Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-06-07 / 23. szám

a juholt nyelvére egy kávéskanálnyit, aztán ittass reá lisztes és salétromos moslékott.

A nedves köhögés ellen :

Rp. Árpából 6 fontot tőzz meg egy nagy fazék vízbe, szűrd meg és adj hozzá közönséges mézből és konyhasóból fél-fél fontot, e keverékkel pedig itasd ju- baidut

— (A hernyók elpusztítására.) Egy félfont fekete szappant, ugyanannyi hamuzsirt (szódát) és dohányt (vagy ez utóbbit egy pár marék friss dió-levél is pótolhatja) véve, hat pint (kupa) vízzel egy fazékban kellőleg föl kell forralni, s miután jól összekevertük ki hagyjuk hülni. Ekkor még hat pint vizet öntünk hozza és az igy nyert folyadékkal a hernyókat megnedvesit- jük. A hernyók azonnal megdöglenek, a nélkül azonban, hogy a fa, virág vagy gyümölcs a legkisebb ártalmat is szenvednének.

A megnedvesités vagy — szükség szerint hosz- szabb vagy rövidebb nyelű — ecsettel, vagy pedig fecskendővel történik.

A ki ezen szer hatásában kételkedik, az kicsiben tehet kísérletet vele, és meg fog győződni annak rögtöni hatásáról.

Egyébiránt ezen folyadék fák és talaj kövérité- sére s más ártalmas rovarok elpusztítására is használható.

Itt még csak azt jegyezzük meg, hogy egy oly fa, a melyen valamely éneklő madár, pl. egy tengelicze fészkel, semmi hernyó-ellenes szert vagy gondozást nem igényel.

Ne bántsátok tehát a madárfészket. Szintén a diófa közelében sem tenyésznek a hernyók.

— Junius 3-án tartatott a debreczeni gazdasági egyesület által rendezett gépverseny az ország, gazdá- szati intézet pallagi tanyáján, nem igen nagy számú közönség jelenlétében, melyen különösen a város gazdálkodással foglalkozó része nem nagy mértékben volt képviselve.

— A gépeket Lobmayer József helybeli vaskereskedő állította ki; aratógép volt kettő, melyek bár egy ember által állíttattak ki, mégis versenyre bocsáttattak, mivel két különböző gyár készítménye, egyik a Hornsby, másik a Howard gyárából. A versenyt ez utóbbi kezdte meg a már előre szépen kijelölt s körülvágott mintegy fél holdnyi rozsvetésben. Ezt követte a Hornsby féle aratógép s bár a bíráló bizottmány azon napon még az Ítéletet ki nem mondta : — de a jelen volt közönség — ez ugyan egyikkel sem volt megelégedve, — a Howárd-féle aratógépnek látszott adni elsőbbséget.

— Kaszállógép csak egy lévén kiállítva, — a Hornsby gyárából, — nem versenyezhetett; hanem azért vele a jelenvoltak kívánságára kísérlet tétetett; először egy darab ritkás luczernában, azután pedig egy darab jó és rósz fűvel biró természetes kaszállóban; azonban a nézőközönséget ez sem elégítette ki, mivel igen gyakran megakadozott és keskenyen kaszált.

— Ezután még egy Hornsby-féle tengeri morzsolóval tétetett kísérlet; mely a jelenvoltakat leginkább kielégítette. A többi kiállított gépekkel, u. m. ekékkel, bonniakkal, rostákkal, szénaforgatóval stb. kísérlet nem is tétetett, mivel a rendkívüli nagy szél által felkavart porfelleget a néző közönség kinem állhatván : lassan- kint a versenytérről elszálingózott. — Az egész verseny ezúttal nem kielégítőnek mondható. (Alföld.)

BEL' ÉS KÜLFÖLDI HÍREK.

— Királyné ő felsége megrendelt egy példányt Türr azon kis munkájából, melyet a szemevilágát vesztett Blána Sz. javára adott ki. E példányért ö Felsége 50 irtot küldetett. Ugyan e művecskéből a miniszterelnök kétezert, a belügyminiszter pedig ezeret vett meg, s ki fogják osztani.

— A románok kezdik megunni a passiv politikát. A „Gaz. Tr.“ egyik közelebbi számában fájdalmát fejezi ki a felett, hogy a bírói és erdélyi Sir. biztossági kinevezéseknél kevés román alkalmaztatott, s ezt a románok által követett passiv politikának akarja tulajdonítani. Figyelmezteti ez okból a románokat, miszerint a passiv politika semiesetre sem hozta magával azt, hogy hivatalokért ne folyamodjanak.

— Kecskemét közelében nevezetes rablási eset fordult elő. Kecskeméten ugyanis a napokban egy városszéli malom alatt a rendőrök egy eszméletnélküli beteg embert találtak s azt kórházba vitték, hol ez esetét következőleg adta elő : Pár nappal előbb hozzá a jász- benei pusztára, hol ő kertész, egy gatyás ember ment be, ki magát károsnak monda, és a ki ellopott lovai keresésében, melyeknek azonban már nyomában van, elfáradt és elébezett, azért enni kért; miután megfalatozott, felszólitá a két lóval biró kertészt, hogy vigye be Kecskemétre pénzéért, és 1 frt 60 krajczárban meg is alkudván, el is indultak. Utazásuk alatt megkínálta egy kulacsból borral, melyből a kertész ivott, és kevés idő múlva másodszor is, a kertész újra ivott. Ez alatt egy korcsmához értek, hol az idegen a kulacsból a még benne levő kevés bort kiöntötte, és a kulacsot újból megtöltette, melyből a fuvaros kortészt harmadszor is megkínálta, de ez már megundorodva az elöb- beni bortól, többet nem ivott, sőt nagy főfájást és minden tagjaiban zsibbadtságot érzett, és még csak arra eszmélt, hogy a kecskeméti szőlőket elérték, egyébre a kórházba^ eszméletre jöttéig semmire nem emlékszik. — A csaló, ki valami bóditó italt itatott meg a szegénynyel, elvitte kocsiját, két lovát egy csikóval, subáját kalapját is.

— Maros-Vásárhelyt leütött a villám s egy házat ért a Deák-utczában. A házban férj és nö ültek, ez kis gyermekkel ölében. A villanyfolyam a házban levő vasakon haladván, végig szaladott azon vasas ládán is, melyen ültek. Azonban kevés bajjal mindhárman megmenekültek. Legtöbbet a kis gyermek szenvedett, kinek jobboldaláról s különösen a lábáról, minden ruhával együtt, a csizmát is leseperte. A rázkódás és gőz miatt eszméletüket elvesztették ugyan, de orvosi segély következtében hamar felocsúdtak, s mint látszik, kevés nap alatt egészen kiépülnek.

— Marékről a következő újabb tudósítások érkeztek : Bárha az ő homloka és fejének előrésze számtalan sebekkel van elbontva, az ütések annyiban mégis szerencsések voltak reá nézve, hogy kaponyája nincs sehol betörve; s igy ő most már teljesen veszélyen kívül van; s Nagy-Károlyban vau gyógykezelés alatt. — A kocsis is még múlt kedden este életben volt. Ez négy lövést kapott: egyet a szájába, mely 3 fogát kitörte; kettőt a mellébe és pedig az egyiket szive felett, a másikat szive alatt; a negyedik lövést a bal karjába. Mind a négy golyó benne van testében; és minthogy az ember már 60 éves, nem igen bíznak meggyógyulásához.

— Marek az ölremenetellel való küzdés közben kiszakasztváu a barna arczu rabló nyakából a tarisznyát, ezt a rabló észre nem vette; hanem a tarisznya a tett helyén maradt; s ezen bűnjel s az abban talált orvosi recept után most már teljesen kétségtelennek tartják : hogy a rablási bűntett elkövetői : két vándor színész, Bibó Zoltán és Farkas, színész nevén Székely Farkas. — A rablás elkövetés ideje délutáni 2 óra körül volt; és Mareket 5 óra tájban Lúgosra már beszállították.

— Igen sajátságos körülmény az is : hogy bárha a kocsis még az nap este haza érkezvén N.-líárolyba orvosi ápolás alá vétetett, az orvos még sem találta szükségesnek az esetet a hatóságnak a hivatalos nyomozás megiudittatása iránti intézkedés végett bejelenteni. Az orvos ezen mulasztásra nézve aként nyilatkozott : hogy ő azt nem köteles tenni; ő csak gyógyítani köteles. Sajátságos gziik fogalom 1!

— Átalábau Szatmar- és Szabolcsmegye hatósági közegei részéről az egész eset közönyösen vétetett, el- annyira, hogy a két tettes még mai napig sincs elfogva, bárha ők valószínűleg ezen megyék területein bujdo- kolhatuak.

— Marek ügyében a városi csendbiztos kellő

erélylyel járt el, csak a késő tudósítás okozta, hogy a két rabló el nem fogatott, — a dulakodás helyén elejtett bűnjelekből és más adatokból Ítélve csalhatatlan, hogy az egyik rabló Bibó Zoltán volt. — Ez kisújszállási születésű, ref. 28 éves, magasas, fekete hajú, fekete bajuszu, telt piros képű, katonás magatartásu, izmos, jó dallos, 1867 óta szökött katona, — színész is volt kóbor társulatoknál Kun Béla név alatt; — a csendbiztos azt is kipuhatolta, hogy Bibó Zoltán ismeretlen czimborájával május 22-én a kuli-pintyó korcsmában hált, másnap a szomszéd tanyában ebédelt egy régi ismerősénél az urasági ispánnál. — 1 Bibó Zoltán által elejtett táskában egy dr. Pallay ur által mult mart. 23-án Írott recept is találtatott, dr. Pallay ur anuak nevét, kinek részére a receptet irta, illető helyen megnevezte. (Alf.)

Egyveleg.

Házi orvoslás.*)

Gyomorégetés ellen. Sokan igen dicsérik a gyomorégetés elleni szer gyanánt a vad1 szeder levélnek rágását,- azt mondják, hogy jobban használ, mint a szénsavas sziksó vagy a pezsgő por, sőt még a magnesiá- nál is hatályosabb Mi azt ' hisszük, hogy ezen levelekből készült thea éppen azon hatást idézné elő, sőt talán a használata még kellemesebb is, igy a zöld leveleket rágni nem kell. 5. számunkban ajánlottuk a pörkölt kávét porrá törve késbegyenkint bevenni, ezt úgy tartjuk, hogy leghathatósabb szer a gyomorégetés ellen és gyökeresen gyógyít, valamint a irisen égeteti szén is, mely miként a pörkölt kávé szintén használandó.

Lábizzadás ellen. Számtalanan szenvednek a lábnak túlságos izzadási bajában. E bajnak hirteleni elnyomása számtalan esetben még sokkal veszedelmesebb következéseket von maga után mint maga a lábizzadás; mert azon anyagok, melyeket a természet a kiizzadás által elválaszt, a kiizzadásnak meggátlása által a nemesebb szervekre veszik magokat s súlyos betegségeket idéznek elő. E baj ellen alkalmazni szokták a lábnak hideg vizbeni többszöri mosását, e szernél azonban igen óvatosan kell eljárni, valamint a szeszszel vegyitett víznek alkalmazásánál is; szokták még némelyek a vízbe timsót is tenni, de általában a víznek alkalmazásává! igen óvatosan kell bánni. — A láb nedvességének kevesbitésére czélszerü minden reggel a harisnyába egy kevés korpát tenni, ez a nedvességet magába szíván, megakadályozza a lábnak felsebzését; hasonló szolgálatot tesz a kréta is — este a porokat mindig kiszórjuk, s reggel mindig újat teszünk bele. A tapló és nemez talpak is kevesbítik az izzadást.

A kisdedek sírása ellen. Nem ritka dolog, hogy a kisdedek, különösen éjjelenkiut szokatlan sokat és tartósan sírnak minden betegségi alap és megnyug- tathatás nélkül. Okai ezen alkalmatlan sirásnak vagy éhség vagy fájdalom és roszul lét, vagy még elkényez- tetés is. Könnyen meg lehet tudni mi a baja. Ha éhség miátt sir, úgy a szájába tett ujjat kezdi szopni, s ha éhsége lecsillapittatott elcsendesül.

Ha sírásának oka fájdalom, úgy hangja áthatóbb. a neki nyújtott élelmet nem fogadja el, kézzel lábbal hánykolódik, és kékes vagy sötétvörös lesz. Annak kitudására ha vájjon fájdalmai vannak-e, meleg szobában levetkeztetendő. Ha nem vehető ekkor a köteléknek valami nyomása szorítása észre, úgy valami belső baja van

Ha a gyermek czombjait gyomrához felhúzva magától hirtelen eltaszitja, felváltva nyugodt s ismét siró, ekkor felfuvalkodást lehet következtetni, minek orvoslására gyermeknek szegfű csőre, meleg öltözék s általában gyomrára meleg ruhák adandók, s egy kissé nem árt ha gyomra is dörzsöltetik, — s a szelek eltávoz- tával elcsendesül a gyermek. Ha a gyermek sírása lázzal köhögéssel, hányással stb. van összekötve, ezek oly

*) Ezáltal a t. olvasó közönségnek ismételve figyelmébe ajánlani kívánjuk az .Egészségi tanácsadó“ közhasznú folyóiratot, melynek főleg vidéken — hol orvos távol lakik — egy háznál hiányzani nem volna szabad. Előfizetési ára fél évre 2 frt, negyedévre 1 forint.

beteges állapotot mutatnak, melynek enyhítésére orvosi segély veendő igénybe.

Ha a gyermek görcsök miatt sir, legczélszerübb neki a Hufeland-féle gyermek porból egy késhegynyit köménymagforrázattal adui.

Igen jó, ha a betegágyas nőnek és a kisdednek köménymagforrázat adatik.

Ä folytonos riogatás által elkényeztetett gyermek nyugodt lesz, ha helyéből felemeltetik. Ha a kisdedek megszokták a nappali alvást, jó a kisdedet elszoród- tatni, hogy ne aludjék s este fürösztessék meg.

Óvakodni kell különösen a csillapító szerektől milyen a mák fej leforrázat s hasonlók, melyek igen veszélyes következéssel bírhatnak.

Vízhűtő nyáron. Hogy italvizünk nyáron jó hűvös legyen, legjobb annak egy jókora cserép- vagyis paraszt-korsó, ezt aztán egy ócska ponyvadarabbal vagy zsákkal körül kell göngyölhetni, melyet meg kell nedvesíteni, aztán egy tál vízbe állítani. Ha az egészet vagy pinczében vagy nyitott ablakba, árnyékba helyezzük, s a külső burkot mindig nedvesen tartjuk, ezáltal a korsóban levő viz jó hűvös lesz.

VEGYES HÍREK.

** (Városunk közgyűlési tereméből.) Május 24-én tartott képviseleti gyűlésünk legelsőben is az 1868-dik évi LIV. t. ez. megállapított polg. törvénykezési rendtartás életbeléptetésével foglalkozott. — Pertárnokul Enyinghy Lajos tanácsnokot, tvszéki kiadóul a másodaljegyzőt helyettesité. A tvszéki személyzetet egy Írnokkal felszaporitá. Továbbá elrendelé azt is, hogy a törvénykezés gyorsítása érdekéből, úgy mint ezelőtt, az albiró summás bírói eljárásokat végezzen. S ezekhez a birtok és telekkönyvi hatóság mielőbbi kinyerése iránt további utasitást adva, — egyszersmind elhatározta azt is, hogy piaczi forgalomból felmerülő peres kérdéseknél az uj törvénykezési rendtartás 484. tj. értelmében országos- és hetivásárok idején kívül is engedélyezendő vásári bíráskodás jogáért a n. m. igazságiigvmiuiszteri- urnhoz folyamodás történjék. — Ezekután a Kovács Sándor lemondása folytán megürült másodaljegyzői állomásra Czupra Endre eddigi k. i. igtató lett helyettesi- tőleg megválasztva; tszéki Írnokul pedig Jávor Károly vétetett fel; közigazgatási iktatónak Textorisz Bertalan kapitányi segéd s első Írnokul Kovács Károly alkalmaztatott.

Május 25. A másodaljegyző felesketése után komoly vita keletkezett a város házi illetőleg uradalmi pénztárnok Barta Sámuel közbejött halála folytán ujabbi ellátása felett. Végre is azon megállapodás történt, miszerint ennek jövőbeni miként leendő kezeltetése felől egy tekintélyes küldöttség az ezen hó 28-dik napjára beterjesztendő javaslattétellel bízatott meg, és az ülés tagok kevés száma miatt eloszlattatott.

Május 28. A pénztárügyi javslat olvastatatván, e városházi pénztárára nézve a kettős könyvvitelnek életbeléptetése lett elrendelve; s a mennyiben ezen uj rendtartás miatt a számvevőség teendői lényegesen felszaporodna, — egy számvevő segédi állomás is lett szervezve; és úgy ezen pénztárnoki hely betöltésére mint a számvevősegéd, továbbá üresedésbe jött két Írnok és négy mezőbíró választására határnapul ugyan ezen hó 31 napja kitűzetvén.

Május 31. A pénztárnoksokságra Gráf Mór tanácsnok; ennek helyébe tanácsnokul Bencs László, számvevő segédül Andresz Károly: Írnokul, egyik helynek ez utóbbi üresen hagyása mellett, Berzeviczy Dániel, mezőbírákul Lendvorszky János, Racskó Mihály és Garaj György választattak meg.

** A dombrádi majálisról és a nagy-kállói dalárda zászlószentelésről ezideig csak annyit tudunk, hogy mindkettő vígan végződött, daczára a hirtelen beállott hidegnek. Úgy hisszük levelezőink e napokban bővebben tudósitnak.

** Nyíregyházán f. hó 2-án a Viz-utczán egy kö- télverö házában vigyázatlanságból tűz támadt, még pedig következő módon : A kötélverő inasát egy vevővel a piaczról haza küldte kötelet választani; a kamarában — hol a kész munkán kiáül nagy mennyiségű szösz és csepü volt berakva — a vevő vigyázatlanságból pipájából tüzet ejtett ki. mely a csepübe esve oly hirtelen terjedt, hogy azt eltapodni nem lehetett, az inas egész testével reá feküdt azon reményben, hogy elfojtja a tüzet, de mind hasztalan; a fiú homloka és hasa any- nyira megperzselődött, hogy élete veszélyben forog és a tűz mégsen fújtathatott el; iszonyú sebességgel tovább harapódzott s nehány pillanat alatt a nádfedélbe kapott. Ez időben valóságos szélvész dühöngött, mindenki hitte hogy a város nagy része áldozatul fog esni, de hála Istennek a nyíregyházai közönség felűlmulhat- lan ügyessége és buzgó kitartó munkássága a tűzoltás körül ismét legfényesebben bebizonyult, mert daczára annak hogy a kétfelöl levő szomszédházak mindegyike náddal fedve és alig 6—7 ölnyi távolságra esnek, megvédve lettek. A lángnyelvek annyira átcsapódtak az egyik szomszéd háztetőre, hogy egy oltónak ki a fedelén működött, keze és arcza megperzselődött. Ily áldozatkész és egymást szerencsétlenségben annyira támogató közönség dicséretére nem találunk elegendő szavakat, de annyival inkább érezzük a hálát melylyel egymásnak tartozunk.

nyílt t é r.

Egy teljeson kiképzett zongoramester, ki a párisi conservatoriumban is 3 évet tanult, 8 külföldön több éveket fordított saját kiképzésére, vidékünkön szándékozván megtelepedni, akár falura, akár helyben kedvező föltételek mellett ajánlja magát zongora leczkék adására, tanítást adhat ha szükségeltetnék a franczia nyelvben is. Bővebb felvilágositást ád a szerkesztőség, hová a megkeresések iutézendők.

Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos :

Börlrey Imre.