Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-08-20 / 34. szám
r VII. évfolyam gif—^ Kiadó hivatal ifj.CSÁTHY KÁROLY ! g;i7.d. akad. könyvkereskedése *§ DERRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket és '] hirdetéseket kérjük küldeni. 34. szám. Vasárnap, Aug*. 20. 1871. TISZAVIDEK. Szerkesztői iroda: » j $ Debreczenben, Főtér 7-ik sz. fe * Hová minden a lap szellemi J 3 részét illető közleményt kérünk •* küldeni. í Hirdetések előre fizetendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri iglatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyeg- ^ — Debreczen, Szaboicsmegye és Hajdúkerület vegyes tartalmú HETI KÖZLÖNYE. Nyiltlér alatt minden három hasábos garmondsor 10 kr. és 30 kr bélyegdij. *!» Előfizetési díj i Poslán küldve .... 4.- £* Félévre............................2.— í ‘ Nagyobb terjedelmű, mint szintén több Ízben megjelenő hirdetések, alkui Évnegyedre t.20 szerint a legjutányosabban közöltetnek. =«■? Előfizethetni Detireczeilben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. H.-liÖSZÖrméliybeffl Lányi Márton kereskedésében. Pesteil Láng J. (Dorottya-utcza 9. sz.) és Neumann B. (Kigyó-utcza 6. sz.) hirdetési irodáikban, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Nyíregyházán és Ndgy-Kállc^han a postahivatalnál. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszeriibb öt krajczáros utalvány által. A mbolcsmegyei aéptaoltói-egylet megalakulása. A szabolcsmegyei nőptaniu>k folyó év augusztus 13-án Nagy-Kallóban a m. kir reáltanoda termében tartották meg egyletté alakuló gvülésöket. Az összegyűlt uéptanitókart Tokaji Nagy Lajos tanfelügyelő ur röviden üdvözölvén, elmondd, hogy nem szándoka a tanitói-egNlet,üdvös ezélját ékes buzdító szavakkal ecsetelni, miután az minden tanító előtt ismeretes, hanem a tettek emberei lévén, eleve gondoskodott, hogy a megalakuló egyletnek legyen oly biztos alapja, mely az egylet felvirágozását előmozdíthassa. E végre az egylet számára 131 fit 11 krnyi tőkét gyűjtött, reményű hogy ha életrevalóságának jelét adja, mind maga, mind a népnevelésügyi barátok részéről pártolás és anyagi támogatásban részesiilend. A tanfelügyelő azon kérdezésére, hogy „Kivánja-e az összegyűlt mind az öt vallás felekez.etet képviselt tanitói- kar az egylet megalakulását ?“ az összes „igen“ szóra, a tanfelügyelő ur kimondd a határozatot: miszerint a „Szabolcsmegyei hitfelekezet nélküli néptanítók egylete“ megalakultunk tekintendő. Az egylet megalakulván, azután a g\ ülés kebeléből egy bizottmány neveztetett ki, melynek feladatául tűzetett ki, a múlt évi november 27-én Nyíregyházán tartott dadai járásbeli néptanítók által szerkesztett alapszabályok, mielőbb átvizsgálása és a körülmények szerinti módositása, hogy az idei póttanfolyam alatt augusztus 31-én tartandó gyűlésen az alapszabályok pontonként megvitassanak s eliogadás esetében megerősítés végett a n. méltóságú m. kir. közoktatásügyi miniszter ur elé terjesztessenek. A szabolcsmegyei néptanítók egylete tehát megvan alapilva. a kezdet nehézségei elháríthattak s a csekély akadályok melyek még a tömörülést és egyetértést meggátolnák, kölcsönös buzgalom és szorgalom által ösztönöztetve leomlanak. Fel tehát pályatársak a tetek mezejére! mutassuk meg, hogy ügyünk magasztos ! a népnevelés szent ügye ez, mely karöltve a nép anyagi jólétének elö- mozditásával, legbiztosabb alapot szerez szereteti hazánk nak. A vándortanitás gyakorlata. A vándortanitás az által válik közhasznúvá, hogy lapok utján a nagy közönségnek átadatik. Kun a szabadban — a kertekben, szőlőkben, az erdőkben, az utak mellékének személyzetein keressük és felismerjük azon eljárásokat, melyek minden vidék helyzeti viszonyát számba véve, helyeseknek vagy helyteleneknek nyilvánulnak. Itt nyílik a gyakorlat mezején tágas tér a szak- tanulmányozására, a szabályok magyarázatára, a mint azok a helyiviszonyok magyarázatára, a mint azok a hely iviszonvok szerint alkalmazandók , vagy módosítandó!;. Hasonló körülmények számtalanszor fordulnak elő, a vándortanitás közlésével érvényesül az aranymondat : hogy jobb más kárán tanulni az embernek. Lapunkban előbb a munkatérrel kellvén megismerkedni, nem jut hely a gyakorlati tanulmányok közlésére, bár ezt óhajtottam volna inkább közölni, nem marad tehát egyéb hátra, mint. felemiit ni azt, hogy ez évben kiküldetésemnél fogva csak april hóban kezdvén meg vándorlatomat , megfordultam: Nagy-Körösön bárom ízben, Czegléden, Szolnokon, Mező Túron két Ízben, Török Szent-Miklóson és az ujkúti inajoittouj, N y i r e g y h á z á n két Ízben, Piispök-Ladányban, Nádudvaron, Földesen, Nagyváradon, Bihar-Diószegen, Miskolczon, Kassán, Nagy- Kálóban, Tasson, Anarcson, Losonczon, Füleken, tehát a talaj, helyzet és égalji mereven eltérő vidékeken, és kevés kivétellel mondhatom azt, hogy a fatenyésztés hanyatlásban van, átalán az utóbbi évek rendkívüli időjárása, de különösen a több helyütt felismert rendkívüli szorgalom nein helyes irányú befektetése következtében. A rendkívüli időjáráshoz számítom én az egymásután következő aszályos éveket, a dermesztő (20 —22 fok) téli hideget, az utófagyokat, melyek a fákat első nedvében érték; ezen el nem hárítható befolyásokkal meg kell küzdeni a fa helyes és okszerű ápolásával, mit vándortanitásaimban kifejtettem, és a gyakorlati eljárásokat megmutattam. Ezt jövőre tüzetesen fogom kifejteni miután a nemesítéshez értvén, az oltáshoz, szemzőéhez, úgy a I hogy minden kapás ért már az országban. N. «. Vándortanár. Augusztus 27-én esti 8 órakor gyűlnek össze a tagok a fehérkereszt vendéglő nagytermében ismerkedési estélyre. Auguszrns 28-án d. e. 9 órakor lesz a megnyitó köziilés. Augusztus 29-én és 30-án szakülések. Augusztus 31-én kirándulás Radna, Lippa és Világosra. Szeptember 1-én szakülések. Szeptember 2-áo bezáró közülés. Szeptember 3-án kirándulás Piski, Petrozsény, Hátszeg, Vajdahimyad, Déva vidékére, A szakülések napjainak szabad óráiban bizottsági ülések tartatnak. Ezeket, valamint a nagygyűlésre vonatkozó min dennemu értesítést jó eleve tudatni fogja a Napi- Közlöny, mely a nagygyűlés tartama alatt naponkint meg fog jelenni. Kelt Aradon 1871. aug. 9-én. Darányi János s k. titkár. Oláh Gyula, titkár. Atzél Péter, a XV. nagygy. elnöke. Poor Imre s. k. alelnök. A magyar orvosok és természet vizsgálók XV-ik naggyülésének elorajza. 1871. augusztus 28-tól szeptember 2-ig. Árudon. A tudomány iránti lelkesedés és annak meleg felkarolása, melyben Arad város polgárai mindenkor kitűntek, eredményezte azt, hogy Arad város hatósága és közönsége a m. orvosokat és természetvizshálókat legszívesebb készséggel és hazafias indulattal kebelébe meghívta; — mihez képest kötelességünknek ismerjük támasztott alaptalan hírek elleuébeu kinyilatkoztatni, hogy az érkezendő vendégek valódi magyar vendégszeretettel s fárt karokkal leendő fogadtatására a város közönsége minden intézkedést megtett. A magy. kir. államvasutak, a m. északkeleti vasút, a m. keleti vasút, a kassa-oderbergi cs. kir. vasút, az alföld-fiumei vasút n.-várad-eszéki vouala, a tisza- vidéki vaspálya, az erdélyi vasút, a cs. kir. vasút, a cs. kir. Ferencz-József vaspálya, a cs. kir. vasút, a a Ferdinand morva-sziléziai északi vaspálya, az Erzsébet császárné vaspálya, a dunai gőzhajó társulat f. évi. aug. 20. sept. 20 ig a II. és Hí. hely fele áron szállítják az igazolási jegyükkel utazó vendégeket. Az első erdélyi vasuttársulat főigazgatósága pedig haza- fiúi kötelességének ismerte a ni. orvosok és terme - szetvizsgálóknak Dévára és Petrozsényba tervezett kirándulására minden szükséges külön szeméi y- vonatot minden dijnélkiil a gyűlés rendelkezésére bocsátani. A nagygyűlés elorajza következő: A tagok beírása augusztus 25. 2G. és 27. délelőtt 9-töl 12-ig és d. u. 3-tól 8-ig a városházán történik, hol a megérkező tagok magukat a pénztárnok és egy külön bizottság jelenlétében a nagygyűlés névkönyvébe Írják be. Mindenki beírja vezeték és keresztnevét polgári állását, a szakosztályt, melyben működni vagy részt- venni akar, tartandó tudományos értekezésének czi- mét állandó lakhelyét és a gyűlés helyéni lakását. Amennyiben még (az utazási igazolvány kiállításakor) nem fizetett, a G ttot leteszi. Ekkor igazolási jegygyei láttatik el, melylyel a beirott. Ingóknak minden jogával s előnyeivel élni felhatalmaztatok; a beiratás után a fölvéti jegy, szállási utalvány, a fiumei XIV. naggyülés évkönyve, továbbá Aradváros és megye tájrajza, a gyűlés emlékére veretett érmek mindönkinek kézbesittetnek. Újdonságok. — Ó«i*. €*lúspür Ignáczné helybeli nönövelo intézetének 18:t/7Q-il\ évre szól ló clóleges értesít vényéi mai számunkkal veeiulik előfizetőink, mink ezen intézetet isméivé bátron merjük a f. közönség szives pártfogásában ajánlani, különösen pedig jó ellátása folytán a vidéki növendékeknek. — A hires debreeseni kofák rendezéséről lapunkban pázszor megemlékeztünk, jelenleg örömmel említhetjük fel, mi valóban dicséretére válik derék kapitányi hivatalunknak, hogy ha bár egészben a n. e. kofa- czéh nem rendeztethetik is el, de lagaláhb részben ugyanis ezentúl a dinnye kofák nem fogják piaezunkat ronda sátraikkal éktelenitni, hanem a j ó v ö h é 11 ík I kéz d v e, a dinnyi piacz ulczánkint lesz elosztva, s a valóságos dinnye piaez a mészárszékeknél fog lenni; itt nnm fogják a járókelőket portékáik lékelgelései ailal annyira boszantam, mint a fő-piaczon — A helifheli vasúti imlóházná! a forgalom oly nagz mérvre emelkedett, hogy mindkét pályától u. m. a Tisza s az Északitól naponta négy lokomotív dolgozik, kocsikat összeszedvén, rakodlat, s n,iég sem képes a közönség illetőleg a gabna kereskedők igényeinek megfelelni. A gabna kereskedés tulajdonkép csak most kezdődött meg s már is minden raktár megtelt, termesztőink ennek csak örvendhetnek. — Hál még America nem konkurálna Európával, milyen forgalmunk lenne? — PfitfMtj Andrus Oebreczen-Nagyvárad főispánja, f. hó 16-dik óta Nagy-Váradon időz Ráday titkárával, csütörtökön a város hivatalos helyiségeit látogatta, meg,hol köteles tisztelettel fogadtatott. — Katonai fegyelem. Nyíregyházán folyó hó 13-áu két polgár a huzatéri korcsmában kétuhlá- nus katonával mutatott. Borozás közben, midőn a szénsav a nyelvet óldékonyabbá tette, a barátságot színlelő hadfiak mindinkább követelőkké lettek, s a polgárok bőkezűségével vissza éltek. Ugyanis a haza készülő polgároktól, azt követelték, hogy az elfogyasztott bor árát mind ők fizessék ki, és miután ezen követelésnek eleget tettek, újra azt kívánták a békehősök, hogy velők borozgatva tovább is mulassanak. De mintán a polgárok megelégelték a katonai vendégszeretet, minden gyanú nélkül ott hagyták a borozókat hazafelé menve. Azonban alig távoztak el a korcsmától a két ublánus utánok rohan, az egyik felbőszülve kardot ránt és Kazár nevű csizmadia mester fejére oly erős vágást tett, hogy a kard éle az agyvelöig hatolván a szerencsétlen polgárnak rögtön kióltá életét. A másik polgár a nagy félelem miatt a közel fekvő keidbe rejtette el magát, honnan csak másnap reggel került elé. A gyilkost, a városi kapitány még akkor éjei nyomozta s egy ublánus hadnagy kíséretében szállására meut, hol a bűntettes ágyban fekve találtatott, s rögtön meglepetve, gyilko-i
