Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-09-05 / 36. szám

Hl. Ui . évfolyam.

—------r------------------:---------3

6. szám.

Vasárnap, szeptember 5. I860.

j ' • . .

Szerkesztői.ésjkiadó iroda:

'■ ’• NYÍREGYHÁZÁN.

Piacz-utcza melletti házban.

i TRSrmedípílen levélek el nem ■ fogadtatúak.

» • <-[_--■ ■

N

yilÚtér aiatt'minden háromhaaábos garmondaor *21» kr.iéa 30 kr. bélyegdij.

Előfizetési dij :

A kiadó-hivatalban egész évre 6.ÖO Házhoz vagy postán küldve . 6.—

Félévre................................8.—

É

vnegyedre ........................1.60

Hirdetések dija: iniuden öthasá- boB petit sor egyszeri igtatásánál R. többszörinél 4, bélyegdij 30jcr.

1 Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debrcczcni könyvkereskedéseiben, S.-A.-Ujkely- ben Löwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csander .Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek.

Nyíregyháza, szept. 4.

Ha idegen embernek elmondjuk Nyíregyháza elhagyottságának okát, Tamásként rázza fejét, s legfeljebb azon választ nyerjük tölle „lehetettlen, hogy egy polgár- mester ki csak némi lelkiismerettel bir a város ügyeit oly konokul hanyagolja! miért nem intézkedik a városi képviseleti gyűlés?“ Miért nem intézkedik elmondom én.

Városunk képviseleti gyűlése elhatározta hogy minden 14 nap képviseleti gyűlés tartassák, melyre a meghívásokat szétküldetni a polgármestertől függ. De midőn ezen határozat hozatott nem is gyanította senki, hogy polgármesterünk ezzel fog visz- szaélni, sőt azt hittük, hogy még a rendes gyűléseken kívül — a teendők sokasága végett igen gyakran rendkívüli gyűléseket is fog egybe hívni. Ez talán ügy is lett volna ha elemiétől kezdve igyekezett volna a rés- tantiáktól menekülni, de fájdalom! a restáns ügy nálunk már több mint az elvégzett; s ez annak egyszerű következménye, hogy, két hónapban egyszer tartatik gyűlés, — hol a polgármester folytonos intcrpállátiók- nak van kitéve, — ezektől pedig borsódzik a háta — melyek majdnem az egész gyűlés idejét igénybe veszik, úgy annyira hogy 12 óráig annyi ideje sem marad hogy a sok interpellátiónak csak egyikre is válaszolhatna nem hogy a restáns ügyekből vala melyik szőnyegre kerülhessék, akkor pedig a gyűlést fel kell oszlatni mert ebédideje van.

De vessünk fályolt a múltakra és lássuk mit hoz a jövő. Biztos kutforrásból merítettük hogy polgármester ur még e hét folytán képviseleti gyűlést fog összehívni mely folytólagosan addig fog tartani, mig a következő ügyek be nem végeztetnek.

1) A vásár behozatala a városba (ez azért lesz első helyen hogy már a f. h. 13-án tartandó vásár itt ben gyűlhessen össze.)

2) A Nagy Vendéglő elhányatása, és annak helyébe egy uj vendéglőnek hol és mikénti építése.

3) Cselédrendszer foganatosítása.

4) Járdák és utczák kiköveztetése. stb.

Ezeken kivi.il indítványozni fogja a

Bojtosnak átalakítását, t. i. egy gőz- és kád- főrdő építését és lövelde létesítését, — melyhez minden terv már készen is van. Nem különben indítvány fog tétettni, miként lehetne a városi közönségnek kellő mennyiségű és jóminőségü olcsó téglát és cserepet szolgáltatni és végre a gyűlés befejeztével írnok választás leend (?)

De már ezután nem csak fátyolt hanem Hürsch-féle vízmentes ponyvát vetünk a múltra!

Nyíregyháza, aug. 31.

„Azt fogják megyénkbeli tótajku polgártársainkra, hogy ők a hydra fejű pansla- vismus füstölgő kályhája körül melegedve, az északi óriás silány asztalhulladékai utáu csengenének.“

Ezeket olvastam a „Tiszavidék“ 35-ik számában, „Nyíregyháza, auguszust 28.“ czim alatt.

Nagyon szerettem volna, ha ezen „lefogásról“ a közlő (L.) világosabban nyilatko- Szerk. pl. bm. h.

zik, annak kutforrását megnevezi, a gyermeket nevénél mutatja be, s ily általánosan s határozatlanul beszélve, nem szolgáltat okot arra, hogy ezen állítás is csak „ráfógásnak “ tekinthető. /

„Megyénkbeli tótajku polgártársak“ alatt alig lehet más valakit érteni, mint a nyíregyházi evangélikusokat, tudtommal legalább Szabolcsban más „tótajku polgártársak“ nem léteznek.

Azon „piszok tehát, metyet a tudatlanság, előítélet, rósz szándék gyámolította balértesülés kent népünkre (megyénk tótajku lakóira), s melyet közlő (L.) az igazság hófehér kendőjével letörölni hazafiui szent kötelességének ismeri“ — a nyíregyházi evangélikusokat akarja oly váddal bemocskolni, mely ellen lehetetlen az egész haza előtt fel nem szólalniuk.

Én, ki mint lelkész a néppel minden órában érintkezem, annak bizalmát bírni hiszem, szokásait, vágyait, természetét, hajlamait, gyengéit száz meg száz alkalomból kiismerhettem, — Isten és világ előtt minden ily „ráfogást“ határozottal) visszautasítok.

E nép az oroszról még csak nem is álmodik, panslavigmusról még csak fogalma sincs, a tót nyelvet is csak azért beszéli, mert azt szüleitől tanulta.

Volt ugyan idő, melyben a pátens és panslavisinus apostolai e nép közt is megjelentek s missiót akartak Nyíregyházából esi- nálui Szabolcsban, mindkettő számára; Húrban et Comp. egész láda rüpiratokat és hírlapokat küldöztek néhai M. T. házához, de biz ezek ott hevertek szerteszét szobájában, s nem kellett a k-—mik sem. M. T. halálával pedig meghalt a missió is, s ezen félrevezetett vezért is csak hiúsága tette egy ideig F. és D. öntudatlan eszközévé.

A ki a nálunk uralkodó orosz (!?) szellemnek szem- és fültanuja kíván lenni, az lépjen be, belső és külső (tanyai) iskoláinkba, s lássa meg, mint tanul az az 1500 gyermek — egytől egyig — magyarul. Mily ürömmel nézik az apák és anyák gyermekeik magyarságban! haladását; mi szorgalommal versenyeznek a tanítók, — lévén ama jutalmak által is buzdittatva — a magyar nyelv terjesztésében.

Az nézze meg magyar templomi közönségünket, s lássa ott azon számos, még tót szülőktől származott híveket, kik a hosz- szas tót istenitisztelet után, még a magyarra is bent maradnak a templomban, s azon tót ajkú leánykákat, kik a nekik iskolai jutalom- képen ajándékozott magyar énekes könyvekkel a tót után, a magyar istenitiszteletben is részt vesznek.

Az kérdezze meg városunk elöljáróit, hogy nem kisebb-e naponkint azoknak száma, kikkel népünk közzül, kizárólag tót nyelven kénytelenek érintkezni?

Ennyit kívántam ezúttal (szükség esetében többet is) megjegyezni a nyíregyházi evangélikusok orosz (!?) szelleméről.

Bizonnyal igaza van az aug. 28-diki czikk közlőjének, hogy „mi sokkal tisztább nézpontokat, melegebb honszerelmet látunk á mi tótajku polgártársainkban, semhogy az

ilykép önvesztökre sietők közé csak távolról is számítani lehetne őket.“

Az 1849-iki orosz hadjárat bizony épen nem volt alkalmas arra, hogy népünkben sympathiákat ébreszthetett volna, az oroszok iránt ; sőt a még netán létezőket is ki kellett volna oltania.

A nyíregyházi orosz sympathiák miatt békében alkatnak.

Bnrtholomaeidesz János, ev. lelkész esperes.

Emlékirat *)

egy Miskolczot Araddal, s így felső és alsó Magyarországot egyenes vonalban összekötő vasút érdekében.

Az uj vonal:

Miskolczról Ernődig 2)4 mfld kész vonal

Ernődről — Karczagig 9 „ építendő

Karczagról — M-B-fényig 7 y2 „ építendő

M-Berényről — Aradra 10 „ kész vonal

így lenne Miskolc/-Arad 2:) merfüldnyi távolságra, melyen mindössze az Ernőd, Iíarczag, M.-Bet'ényi rész IGy, mfld. lenne építendő.

Ez uj vonal felhasználásával következő mfld. kü- lömbségek állanak elő.

Miskolcz-Arad most vaspályán 54 mfld. az uj pályával 29 mf. Miskolcz-M.-Berény most vaspályán 44 mf. az uj pályával 19 mf. Miskolez-Iíarczag mo-t vaspályán 26 mf. az uj pályával 11)4 mf Miskolcz-N.-Várad most vaspályán 33 mf. az uj pályával 23 mf. Miskolcz-Temesvár az Arad-Temesvári vonal megnyíltával lesz 61 mf. az uj pályával 36h mf. Miskolcz-Baziás ugyan így 7:6)4 mf. az uj pályával 52 mf, D bsina-Arad most vaspályán 70 mf. az uj pályával 45 mf. Kassa-Arad most vaspályán 65,4 mf. az uj pályával 40)4 mf. Szerencs-Arad most vaspályán 49 mf. az uj pályával 34 mf. Nyiregyháza- Arad most vaspályán 42)4 mf. az uj pályával 32 mf.

'Biztos ugyan, hogy a Hatvan-Szolnoki vonal is kiépül, mely által az Arad körüli megyék felső Magyar- országgal valamivel közelebb érintkezésbe jönnek, de a Szólnok-Hatvani átvágás megfelelhetett a Hatvan, Lo- soncz, Szucsán közötti felsővidéknek, de nem veheti fel felső-Magyarország azon forgalmát, mely a Sajó völgyétől kezdve a felső Tiszáig elterül, s mely a kész és részben épülő vaspályák által Miskolczon jön össze hogy lefelé továbboztassék. Egyébiránt az egyenes Miskolcz- Aradi vonal még a Hatvan-Szolnokinál is rövidebi), minthogy Miskolez, Hatvan, Szolnok-Arad 45 mfld. lenne Miskolcz, Karc zag, M-Berény, Arad czak 29, és így 16 mérföldéi kevesebb; Dobsina pedig még Bánréve, Fülek, Hatvan, Szolnok felé is 58 műdre lesz Aradhoz, ajánlott vonalunkon pedig czak 45 mérföldre.

Foglaljuk mármost a tervezett vonal internationalis fontosságát össze.

Miskolczon öszpontosul az épülőben lévő Sajóvöl- gyi vasút vonalon a Gömöri és Zólyomi különösen tekintélyes vasipar, valamint minden egyébb gyári készítmény.

Miskolcira jön a kassai pályán az Abauj és Sze- pes megyei ipartermék, lmgy tovább vagy Pest felé, vagy az alföldre szállíttassák.

Miskolcznak kell mennie az 1-sö magyar és gács- ország közötti vasút forgalmának az alföld keleti és déli vidékére, s Miskolczon keilend öszpoutosulnia egykor azon forgalomnak is mely a Przemyslni pálya mellett is kiépíteni megígért Taruow Kassa-miskolczi vasúton át. az alföldre irányul.

Nem szólva tehát ez úttal azon nagy átmeneti forgalomról, mely a Mizkolczról kiinduló gömöri és kassái valamint Szerencs przemysli vonalról Miskolcznak veendi útját kelet felé. azon egy körülményt is eleje - döflek luftjuk felemlíteni, hogy e vasat az mely felföldi iparos vidékünket a legegyenesebb összeköttetésbe hozná egyrészt Arad Temesvárral, másrészt Karzag, P.-Ladány‘ Nagyváradon át Erdélyei s igy a felvidéket bányaterményeire nézve, a fogyasztó «illőidéi, az aldu- nával, s kelőt népével, kiknél mi vagyunk arra hivatva, hogy őket azon ipar és mező gazdasági czikkekkel ellássuk, melyeket ők saját magok elő nem áliitnak. de földjük minőségénél fogva soha elő sem állíthatnak.

Mindég közgazdasági pazarlás marad | éldáu1, hogy többek között vasiparunk is, tnégj sok Hmmu.o mázsa nyers vasat éjszaknak az országból kivisz, hogy az^ ott felfinomitva hozassák forgalomba, felső magyal-országon és különösen Gömörben rövid idő alatt a vasutak kié- pitésa és ez által a barna szénnek közelebb hozatala által, múlhatatlanul nagy mérvű gyáriparnak kelletik kifejlődni, és ezen ipar termékeknek nem éjszak tele de kelet népeinél van biztos jövője, állandó piacza. - Vasunk, lisztünk, borunk, papírunk, üvegünk, kőedényünk és egyéb úgy gyári mint a kis ipnrbeli termékeink, ott állandó s közel fogyasztót találandnak, mihelyt hivata*) Több oldalróli fellövések folytán közöljük nz „Emióla'rat“ nzon részét, mely a tervezett vonal építésére vonatkozik, bzc.rk.