Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-24 / 52. szám

VII. évfolyam

52. szám.

Vasárnap, decz. 24. 1871.

—(SS—

Kiadó hivatal

ifj.CSÁTHY KÁROLY

gazd. akad. könyvkereskedése

debreczenben,

kova az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni.

Hirdetések előre fize- ö tendök: minden 5 hasábos gj> petit sor egyszeri igtatásnál 5, j többszörinél 4 kr. — Bélyeg- fcp dij 30 kr.

Debreczen, Szabolcsúiéivá és

riileí vegyes tártálimí

HETI KÖZLÖNYE,

Szerkesztői iroda: Debreczenben , Főtér 7-ik sz. fb fj Hová minden a lap szellemi T részét illető közleményt kérünk küldeni.

Nyilttér alatt minden három hall sábos garmondsor 10 kr. és 30 kr bélyegdij.

É Előfizetési dij t

|j Postán küldve .... 4.—

§3 Félévre

.............................2.—

n

agyobb terjedelmi!, suliit szintén több ízben megjelenő hirdetések, alkui Évnegyedre.......................1.20

s

zerint a legjutányosahban közöStetsielt.

Előfizethetni Ifebreczienbt'li ifj. Csathy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. JPesíen Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, (Kigyó-utcza 6. sz.) hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerübb

ötkrajezáros utalvány által.

Előfizetési felhívás

T

Vlíl-clik évfolyamára.

A „Tiszavidék“ már 7 év olta küzdelmesen bár, de buzgó kitartással futja pályáját. Azon bizalom, melylyél a t. olvasó közönség ezen hosszú idő alatt bizalmával és támogatásával megajándékozott : legszebb és legfényesebb bizonyság arra nézve, hogy lapunk iránya a közönség várakozásának teljesen megfelelt; s hogy e vállalat szebb jövőre érdemes. Mivel nemcsak több uj előfizetőt számlálunk, hanem lapunk szellemi részének gazdagítására több jeles szakképzett egyén felajánlotta működését; van szerencsénk jelenteni a t. közönségnek, hogy a „Ti- szavidék“ a jövő 1872-ik évben is meg fog jelenni.

Fő feladata leend lapunknak, eddigi irányához híven, visszatükrözni és jelezni mindazon eseményeket és társadalmi mozzanatokat, melyek Debreczent, Szabolcsmegyét és a Hajdúkerületet közelebbről érdeklik. Tárczánkban érdekes és mulattató czikke- ket közlünk; összes törekvésünk oda leend irányozva hogy valamint hét év lefolyta alatt, úgy ezutén is lapunk a t. olvasó közönség megelégedését kinyerje.

Felkérjük tehát a t. olvasó közönséget, hogy lapunk jövőjét becses pártfogásával tömegesen elősegíteni méltóztassék.

Előfizethetni 3$cl)recxeiihcn ifj Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvárusnál; vidéken legczélszerübb ötkrajezáros posta- utalványnyal.

Előfizetési feltételek :

Egész évre..........................4 forint.

Félévre...............................2

N

egyedévre..........................1 „ 20 kr.

szerkesztősége és kiadóhivatala.

Adjunk anyagi törekvéseinknek helyesebb irányt!

Vannak az anyagi fejlődésnek és haladásnak oly tényezői; melyekkel egy nemzetnek — e jövendő üsszenatás föltételeit illetőleg — a maga idején számolnia kell Hangsúlyozni kívánjuk a szót: hogy maga idején; mert a mily igaz, hogy a természet örök törvényeinek minden megsértése, sőt azoknak csak ignorálása is előbb utóbb kegyetlenül megbo- szulju magát: épen oly igaz, hogy nagy veszélyek származnának nemzetünkre nézve abból, ha oda nem tudna emelkedni, miszerint kellőleg számba vegye azon tényezőket, melyek anyagi életére döntő befolyással vannak, s melyek jótékony hatását azokuak összehangzatos működése feltételezi.

Ily döntő befolyással vannak nemzetünk anyagi életére magok a vasutak is. De döntő befolyással vannak azok nemzeti életére is.

Elvitázhatlau, hogy a vasutak által a népek és

nemzetek közelebb hozatván egymáshoz, a folytonos érintkezés azoknak mintegy családias színezetet kölcsönöz, s egyszersmind oly kapcsolatát tünteti föl, melyüek tágítása, vagy szorosabbra fűzése attól függ, j hogy egyik vagy másik a nagy családkörben mennyi- i ben leend képes a kor igényeinek megfelelni s versenyezni oly nemzetekkel, melyek az önállóság minden kellékeivel bírván, a versenytér minden irány- báni elfoglalására minden eszközökkel rendelkeznek.

Dicsekedhetik-e ily önállósággal nemzetünk, s mondhatja-e: hogy tényezői működésében megvan az összhangzás, s hogy az ily összhangzást teremtő faktoroknak birtokában vau?

Ezen kérdésekre fájdalom, csak negativ feleletet adhatunk. Mert nomzetünk nemcsak politikailag, de még közgazdaságilag sem mondhatja magát önállónak, s meglevő tényezőinek, jelesül: ipara, kereskedelme és földmivelésénelv összhangzatos működése hiányzik, miután ezen tényezők éltető erejének szálait még mindig Bécs tartja kezében.

Nem bir tehát nemzetünk azon éltető elemekkel, melyek fokozatos anyagi eiőhaladására nézve elodáz- hallan követelmény, és a melyek versenyképességét a vasutak segítségével mindinkább tért foglaló nagy ipar és kereskedelem hálózatával szemben növelhetnék. Mégis kormányunk ismét 356 mértföld vasút kiépítésének tervével foglalkozik és pedig téves va- sut-politikója alapján.

Váljon hihetjük-e, hogy jelen helyzetünkben a nagyszerű üzlet akár nemzetiség szempontjából üdvére váland nemzetünknek; bihetjük-e hogy azáltal iparunkat kereskedelmünk s íöldmivelésünket egyre tartó aknormis helyzetéből kiemelni, s e három tényező egymáshozi viszonyát szabályozni és azok kölcsönös támogatását biztosítani, igy aztán a nagy ipar és kereskedelem színvonalára emelni képesek leszünk:

Ily hiedelemmel valóban óriási csalódásnak ten- nők ki magukat. Mert gondoljuk meg, hogy vasúti kamatbiztositásunk Magyarország évi bevételének már most is egynegyed részét veszi igénybe, sigy a tervbe vett vasút kiépítésével legalább is felét nyelné el az, melynek még az a hátránya is megvan, hogy ezen kamatok külföld pénzpiaczaira kerülnek vissza;

Hogy ezen óriási veszteség fejében mindössze is azt nyeri Magyarország, hogy körülbelül 35 millió mérőre menő évi gabnafeleslegének kivitelét eszközölheti vasútjain, miután iparunk s igy kereskedelmünk is még mindég intensiv gazdaságra van utalva, s egyáltalán nem remélhetjük, hogy jelen helyzetünk- i ben intensiv gazdaságra mehessen át;

hogy a nagy vasúti üzlet iparos s kereskedő hazánkfiait anyagi függetlenségünk hiánya folytán ké- í születleuül találja az gazdáinkat is, s igy a nagy vasúti üzlettől nemcsak hogy iparunk, kereskedelmünk s i földmivelésünh isolált helyzetének megszűnését vár- I hatnók, vagy hogy e három tényező nemzeti jellemé- ! nek fejlesztésére s megszilárdulására nézve garantiát nyújthatna, hanem attól is tarthatunk, hogy lassan lassau mindaz absorbeálva lesz a mi csak nemzeti.

E késziiletlenség azonkan korántsem nemzetünk- I nek róható fel, hanem érdekeivel ellenkező azo.u viszonyoknak, melyekbe századok óta folyvást bele- erőszakoltatik. Épen azért egyre képtelen arra, hogy hazai erőkből tevékeny s munkás polgári osztályt tore mtsen más miveit nemzetek példájára, hol midőn a vasutak létrejöttek, már teljesen készen állt a sok ügyes kéz és képzett elme. melyek az előnyt az ipar j javára gyorsan és nagymérvüleg tudták kibányászni.

Igaz ugyan, hogy például Poroszhonban a ezéhtörvények eltörlésével a szabad letelepedés s iparszabadság aegise alatt idegen ecset s idegen véső segítségével, takarékosság s egyszerű életmód nyomán vettetett meg az ipar alapja. De azért az e részbeni törekvésekne a mindinkább tömörülő hazai nemzeti irányt adott. Sőt az „association üdvös eszméjének minden iránybani érvényesítésével a porosz hegemónia biztosíttatott.

Ebből önként következik, hogy csak is azok a nemzetek képesek nemzeti fölényüket fentartani, melyek iparának a nemzeti erő véli meg alapját; s igy jaj annak a nemzetnek, melynél az iparnak idegen töke s idegen erő ad életet, mert az nemzetisége rovására érvényesül, s nemzeti bukásának egyengeti útját. Mi azért egyre vasutakat építünk, s iparunk és általa kereskedelmünk s földmivelésünk fejlesztéséhez megkívántaié más fontosabb tényezőkről nem goadoskogunk.

Ha tehát nemzetünk jövőjét biztosítani akarjuk, és nem akarjuk, hogy az egyre szaporodó vasutak folytán felénk is mindinkább eiőnyomuló idegen erők által nemzetünk tulszárnyaltassék: akkor változtassuk meg politikai rendszerünket, s adjunk anyagi törekvéseinknek helyesebb^irányt, vagyis:

1, mindenek előtt közgazdasági] függetlenséget teremtsünk, melynek alkatrészeit a consolidált és lebegő államadósság teljes elkülönítése, s ezzel összefüggésben a magyar állami valuta életbeléptetése és külön magyar állami valula életbeléptetése és külön magyar vámterület megalakítása képezik; s igy az 1865—7. XV. é-i XVí. t. ez. megváltoztatandók, melynek tüstént meglesz az a jótékony hatása, hogy pénzintézeteink Bécs pénzügyi (molochjainak lidércz- nyomásától megszabadulván, iparunk de általában közérdekeink hátrányára mindinkább fokozódó hallatlan uzsoráskodásukkal felhagynak;

2, vasut-poliükáukat érdekeink s pénzviszonyainknak megfelelőig rendszeresítsük, s tartózkodjunk attól, hogy még most közérdekeink rovására nagy vasúti üzletbe bocsátkozzunk;

3, iparunk fejlesztése czéljából a hazai erőket tömöritsük, s a ^társulás üdvös eszméjét főleg az ipar terén minden erőnkből érvényesíteni törekedjünk, és főuraink az angol főurak példáját követve sorakozzanak e körül azon tudatban, hogy iparrunknak önerőn kbőli fejlesztésében van nemzetiségünk g a r a n t i á j a;

4, a kereskedelmi s iparviszonyok alapvonásainak rendszeres előadását általában hozzuk be iskoláinkba miután azt a gyakorlati élet bármely szakmában is mindinkább szükségesnek tünteti föl;

5, vasutaink szaporodása folytán az erdészeti í törvényjavaslat mielőbbi keresztülvitelét érvényesit- | sük iparunk érdekében is;

6, más müveit nemzetek példájára hagyjunk fel a fényűzéssé!, s a takarékossággal párosult egyszerű

' életmód legyen szövétnekünk; mert az főrugója a gyonosodásnak, s pénzügyi s ipari csodák véghezfi ; telére képesít; mert a „luxus“ a civilisatio jól felfo- j gott értelme szerint pellengérre állítja bárkinek is ! a-ectált miveltségét.

Meg vagyok győződve, hogy ily irányban bámulatos lendületet fog nyerni iparunk s általa kereskedelmünk és földmivelésünk, s nemzetünk jövője biztosítva lesz. Azért fogjunk a munkához, s adjunk anyagi törekvéseinknek helyesebb irányt! ....