méltányos ügyességet az által lehetne elérni, ha a jövedelmezőségtől eltekintve szavazua meg a gyűlés 100,000 irtot; a kormány által kért garantia üsz- szegeknek ez csak mintegy tizedrésze leendett, A határozatot elnök a bizottsági javaslat értelmében mondta ki.

Az áruk megosztását Szolnokon és azoknak a raagy. államvonalra utalását. Pestre leendő szállítás végett, a mint ezt a kormány leirata ajánlá, a bizottság nem találta elfogadhatónak, részben mivel a megosztás költséges és hosszabb időt vesz igénybe, részben mivel az ut is hosz- szabb, mi az üzlet kifejlődésére zsibbaszt.ólag hatna.

Hasonlag elfogadhatlannak találta a bizottság a kormány harmadik kívánságát : az arad-szolnoki vasút átadását illetőleg. — A választmány a bizottság javaslatait magáévá tette és elhatározta azokról a kormányt mielőbb értesíteni, hogy tőle viszonválaszt nyerjen.

A napirenden volt többi tárgyak közül említést érdemel még, hogy egy bizottság neveztetett ki, melynek feladata leend a mezőtur-acsházi vonal kiépítése tárgyában javaslatot készíteni; továbbá kiküldetett egy bizottság mely jelentést teend az államvasuttal kötendő forgalmi egyességről. A legközelebbi választmányi ülés deczember hó első vasárnapján fog megtartatni.

— Az országos k é p z ő-m ü v é s z e ti társulat rendes tagjai sorába, városunk következő lakosai léplek be: Kapros Gábor, Szathrnáry Sándor, Gondy Károly, Dr. Deutsch Ferencz, Barna Mihály, Pusztay Lajos, Vecsey Imre, ifj. Csáthy Károly, Bethlen Mikó Róza grófnő, Kiss Sándor intendáns, Móricz Antal, Klein Ignácz, Posszert János, Kovács János, Komlóssy Imre, Beke Mihály, Buda- házy István, özvegy Kenessev Zsigmondné és Hoffmann Vilma.

— A műnk a-k éptelen honvédek javára rendezett állam sors-játék 250,000 frtnál több tiszta jövedelmet hozott. E fényes siker következtében a hivatalos lap nyilvános köszönetét mond mindazon hivataloknak, egyeseknek és egyleteknek, kik nagyobb menynyiségü sorsjegyet minden üzleti dij nélkül adtak el-Jassik Menyhért helybeli ügyvéd kigyógyítatása miatt Pestre ment ott hirtelen meghalt.

— A bécsi kiállítási palota főcsarnokának elkészítését a westphaliai Harkort ezégre bízták, miután a válaikozók közzül annak az ajánlata volt a legelőnyösebb. A csarnok magossága 250. átmérője 3őO láb leend: egész sulya 40,000 mázsában van meghatározva s 36 nyolezvan lábnyi magasságú vas oszlopokonfog pihenni. A csarnoknak 1872 szept. 15—kéig el kell készülni s a kolo- szalis építmény kivitele fölött melyhez már közelebb hozzá kezdenek Steiger mérnök fog őrködni. Steiger jelenleg a florisdoríi Duna-hid munkálatainál van elfoglalva, melyek nem sokára bevégzödnek. E világ tárlat idejére „a múzeumok kongresszusát is tervezik. Továbbá, rajta vannak azon is, hogy a világ tárlatban a nemzetek házi-ipara szinte képviselve legyen. Ezen a téren Magyarország igen kitűnhet ha akar.

— Utánzandó példaképen említjük fel, hogy Debreczen városa közönségéhez n főkapitány a budai honvédemlék bizotmányának felhívása s a városi közgyűlés végzése folytán felhívást intéz, hogy a Budavár ostrománál 1849. május 21-kén elvérzett s a budai krisztina-városi temetőben nyugvó honvédek sir-emlékére adakozzék.

— lllésy György temetése kedden délután nagy részvét mellett ment végbe. Az emlékbeszédet az elhunyt kívánsága szerint Szász Károly tartá, a sírnál pedig ugyancsak az elhunyt kívánsága szerint Hegedűs Sándor mondott felelte búcsúbeszédet. A jóbarátok és ismerősök egy-egy levelet szakítottak a koporsó babérkoszorújából — s áldást mondva a sokat szenvedett hamvaira.

— Amerikában Michinganban Manistor , város egészen elhamvadt, s a tűzvész okozta kárt

114 millió dollárra teszik. A lángok kürülzárolták a lakosokat s százötvenen égtek meg, mig számosán a folyóba veszlek, úgy hogy az égésnek összesen 500 ember élet esett áldozaui. Chicagóban is nagy mérvben pusztított a tűz mely 9 angol mérlfőldre terjed.

— Spanyolországban a jelen kormány szénája nem a legjobb rendben van, minden pillanatban uj kitörésektől lehel tnrtaui.

— Stokholmban gróf Wachtmeister | külügyminisztert az utszán szél érte s azonnal i meghalt.