Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-07-02 / 27. szám
VII. évfolyam 27. saám. Vasárnap, Julius 2. 1871. r K.iarió hivatal ifj.CSÍTHY KÁROLY ga/d. akad kfinyvkeieskedése DEBRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. Hirdetések előre fizetendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri igtalásnál 5, (É többszörinél 4 kr. — Bélyeg- 1: dij 30 kr. / TISZAYIDEK Debreczen, Szabolcsiiiegye és Hajdúkerület vegyes tartalmú HETFX KÖZLiÖINTirE. Nagyobb terjedelmű, mint szintén több ízben megjelenő hirdetéseit • alku szerint a legfHiányosabban közöltéinek. Szerkesztői iroda; Debreczenben, Főtér 7-ik sz. Hová minden a lap szellemi ® részét illető közleményt kérünk küldeni. L Nyilttér alatt minden három haíffl tj sábos garmondsor 10 kr. és ;Vj 30 kr bélyegdij. I ------ ■ » 3 Glöltzetési dij: Postán küldve .... 4.— Félévre.................................2.— Évnegyedre..................................1-20 Előfizethetni Blelireczenbfll ifj. Gsáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. ll.-!iÖ3ZÖrménybeil Lányi Márton kereskedésében. I^esíen Láng j. (Dorottya-utcza 9. sz.) és Neumann B. (Kigyó-utcza 6. sz.) hirdetési irodáikban, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Myir€gyházáll és Nagy-Káliéban a postahivatalnál. Egyébiránt a postahivatalok utján, legczélszerübb öt krajczáros utalvány által. Előfizetési felhívás a V TISZAYIDEK u Debreczen« Szabotosmegye és SlnjUiibrrülrf vegyes tartalmú heti hözaűnye. Vll-dik évi jut— decz. folyamára. A nTiszavidéktt már hét és Tél év óla futja jó és balszerencse közt küzdelmes pályáját; Nagyobb és szebb bizonyítékot nem hozhatok fel, mint azl : hogy e lap ily hosszú évek eltelte alatt elfogulatlanul, híven visszatükrözte a vidék érdekeit, ennyi idő a megpróbáltatásra elegendő s egy ily vállalatnak, mely küzdelmesen bár, de rendületlenül futja pályáját, szebb jövőhöz van joga. Nem is csalódtam; mert figyelembe véve a hozzám beérkezett számtalan felszólitásokat, eihalározám magamai, hogy e lapot, mely eddig csak is Szabolcsmegye érdekeit képviselte, jövőben Debreczen és a Hajdúkerületre is ki fog terjedni. Ily szempontból indulva ki, fölörekvésem leend hogy a „Tiszavidék“ valamint eddig méltóan megállta helyét, úgy ezután is igyekezni logok lapomat oly álláspontra emelni, hogy az a társadalmi, ipar, kereskedelmi, gazdászali érdekeket híven képviselje. Külön előfizetési felhívás szétküldését feleslegesnek találtam, mivel azon reményben vagyok, hogy a „Tiszavidék“ irányát és működési terét körvonalozva, mindazon hazafiak, — kik ál- érezték és szivükön hordják egy ily hézagpótló lap létezésének és fenállásának szükséges voltát,— hazafiul' kötelességérzelük sugallata szerint oda fognak hatni és működni, hogy a „Tiszavidéketa Debreczen, Szabolcsmegye és a Hajdúkerület vegyes tartalmú beli közlönyét, inig egyrészről terjesztik és ajánlják, másrészről szellemileg is támogatják és elősegítik. Előfizetési feltételek: helyben vagy postán küldve: Negyedévre 1 frl SS© kr. Félévre csak *2 frl - kr. Előfizethetni minden postahivatalnál és Debreczenben ifj. Csátliy Károly gazd. ECad. könyvkereskedésében. Egyébiránt legczélszerübb a postahivatalok utján öikraj- czáros utalvány állal. iü.Csáthy Károly, gazdasági acad. könyvárus, a „Tiszavidék“ felelős szerkesztője s kiadója. vadak laktak, állandó telepedési helyivel ajándé- f ! kozta meg. TARCZA. A múlt könyvéből. Bocskay október 28 ik napján Kallónak vette útját, Kalló ezen időben jelentékeny erősség volt végházául szolgált a magyar királyságnak. Kállóvárnak a megelőző években kapitánya volt 1 pixendorfi Rueber János, alkapitánya Prépostvári Bálint voltak. Ezen időben pedig Kátay Mihály vitte a várkapitányság díszes tisztét Bocskay István a káliói várat 1604-ben okt. 29-én vette át Kátay Mihálytól. Bocskay innét tovább folytatta útját, s 1605-ben September hóhan Mcdgyesen Erdélyország fejedelméül is elválasztatott, s az esküt letevén, Erdélyország kormányzóságával Rákóczy Zsigmondot bízta meg s választató el a rendekkel. Ugyanezen 1605-dik évben a liajduvitézeket, a kikből serege egy jó része állott, s a kikkel sok győzedelmes csatákat vívott, hasznos szolgálataikért nemesi rangra emelte, s Szabolcsmegye határán, egy egész puszta térségen, a hol eddig csak a Nekik adta Kallót, a mely késöhb II. Mátyás király és Báthori Gábor fejedelem közt kötött szerződésnél fogva, B ö s z ö r m é n y és Prod puszta birtokkal, — a hajdúk részéről pedig 100,000 magyar forint toldás mellett cseréltetett fel; N á n á s, Dorog h, Varjas egész pusztákat, H a d h á z, Vámos-Pércs, Sima és Vid lielységbeli, rész jószágokat Szoboszlót pedig 1606-ik évben. A már megsemisitett de két hónapig minden évben katonáskodni kötelezett hajdúk eleinte kilencz j ezeren voltak. De ezen szám későbben óriási mértékben évről- ! évre szaporodott. Az 1605-ik évtől kezdve, melyben ezen kiváltságukat és jutalmakat kaptak, mintegy tiz év lefolyásáig hangya szorgalommal növelték a délibábos rónák téréit. S mind népességben mind pedig vagyonban nagyon gyarapodtak. Előőrseiket kiterjesztek egészen a Tiszához nem messze eső Harangodig, a hol haranggal szoktak jelt adni a rakonczátlan török csordák közeledésekor. A nevezett helységekben lakó hajdúk Szaboics- megyében, Kálló kivételével, kiváltságaikat élvezték. A fogyasztási egyletről. Boldogságunk egyik alapját a jó háztartás képezvén, szükséges hogy folyvást egyik napon, úgy mint a másikon tisztességesen legyen asztalunk terítve; házi tűzhelyünk kényelmesen legyen berendezve; nemcsak magunknak, de családunknak is olykor-olykor egy kis élvet és szórakozást szerezhessünk ; — ezen felül pedig gyermekeinknek a szükséges neveltetést megadhassuk; végre magunk is a rohamosan haladó korral lépést tartva — igyekezzünk a miveltség színvonalán maradni, képezvén magunkat a tudományos ösmeretek minél szélesebb megszerzése által. Azonban a mindezzel járó költséggel, keresményünket, jövedelmünket vagy fizetésünket, úgy az ipar, minta hivatal terén általában a közönséges rendű embereknél összehasonlítva, úgy találjuk, hogy uemhogy mindazt, illetőleg az azokkal járó költségeket hiány nélkül fedezhetnénk, hanem a mindennapi közönséges kiadásnál is igen-igen vigyázva és óvakodva kell eljárnunk, nehogy gondatlanságunk által adósságba verjük magunkat. Igen m rt készakarva nem akarunk leszállani a tapasztalás kincses bányájában pedig, ki oda nem rest leszállani, az gazdagon megrakodva térhet vissza; és az ilyen ember nem követ ei maga ellen oly nagy hibát, mint rendesen mindennap elkövetünk a takarékosság félreismerésével; — mert a takarékosság — ha nem czélszerüleg intéztetik — fösvénység; a fösvény pedig, mint a példabeszéd is tartja, mindég többet költ; és méltán kiáltott fel a költő, midőn szivében ily panasz fakadt: A boldogságét1! születünk, nélküle Italunk meg. Miért van ez? Árnyékát űzve előle futunk. Hogy messze ne menjünk, eczikk tárgyánál ma- ' radva, egyedül a háztartás vezetését említjük fel, hogy több helyütt, mint nem, a nagyban vásárlást élelmi szernél, ruha szövetnél és más mindennapi szükségíi czikkeknél — nem is ismerik,nemhogy gyakorolnák; mentségül hozván fel, hogy azt hord ütni, vitetni jobbra-balra, annak kamarát és pinczét tartani, arra felügyelni, azt gondozni, hogy meg ne romolják, csak teher, nyűg az emberen. Ezenkívül Szabolcsmegyében e következő helyek: Nyíregyháza, Téglás Szent Mihály, Dob, Bőd, Ujfehértó, Nyírbátor. Az 1605-dik évben Szokolovits mehemet Bocskait Budára hívta, Bocskai erről tudósitá Rákóczy Zsigmondot Debreczeuböl, s fényes kisérettel indult a török nagyvezér elébe. Budára menvén, November 17-ik napján őt a nagyvezér kitűnő tisztességgel fogadta; Erdélyország- nak a porta részére fizetni szokot tízezer arany adóelengedte. Ugyan csak ezen látogatáskor Szokolovics mehemet nagyvezér, Achmet török császár nevében arany lemezzel bevont és ragyogó drága kövekkel ékeskedő koronát tett Bocskay fejére. Bocskay e nagy megtiszteltetést, megköszönte, de a koronát csak mint ajándékot fogadta el, azzal mentvén magát, hogy koronás királya már van az országnak; ő csupán a magyar nemzet jogait kívánja megvédeni, s a sérelmeket orvosoltatni, ő nem koronáért és trónért hanem a nemzet szabadságáért küzd.
