Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-14 / 20. szám

melyeknek megfelelő rendezése a törvényhozás fela­data volt. Ezen egyik ktilönszerü feladat mellett a törvény­hozásnak még egy másik sajátszerü, s ismét a vasúti forgalomból meríthető körülményre kell figvelmezni, és ez a törvény határainak minél nagyobb térre le­endő kiterjesztése. A vasutak által a messze és távol fekvő vidékek közelebb hozattak s ennélfogva a va­súti forgalom maga ismét a vasúti jogDak minél egy­öntetűbb alakulatát követelte. A vasúti törvényhozás tehát cosmopolita jellegű és kerüli a nemzeti elemet. Nálunk ezen két elemhez még egy harmadik já­rul, s ez az, hogy nálunk a jogi állapotok teljesen rendezetlenek. Magán jogunk kötelmi része majdnem teljesen hiányzik; a bíróságok egyéni felfogása, mely pedig oly országokban, hol a jog tanulmányozása nem tartozik a rendes foglalkozásokhoz, nem nagy jelen­tőségű, szokta nálunk a törvény hiányát pótolni. Ke­reskedelmi jogunk még csak a jelen üzleti élet, zsenge csiráit sem rendezi, kereskedelmi jogunk úgyszólván nincs is. Már pedig a vasúti üzletrendszabály sok eset­ben feltételez helyes kereskedelmi törvényeket, és ha a nálunk most érvényben levő üzletrendszabály ke- vésbbé hatásos volt, mint Ausztriában, az kizárólag annak tulajdonítható, hogy nálunk kellő kereskedel­mi törvényekre e rendszabály nem támaszkodhatott. A mondottak után azt kellene mondanunk, hogy helyes üzletrendszabály csak akkor létesíthető vala­mely államban, ha kereskedelmi törvény létezik; s ennélfogva törvényhozásunk legközelebbi teendője a közlekedésügy terén kereskedelmi törvénykönyvnek megállapításában állana. És habár ennek mint alap- feltételnek igazvoltát el is ismerjük, mégis elállunk ezen kívánságtól, mert tudjuk, hogy egy ily — sok- nemü viszonyokat átölelő — codex készítése nagyon hosszúra nyúlnék, és közlekedési viszonyaink meg­engedik, hogy ily törvénykönyvre várjunk. El kell mellőznünk tehát ezen alapkivánságun kát és határozottan egy üzletrendszabály létesítését követelnünk, de oly módon, hogy ezen rendszabály egyúttal akár magában rendszeresen, akár függelék gyanántmind azon viszonyokat és eseteket szabályozza, melyek a szállításnál előfordulnak és melyek mind­eddig semmiféle vagy csak hiányos és vázlatos meg­oldásban részesültek Igaz, egy ily műnek készítése nagy előrelátást igényel. De úgy hisszük, miszerint könnyebb a közle­kedésügyre vonatkozó jogi fogalmakat egy javaslatba összeszedni, mint ha az összes kereskedelem és üz­let valamennyi viszonyait magába ölelő kereskedelmi codex organicus megalkotásáról kellene gondolkozni. „V. RV‘ Az országos honvéagyüiésből. — Ha a holt belük olvasása után is érzékeny elra­gadtatással csüggünk a hazai történelem jogvédelmi dicső korszakán, mennyivel megliatóbb jelenet, midőn azon kor szereplő bajnokait együtt szemléljük ! Évenként ritkulnak ugyan a szabadsághősök sorai, megfogynak bár számban, de a lelkesedésben nem törnek meg soha. A megyeház termében az idén 82 régi honvéd, mint bajtársaik követei — jelent meg, a hazából már csak 34 egylet volt képviselve. — A polgárok megtöltötték a karzatot. Elnökölt: Ivánka 1 in r e, ki a gyűlést meleg üd­vözlő szavakkal nyitá meg. Majd a központi bizottság évi jelentése olvastatott fel, melynek tárgya volt, hogy a múlt évben miként moz- dilák elé a régi honvédek érdekeit? A jelentés — fajda­lom semmi positiv eredményt nem tudott felmutatni, s a ini sajnosabb, ennek épen az uralkodó többség volt oka. A szabadságharcz honvédéi a törvényhozás részéről er­kölcsi elismerésben nem részesüllek, s még az országos segélyezés is megtagadlatotl lölök, Az adósság nem tör­lesztetett, sőt szaporodóit. A központi honvédegyletnek j 1030 frtnyi terhe van. A vidéki egyletek felszólittalnak julius 1-ig fizetni. Szőnyegre kerüli a m e n h á z ügye is, e czélra gyűlt — mint az elnöki jelentés mondja — eddig 87,115 ft. de az adakozások még most is folynak. Telek van. — Több ajánlat teletett az épületre nézve, az aszódi és tétényi kastélyokat is felajánlották, volt telek Budán és Pesten is. A pesti telek a soroksári útvonal mellett,a lovasul egyik tervezett ágához közel van, ára 23,000 ft, a bizottság ezt ajánlja menházhelynek. E javaslatot a közgyűlés minden ellenvetés nélkül elfogadd. Az építkezés azonnali meg­kezdése elhatároztatott. A rokkantak eltartási alapját ille­tőleg, reményű a gyűlés, hogy a közönség részvéte meg­teremti azt. A pénzügyér az adás-vevési illeték elengedésére fel kéretik. Ivánka Imre elnök indítványozza a honvédmenház vagyonának mikénti kezelése iránt, hogy azt felelősség alatt 5 tagú bizottság kezelje, félévenként nyilvános szá­madást tevén közé: az építkezés után maradandó pénz első helyen betáblázva adassuk ki; a fölveendő bajlársakra nézve tekintet lesz a világtalanokra, a megcsonkítottakra, a végelgyengülésre; s ha a régi honvédek közül ilyenek nem találtatnak, a folyamodók közt életkorukra nézve leg­idősebbek veendők fel; a kezelő bizottság gondoskodni tartozik, hogy minél több régi bajtárs vétessék fel. I öbben szóltak ez indítványhoz, Váradi Gábor ja­vaslatára határoztatok, hogy a menház bekeblezése mó­dozatainak eldöntésével a bizottság, mely 9 tagból fog ál­lam, bizassék meg. Az elnöki előterjesztések közt nevezetes, hogy l>e- zsöfi Dénes honvéd 10hold földet ajánlott a gubacsi pusz- , tán menházhelyül, de ez nem fogadtathatván el, köszönet szavaztalak az ajánlatért. Inditványoztatotl, hogy a felosz­lott honvédegyletek ösztönözlessenek az ujraszervezke- désre, mert ad lig a honvédegyletek feladata nem lesz meg- 1 oldva, inig a régi hon\édek erkölcsi elismerésben nem részesülnek. Ivánka előterjesztést tett a választmány három évi tnüködésérél, megragadólag ecseteli ebben a honvédegy- let nagy fontosságát, s felhívja a közgyűlést uj tisztvise­lők választására, kijelentvén, hogy ö az elnöki szerepet tovább semmi esetre nem viheti. A választás következő eredménynycl ment végbe: elnök Gáspár András (.lelkesült éljenzés,) alelnökök Klementisz Gábor és Földvári Albert, jegyző Kittinél lgn. A gyűlést lakoma követte Fróhnerné! Helyi újdonságok. Hástlay Imre, ki a „Tiszavidék“-nek ez év első negyedében felelős szerkesztője volt, f. hó 10-én Debreczenben, élete viruló korsza­kában elhunyt. A megboldogult az irodalmi té­ren nagy munkásságot fejtett ki, két kötet köl­teményt irt „Tavaszi Ibolyák“ „Dalok és Elbe­szélések a népnek“ továbbá egy vig tárgyú re­gényt „Egy papa a NIX. században“ czim alatt. — Több figyelmet keltő és reményre jogosító munkái befejezetlenül maradtak Az irodalom­ban Hortobágyi név alatt dolgozott. Mi, a kik ismertük korán elhunyt barátunk szép tehetsé­gét és kitartó buzgalmát; bánatos szívvel gon­dolunk reá, miért kellett a jóbarátnak, a nagy reményekre jogosító írónak, a hű honfinak ily hamar sírba lankadni. Emlékét megőrzik munkái. — Áldás ham­vaira ! — .1 nép mivel iulés sei karöltve jár a mező­gazdaság egyik legfőbb tényezője a fatenyésztés. Oly or­szágok és vidékek lakosai, a hol a fatenyésztés virágzik, mind szellemileg úgy anyagilag is előbbre haladlak, mig ellenben a kopár kietlen tájék bizonysága a szellemi és anyagi szegénységnek. — Mily gyönyör látványt nyújt kivált május havában a szép zöld erdő és liget, s mily élv a gyümölcsös kert virító fái között sétálva szivni a kike­let üde légét! De a zöld erdő és virító kert fái nemcsak szépek, hanem egészségi és anyagi szempontból is hasz­nosak. Az erdei fák nagy része tüzelőül, épület, szerszám, és különféle iparos czélokra, másrészt pótlakarmányui, álomra, ugyszinte a kártékony szelek megtörésére és a futóhomok megkötésére használtatnak ; a gyümölcsfák e mellett még Ízletes és egészséges gyümölcsök által az embereknek kimondhatatlan hasznot hajtanak. Hazánkban az újabb időben több vidéken melegen karolták fel a gyü- í mölesfa tenyésztést, több városok tapasztalva az abból 1 származó haszon!, örvendetes haladást tettek a gyümölcs I válfajok nemesítése körül. Sőt a Nagyméltósagu magyar ! kir földmivelés, ipar és kereskedelmi minister ur kedvez- j ménye folytán egyes városok és községek azon szeren- csébe részesülhetnek, hogy a gyümölcsfa tenyésztés vete- ; ián bajnokától a fáradhatlan Lukácsy Sándor tanár űrtől i tanulhatják meg a legczélszerübb gyümölcsfa nemesítés és I szabályos fametszés módját. Már az alföld lelevényes ró- i natúréin is több vidéken szépen diszlenek a szőlő és gyü­mölcsös kertek, — e kiváló eredményt a gyümölcs-ipar és I üzlet terén eddigelé csupán Kecskemét és Nagykörös j szorgalmas népe mutatott. E kél városban nem egy kapás j ember található, a kinek kélhóld futó homokos földje szö- ! lövel és gyümölcsfával beültetve évenkint 1600 irtot jö- , védelmezett. Kecskemét és Nagykörös látja el jóféle gyu- mölcscsel nem csak Pestet, hanem Német, Cseh, Lengyel és Oroszországba is évenként tetemes mennyiségű alma, kajszinbaraczk és megy szállitlatik, úgy hogy évenkint két millió forintra számítható azon összeg, melyet e kél város a külföldtől a gyümölcsért nyer. Tehát a silány futó homo­kos föld is átvarázsolható hasznos és díszes szőlő és gyü­mölcstermő kertekre, ha az szorgalommal és kitartással párosul, azt eléggé mulatja a nevezett kél város példája, mélyet követnie Nyíregyházának is kívánatos volna; an­nál inkább, mivel az alap nem hiányzik, már eddigelé több gyüinólesészet kedvelő urak bírnak szépen diszlö és szá­mos nemes válfaju gyümölcsöt termő kertekkel. Kívánatos volna továbbá a népiskolák tanítóinak a fatenyésztésre alkalmas és jelevényes talajú föld kimérése, hogy a jövő nemzedék a/, elemi iskolákban kedvvel gyakorlatilag is megtanulva a fanemcsités!, idővel az ungvári vasul kiépi- telvén, a nyíregyházi gyümölcs éjszak-kelet Európában kapós és hírneves legyen ! — /I f it id Iliin ele,% ipar és keresketlelmi rn. kir. minister ur által kiküldött Lukácsy Sándor tanár ur vándor útjában Nyíregyházát is szerencséltette látoga­tásával, és május 4-én több szőlő és gyümölcsészet ked- velö urnái, ugyszinte az ev. faiskola kertjében a hely­beli városi tanítók és tanárok jelenlétében a gyümölcsfa tenyésztés, nemesítés és nyesésről igen tanuságos gya­korlati útmutatást tartott, másnap pedig Sexty mérnök ur bujtos alatti kertjében a felső elemi ev. tanulókat oktatta szeinlélelileg a fanemesitésre — Az ügy buzgalom s azon szakavatollság, melyet Lukácsy tanár ur a fatenyésztés körül tanúsít, méltán dicséretet és elismerési érdemel. — A Majálisok soréit a helybeli gymnasium növendékei szándékoznak megnyitni, s ha az idő kedvező lesz, május 16-án, az elemi tanulóké pedig a nyíregyházi vásár után fog meglartarni. — József fóherczeg* most már egyátalán j nem jön Nyíregyházára az idén, de sehova sem is megy azon helyekre, melyeken a hat heti udvari gyász alatt ! kellett volna megjelenni. Őszinte szívből sajnáljuk ö fen- ! sége elmaradását. — Hétnhegyi István szepes-sáros megyei tan­j felügyelő ABCéjének második javított kiadása megjelent j díszes kiállításban, ifjú Csáthy Károly gazdasági academiai könyvárusnál, ára 16 kr. Ezen abco az összes hazai sajtó j által annyira ajánllatolt a hazai tanítók figyelmébe, és már annyi helyen el van fogadva tankönyv gyanánt, hogy ezen jeles miire mi is a legnagyobb bizalommal hívhatjuk fel a Szabólcsinegyében levő népiskola tanítók figyelmét. — Azon nevezetes újdonságot tehetjük közé: hogy a történelmi társulat legújabb ülésén derék tudósunk Foltinyi János magára vállalta, a Szabolcsmegye története megírásához szükséges adatok gyűjtését. A történelmi társulat a legnagyobb örömmel fogadta ezen ajánlatot, s felkérte nevezett hazánkfiát Szabolcsmegye történetének megírására; — ezen okból a Vajai Ibrányi család levél­tárának regestái is az illető tudósnak fognak átadatni. — A ,,Buda-Pesti közlöny'f pályázati ro­vatában a nagy-kallói alreál-tanodánál megürült tanszékre I pályázat nyittatik. — Wolyö hó ti-kém este kilencz óra tájban a szénatér mellett Joszka kerékgyártó házában tűz ütött ki, s az egész hosszú nádfedoles ház csűröstől leégett. — József' fóherczeg helyett a honvédek Máriássy ezredet fogadtak, mely alkalommal E huszár- kapitány lova megbokrosodott, a korlátok mellett urával I együtt hányát esett, szerencsére komoly sérülés nem ! történt. — Mennyire tirt almas és veszélyes a katonáknak béke időben a fegyver viselése, kitetszik a ! múlt héten városunkban történt esetből is. Ambrus Mihály nevű helybeli fiatal legény, szegény özvegy anyjának s néyy neveletlen testvéreinek egyedüli támasza, barátaival : egy este a „Sas“ nevű korcsma mellett sétálva, hirtelen 8 ungmegyei 36-dik zászlóaljbeli honvéd által megtámad- ! tatolt s tévedésből más legény helyett minden ok nélkül annyira összevagdaltatott kivált feje és keze, hogy az or­vosok áilitása szerint életéhez kevés a remény. -- Az erélyes honvéd parancsnokság a bűntett elkövetőit szigo- j ruan és példásan megbüntetendi. — Május fl-kén a nyiregyhiizi ev. nép­tanítók saját gyümölcsfa iskolájukban számos polgári és földművelő egyének jelenlétükben a gyümölcsfa nemesilés újabb ezélszerü nemeiről gyakorlati útmutatást tartottak. — fmyétszhir. Miskolczról kapott tudósítás sze­rint. Tek. Sóhalrny János a hegyaljai ágostai egyházmegye I volt érdem és telt dús felügyelője, kedves hazánk egyik tevékeny hű, szabadelvű s áldozatra kész honfia folyó hó 9-kén Tálván jobblétre szcnderüll. Áldás s béke lengjen hamvai fölött! — Igen életre való eszmét cmlitt a „Nagyvá­rad“ nevezetesen a Szabolcs- és bihörmegyei törtenct- kedveleknek, illetőleg a történelmi társulat e vidéki tag­jainak ajánlja hogy ming ama társulat Zemplénben műkö­dik, addig ők e két megyében eszközölt buvárlataikkal el­készülhetnének. s a terv szerint Horváth Mihály elnöklete alatt Leieszen tartandó zárt összeillés után Debreczenben érintkezésbe tehetnék magukat a visszatérő búvárokkal, s kieszközölhetnének egy kiegészítő ülést Debreczenben, hol aztán a kutatások eredményei tárgyaltHínának. — Mi részünkről szintén óhajtjuk, hogy ez igen szép eszme ne hangozzék el eredménytelenül a pusztában kiálló sió gyanánt. Magyar-Allamvasutak menetrendé. Pest—Salgó-Tarján. Pestről ind. 7 óra 50 pr 10 óra 55 p. é, 9 ú. 56 p. d. e j Kőbánya 7 „ 50 „ 10 41 p. é. 10 ó. 7 p. d. e Gödöllő „ 8 „ 30 „ 12 „ 26 p é. 11 ó. 42 p. d. e j Hatvan „ 9 „ 50 „ 2 „ 45 p. é t ó. 10 p. d u ! Pászlhó „ 10 „ 59 „ 4 „ 15 p. é. 2 ó. — p. d, e ! S.-Tarján érk. 1 1 óra 20 p. r. 5 óra 32 p r. * óra 24 p r S.-Tárján - Pest. S-Tarján ind. 10 ó. 47 p. d. e. 10 ó. 20 p. éj I ó. 12 p. d.u Pászlhó ind. 11 ó. 53 p. d. e 11 ó 37 p. éj. 2 ó. 20 p. d u Hatvan ind. 1 ó. Í0 p. d u. 1 ó. 28 p. éj. 3 ó. 48 p. d. u ; Gödöllő ind. 2 ó. 6 p. d. n. 5 ó. 6 p. éj. 5 ó. 16 p. d. u 1 Kőbánya ind. 2 ó. 39 p. d. u. 4 ó. 52 p. r. 6 ó. 40 p. d.u Pestre érk. 5 ó. 4 p. d. u. 5 p r. 6 ó. 48 p. d. d. n. Hatvan — Miskolcz. j Hatvanból indul 9 óra 40 p. r. d. e. 2 óra 23 p. r. éjjel Füzes-Ahonv indul 12 óra — p. r. d. u. 4 óra 59 p r. éjjel Miskolc/, érkezik 2. óra — p. d. u. 7 óra 20 p. r éjjel Miskolcz - Hatvan. Miskolczról indul 8 óra 15 p, r. 8 óra — este. j Fiizes-Abony indul 10 óra 10 p, r. d. e. 10 óra 40 p. r. este. 1 Hatvan érk. 12 óra 25 p. r. d. u. 1 óra 8 p. r. éjjel. Zákány — Zágráb. ; Zákány indul 5 óra 35 p. d. u. 7 óra 22 p. r. Körös indul 5 óra 27 p. d. u. 9 óra 44 p. r d. e. Zágráb érkezik 7 óra 32 p. este 12 óra 59 p. d u. Zágráb -Zákány. Zágráb indul 7 óra 25 p. r. 9 óra 2 p. r. este. Körös indul 9 óra 55 p. r. 12 óra 7 p. éjjel. Zákány érk. 1 I óra 22 p. r. d. e. 2 óra 25 p. r. éjjel. Vámos — Györk - Gyöngyös. Vámos Györk indul 11 óra 44 p. r. d. e. 3 óra 29 p. r. Gyöngyös érk. 12 óra 19 p. u. 4 óra 4 p i. Gyöngyös - Vámos — Györk. Gyöngyös indul 9 óra 47 p. d. e. 1 1 óra 35 p. éjjel. Vámos Györk érk. 10 óra 10 p. d. e. 1 óra 2 p. éjjel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom