Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-09-10 / 37. szám

VII. évfolyam 37. szám. Vasárnap, Sept. 10. 1871. KJatlö hivatal f ifj.CSÁTHY KÁROLY 'f na7.rí. a Larí. könyvkereskedése DEBRECZFABEN, I hová az előfizetési pénzeket és Sä hiiríetéseket kérjük küldeni. 1 i ___ H irdetőitek előre fize­tendők : minden 5 hasábos petit sor egyszeri igtatásnál 5, 1 többszörinél 4 kr. — Bélyeg- ríij 30 kr. TISZAVI Deforeczeii, Szabolcsmegye és Haidiikerület vegyes tartalmú HETI KÖZLÖNYE. j liagyobb terjedelmű, mint szinlén több i£ben megjelenő hirdetések , ailing Évnegyedre ♦ szerint a legjutányosabban közöltéinek. Sí— Szerkesztői iroda: $ Debrecenben, Főtér 7-ik sz. Hová minden a lap szellemi 'p részét illető közleményt kérünk küldeni. Nyilltér alatt minden három ha­sábos garmondsor 10 kr. és jjj 30 kr bélyegdij. •>:= Etöii/etési tlij: Postán küldve .... 4.-— £8 Félévre............................2.— . . . 1.20 Előfizethetni öeforccaseillsen ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. M.-lllSiiS^rmény'feeiS Lányi Márton kereskedésében. jPeatesí Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, (Kigyó-utcza 6. sz.) hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. 1 yire^yhá/iáll és Hagy-MálléImii a postahivatalnál. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerübb ötkrajczáros utalvány által. Kirándulás a debreczeni gazdasági intézetből. A magyar királyi gazdászati szakoktatást egy hóig hallgató néptanítók aug. 24-én a kora reggeli vonattal Deininger Imre, Lakner József, Seb varzen Viktor és Békessy László tanár urak társaságában az állam költségén kirándultak Tokaj, Miskolcz, Ede- lény és Diósgyőrbe, hogy az elméleti kimerítő elő­adásokat, gyakorlatilag a nagy természet ölébeu üde lég és zöld árnyas erdők között élvezhessék. Debre- czeuből a vonat északra haladva s a láng-pirosan fénylő felkelő nap által kisérve, az állomásokon rövid szüneteket tartva mintegy 8 óra tájban érkezett To­kajba — A 27 tagból álló társaság, miután a tokaji drágalatos fogadóban megreggelizett, az ottani refor­mátus lelkész Horkay János ur kalauzolása mellett neki fogott a hires messzevidékre kijátszó bortermő hegy megmászásához. Szűk gyalog ösvények, mere­dek szellő teraszeok, szédítő és nyaktörő mély víz­mosásokon áthatolva, néha pihenóleg a talaj minősé­gét, ősképződését magyarázgató tanárokkal meg-meg állapodva, a sok hátrafelé csuszást-mászást leküzdve, végre felérénk a kopasz hegy magaslatára. Gyönyörű kilátás tárult el a körül szemlélő előtt, és habár a távolban ködfátyolként lebegő felhők a messze vidé­keket elzárták szemeink előtt; mind azáltal a fáradság jutalmazva volt, a közelebb fekvő kies falvak és hegy­aljai bortermő városok szemlélése által, és mig a ke­letről lassú komoly kanyargó Tisza folyását, valamint a hegy lábánál az északkeletről folydogáló Bodrog, a Tiszávali összefolyását, hátán fürge sajkák és nehéz­kes dereglyék úszását szemlélgettük; addig a délke­leti oldalon gyönyörű rónákon elterült falvakon el­merült a szem. — Déltájban visszajővén a vendég- fogadóba, jó drága és izetlen ebéd után, megnéztük Mattheidesz Gusztáv nyíregyházi birtokos tokaji ba­zalt kőbányáját, hol a kőfejtők 7 hüvelyk négyszögü koczka darab köveket készítenek utczák burkolására, ilyen koczka darab kövek ezre 240 fiba kerül. Innen Schwarzen tanár úrral néhányan Schickedanz bőrke­TARCZA. Régészeti emlékek Debreczen vidékén, in. A leletek közt, nagyban magukra vonják a figyelme a kővésők, melyek kissebb bontó eszközök gyanánt hasz náltattak; különösen Bihannegyében, több szép véső pél hányok találtattak; igy egy pár példányt kapott a debre ezeni főiskolai muzeum is, van a szabolcsmegyei muzeum ban is. A kővésők anyagukat illetőleg különféle kova neműek bői készíttettek. Megemlitendők még némely nagyobb kőszigonyok obsidiánbó! és kova kőből, ezek a finomabb munkák, leg­inkább fúrási kísérletekre használtattak. Ezen kő eszközök pótolták a régiek háztartását, ezekből kellett kiállani a vadászati és harczi készületeknek. Mielőtt az agyag edényekről és eszközökről szóla­ltunk, Dem lesz érdektelen ha néhány szóval előadjuk a mi magyar népüDk hitregéit, az obsidian eszközökről. A mi jó magyar népünk kutató és gondolkozó szelle­ménél fogva, minden okozatnak szereti okát is kifürkészni. Ha valami rejtélyesség megfejtése épen ködös homályba vagy babonába végződik is, azt saját nézetéhez és felfogá­sához idomítja. — így a nagy mennyiségben található ob- sidián és kova neműek is, Magyarországon régen feltűn­tek, és ismeretesek voltak a köznép előtt, a nélkül azon­ban, hogy azok előállását, és történetét a tudomány fák­lyája megvílágositotta volna. A nép magára lévén hagyatva, maga fogott, az előtte ismeretlen eszközök meghatározásához. fis ha tévedt is a deterrninatioban, de dicséretére le­reskedő történelmi nevezetességű Rákóczy-féie czél- szerüen kezelt piuczéjébe mentünk, hol a szives házi ur különféle évbeli valódi tokaji borok minőségét magyarázgatta és meg is kóstoltatta. Elbúcsúzva To­kaj hires bortermő vidékétől, esti vonattal Miskolczra értünk, hol a gazdasági egylet titkárja által fogad­tatva szives vendégszerető házakhoz elszámoltattunk. Aug. 25-én reggeli féltiz óra tájban, a miskolcz-bán ! révi vasúton Sajó-Szentpéterre értünk, hol az ede- j lányi uradalom bérlője Schveller ur nevében Berger jószág igazgató üdvözölt bennünket s a szentpéteri csárdában jó villás reggeli után diszes 9 fogaton Ede- lénybe kocsiztunk. Koburg Ágoston herczeg edelényi birtokát mintegy 4000 hold területű földet több évek óta a porosz eredetű Schveller család bérli, s egy oly valódi példány gazdászat, mely honunkban ritkítja párját, Az egész termőtalaj hatnyomásos váltó for- \ góra van osztva, s ez évben a szántó föld ‘/3-da ezu- korrépával, ‘4-da őszi tavaszi gabonával '/6-da ta­karmányfélével volt bevetve, ‘/6-da pedig ugarnak használtatott, A ezukorgyár részére 300,000 mázsa ezukorrépát termelnek, részint Edelénybe részint a Sajóvölgyén, legtöbb ezukrot ád az úgynevezett Vil- morien franczia répa, mely nem nagyságára, hanem ezukor tartalmára nézve, az eddig használt fehérszi­lézia répánál 2%-el több ezukrot tartalmaz. Meg­szemléltük a híres negre,tti spanyol juhokat, a répa termelést különféle gazdasági gépeket, mesterséges | takarmány készítést csonttrágya őrlést és négyféle ! aratógéppel a próba aratást. Ezután a délutáni 4 óra ! ; tájban Schveller ur laka előtt árnyas helyen terített ! ! asztalhoz ülve vigan lakomáztunk s a szives házi ur ! I vendégszeretetét megköszönve, újra a fogatokon J j Szentpéterre, innen pedig esti vonattal Miskolczra j j térénk vissza. Aug. 26-án reggel bérlett omnibuszo- I i kon megnéztük az uj diósgyőri vasgyár telepeket, ; melynek nagyszerű elrendezése méltán meglepte a j szemlélőt. A gyártelep a legjobb és legújabb gépek- i kel van felszerelve, látható ott 8 kavaró és 6 olvasztó j kemencze, számos esztergályozó gép és két nagy mű­hely több 20 ló erejű gőzgéppel. — A gyárban 900 i gyen mondva, nagy mértékben kimutatta gondolkozó ész- j járását. A tudomány ma már teljesen meghatározta, hogy a magasból meteorok szoktak a porba hullani, a melyeknek darabjai ezer szikrákat szórva pattantak szét. — A mi ma­gyar népünk regéinek egyik alakzata szerint igy származ­tak az obsidián kövek, s e szerint azok nem volnának egyebek mint a lehulló lebkövek sziporkázva szétpattant ! darabjai. Ha a talánynak e megoldása nem helyes is, de gondolkozó észjárást tanusit. A másik várians már költőibb és homályosabb, ezek | szerint az obsidiánok, az égzengésből származtak, s nem j egyebek volnának egy-egy menykő hulladéknál. A harmadik rege, mely a uép felfogásában él, azt tartja hogy az obsidiánok a szamár körmeiből hullottak el, s azok bizonyos átok miatt kővé változtak, innen a köz­nép az obsidián darabot szamár körömnek keresztelte el. A negyedik rege, égé zen egyszerű alakot fogad el, az obsidián eszközök előállása okául. — Nevezetesen azt tartja, hogy azon fekete és sárgás apró köveket, maga a homok termelte, sinnen elnevezte azokat parlagi kováknak. Látni való, hogy ezen megfejtési kísérlet közül egyet­len egy sem helyes, mert itt a közeli vidéken sehol obsi- <lián és kova nem találtatik; és igy ezen korszakban az obsidián a messzebb vidékről mint kereskedési czikk hozatott. A kő eszközök után felemlítjük a különféle agyag edényeket és eszközöket, melyeknek aiakjai azt mutatják, hogy már azon régi időkben is az agyag mü vess ég divato­zott. — A különféle alakú hamvvedrekben leginkább hamu és csont neműek néha pedig a bronzkorszak egyes marad­ványai is találtatnak. A hamvvedrek anyagjukat illetőleg I különféle szinii agyagból vannak; barna, sötét barna, ve- ; reses, és fekete, alapszínnel. — Készítési modorukra egyik j részük egyszerű nyers, az az égetetlen ; mig némely hamv­munkás van 24 óra alatt 200 mázsa vasat feldolgo­zik, ugv hogy e gyár évente 300 ezer mázsa vasat fogyaszt el különféle az állami vasutak hoz szükséges eszközökre — A gyártelep nyugati részén vannak a gyári munkások lakszobái jelenleg 130 lakház van készen, azonban a tervszerint az építendő tisztilakok­kal együtt 731 lakra fog szaporitatni. E szép és czélszerüen épített vasgyár méltán kielégíti a szem­lélőt, bárcsak a hazáuak is oly nagy hasznára válnék, amily nagy reményt fektettek jövőjéhez í Az ujgyáf megtekintése után, kirándultunk a regényes magyar Tempe völgybe a régi diósgyőri hámorokhoz és a szép vadregényes tóhoz, hol kissé megfürödve aztán a vendéglő mellett zuhanó patak és szökőkút zúgásával lombos fák árnyában megebé­deltünk, s megnézve még a tó alatt oldalt vezető kis mészkő csepegő barlangot, visszatértünk a nép által elkeresztelt ujgyárba Menyusfalvára, ahonnan a szá­munkra berendezett kis gőzvonatu vasúton a másfél­óra távolra eső kőszénbányába utaztunk. E kőszén­bányák miníegy 15 év óta művelteinek barna szene nem igen alkalmas a tüzelésre, azonban a vaskohók­ban czélszerüen felhasználják. Több tárnákba jó mé­lyen behatoltunk, megnéztük a kőszén telepeket, és ezredéves osztriga kövületeket, melyekből emlékül is hoztunk magunkkal. — Miután a kőszén tárnákból kijöttünk újra a kisgőzösre ülénk a kies völgyet, a gyár telepeket ott hagyva, estére Miskolcz vendég- szerető népét vettük igénybe. Ezen élvezetdus kiránduláson az illető tanár urak valódi szakavatottsággal magyarázgatták részint a talaj minőségét, részint a házi állatok fajait ugyszinte a gépek szerkezetét használási módját továbbá a kő­széntelepek képződését, A magas minisztériumnak azon intézkedése te­hát, melyszerint a néptanítók a póttanfolyamok alatt az állam költségén kirándulásokban részt vesznek s ez által is gyakorlati tapasztalataikat bővítik a leg­nagyobb elismerést és hálás köszönetét érdemel. vedrek kiégetve vannak. Alakjukat illetőleg különfélék, s általában az e korszakbeli leletekhez hasonlók. Az agyag edényeken talált, czifrázatok igen jellem­zők, az agyagmüvességi fokozat meghatározására, némely czirádák különösen az égetetlen edényeken igen egysze­rűek, úgyszólván hegyes eszközzel tett karczolatok; az égetett edényeken már összetettebb tarkább csoportozat- tal és kivitellel jönnek elő. A debreczeni főiskolai múze­umban több ily ép urna, s még több urna darab találtatik; csupán rendezni kellene, s egyúttal rajzban is ismertetni. Az urnák legtöbbnyire bizonyos megbatározott he­lyeken találhatók, s ott egész mezőt képeznek, a földbőli felásás után a napfényen azonban nagyobb darabokbau szétszakadnak. Az urna cserepek mind a kő, mind a-bronz korszakban nagy mennyiségben jön*ek elő. Találtatnak nagyobb agyag darabok is, melyek fel­dolgozatlanul maradtak. — Az agyagot illetőleg ki kell emelnünk, hogy ez is messzebb -üdékről hozatott, mert bár ha Debreczen közelében több rendű agyagtalaj találtatik is; az agyag edények nem <*en agyagból készíttettek. - Az urnák száján bizonyos pogácsa forma kő találtatik, s némely urnában egy-egy bronz korszaki tárgy mint, pél­dául: bronz tii, bronz nyílvessző, lándzsa hegy, dárda hegy, bronz csavar. / A bronz korszak tárgyai közül, talán az egész ma­gyar hazában sehol sem találtatott annyi nagybecsű mű­emlék, mint épen JÜebreczen környékén. Ide számita/idók azon ritka dárdák, melyek Zelemér körül találtattak Itt kell megemlítenünk azon sok leletet, melyben a bronz korszaknak csak nem minden tárgya kép­viselve van. — A bronz csavarok ritka nagy példányait, melyek teljesen ép állapotban vannak. Kissebb bronz dárdák változatait, bronz nyílhegyek, és dil'da fejek különféle alakzatait. Bronz gyűrűket, bronz ékszereket, és gyöngyöket, és bronz rögöket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom