Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-01-18 / 3. szám
3. szám, III, Uj évfolyam. Hétfon, január 18. 1869. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.-A.-Ujhelyben Lőwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Czauder Sándornál, hol egyszersmind hirdetések is «felvétetnek. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-utoza >118. szám alatt. Bénnentetlen levelek el nem fogadtatnak. Előfizetési dij : A kiiidó-hivatalbau egész évre . 5 fr. 50 kr. Házhoz vagy postán küldve . 6 „ Félévre ....................................8 „ Á vnegyedi-e .............................1 „ 50 kr. Hirdetésok dija:minden hathasábos petit sor egyszeri igtatásáuál ő kr., többszörinél 4 kr. JBélyegdij 30 kr. képviselő hetilap. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kívül minden négyezer hasábzott ,garmond-sorért 25 kr. o. é. fizetendő. Szabolcs- Zemplén- és Bereghmegye Előfizetési felhívás 1869-ik Ifi. évfolyamra. Előfizetési díj : Heh'ben házhoz hordva vagy postán küldve egész évre..........................................................6 fr. f élévre................................................................3 „ évnegyedre...........................................................1 „ 50 kr. egy hóra..........................................................— 60 „ E lőfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban Szarvas-utcza 118. sz. alatt és itj. Csáthy Károly könyvkereskedésében; S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében és Bereghszászon Czauder Sándor czukrászatában, hol egyszersmind hirdetések is elfogadtatnak. „Tiszavidék“ kiadó-hivatala. A szaholcsmegyei gyűléstcrcinből. B. Véesey József közszeretetben levő főispánunk f. hó 11-re rendkívüli gyűlésre a bizottmányi tagokat ösz- szehivta; melynek főtárgya — a jövő országgyülésrei képviselő-választásokat megelőző — központi bizottmánynak megalakulása volt. Bónis Sámuel, Ivállayi Emma és Somossy Tgnáez urak azonban a velők egy elven levő választókat f. hó 10-re N.-Kállóban a vendéglő termében tartandó, a baloldali kör megalakulását tárgyazó értekezletre, — meghívták; mely oknál fogva a bizottmányi és választó jogosult tagok •— a kitűzött időben és helyen — felette uagyszámmal egybegyűltek. — Fent említett urak szép beszédekben fejtegették a kör megalakulásának szükségét és czélját. Az indítvány elfogadtatván, a kör megalakulnak nyilvánította magát és elnökül gróf Dégen- feld Imre egyhangúlag, úgyszintén a kör választmányi tagjai megválasztattak. Ezek után a gyűlés eloszlott, és számosán a főispánnál tartandó értekezletre siettek. Ezen lconferencziá- nak czélja volt, a másnap tartandó bizottmányi gyűlés elébe ajánlatképen terjesztendő s a központi bizottmányba választandó tagoknak előleges kijelölése. Másnap azaz 11-én reggel a bizottmányi gyűlést megelőzőleg, a balpárt ismét összegyűlt a vendéglő teremében, - megrostálandó a főispáni értekezleten kijelölt központi bizottmányi tagoknak névsorát, melyet a kör jegyzője Komjáti Béla által felolvasta tvánjrs nehány kivételével egyet- értőleg elfogadtattak. Hevesebb vita tárgya azonban a kisvárdai középponti bizottmány t agjainak névsora volt. — Innen az összes tagok a megyeház teremébe indultak, hol kis idő múlva főispán őmlga is megjelent s szokott ékesen szóló üdvözlő beszéddel a gyűlést megnyitottuak nyilvánította, — előteljesztvén, miszerint ezen rendkívüli gyűlést egy miniszteri rendelet folytán hívta egybe, melyben meghagyatott a jövő országgyűlési képviselőválasztások érdekében a középponti bizottmányt megalakítani. — Továbbá elmondá, hogy a tegnapi napon saját elnöklete alatt tartott kon- ferencziában a központi bizottmány Szerk. pl. hm. h. névsorjegyzéke ajánlatképen elkészült, s kéri a bizottmányt, annak felolvasását szokott higgadtsággal végig hallgatni és csak annak megtörténte után hozzá szólani, s ekép történt. Ezt megelőzőleg a főjegyző által felolvastattak a választásokra vonatkozó törvényczikkek. A felolvasott bizottmányi tagok — egynéhány kihagyásával — egyhangúlag megválasztattak. Nagyobb vita fejlődött azonban egy kisvárdai kerületbeli jobboldali tagnak meg vagy nem választása felől. A főispán, Bónis S., Somossy Ign. és Kállay E. ékesszólásuk sem volt képes a bizottmány izgatottságát lecsillapítani; — hasztalan fejtegették szónokok, hogy ily esetben illő az erősebb pártnak a gyengébbnek engedni, sőt méltányos, hogy az ellenpárt is képviselve legyen a bizottmányban, hogy a képviselő-választás nem a bizottmányi tagoktól, hanem a választók érveitől függ, és becsületes magyartól fel nem tehető, hogy ily állásban eljárásánál részrehajló lenne. Mindezen szép frázisok nem használtak, hanem szavazásra került a dolog, s csakugyan a többség győzött. (Folytatjuk.) Egy nyíregyházi Deákpárti ember képviselő-választási nézetei. Ismét megnyílandó országgyűlés van előttünk, a hol Nyíregyháza népének is képviseltetnie kell magát. Most, midőn az előbbi országgyűlés bevégződött, s a következő megnyílásának ünnepe beköszöntőben van, —- csak most jött el ideje, hogy higgadt hazafias lélekkel nézzünk szét körünkben, ki volna férfiaink között leg- alkalmasb arra, hogy bennünket, a múlt országgyűlés működése után és a mostani világhangúlatban, a meg- nyílandón képviseljen? Igen fontos, szent jog és kötelesség az, mely épen ezen polgári eljárásban rajtunk fekszik. Mert itt nem egy emberről, nem pártról, de hazánk megtartásáról boldogitásáról, felvirágoztatásáról van szó, melyet mindnyájan szeretünk; méltó tehát és szükséges, hogy szenvedély nélkül, tisztességes módon nyúljunk eme haza- fiúi jogunk és kötelességünk élvezéséhez és teljesítéséhez. Nézzünk okosan hátra, hogy tanuljunk a múltból; — és nézzünk nem káprázó szemekkel előre, hogy lássuk az utat, melyen biztos czélhoz juthassunk. Viszontagságos régmúltunkban sallangos nyomorúságot látunk, mikor a nemzetnek csak egy kis része volt szabad, a legnagyobb rész pedig szolgaság verejtékében nyögött. A később reá borult időben tehetetlen élőhalottéhoz hasonló szomorú sorsát látjuk a nemzetnek. Uralkodott mostohán, ármányos hatalommal rajta az, kit szükségében viszouszolgálatra szoruló barátul, testvérül [választott. És ez 500, meg 300 tömérdek esztendeig tartott így. — A dicső 1848 segített volna e nyomora sorson, ha őt a rettenetes 49 össze nem töri. De összetörte! — És segély helyett azóta szenvedésünk tengerré áradt fejünk felett, melynek végkép eltemetni akaró hullámait csak a múlt országgyűlés volt szerencsés lecsilapitani, és felhozni felettünk, oly gyászos ború után, a napot, melynek meleg fényénél életre ébredve, láthatjuk immár jelenleg, hogy vagy u n k é s él ü n k, -— és — nézvén előre — láthatja a kegy eletes hazafi, hogy számunkra biztos révpart vau a gondviseléstől kitűzve, ha azt korlátlan ambiti- ónkkalujabb, veszélyesebb ár a 1 á nem t e' m e tj ü k. Ez múltúnk, jelenünk és jövőnk tanító és intő históriája. Ki volt az, ki a zavar helyébe rendet, a sötétségre világosságot hozott? ki volt, ki a halotti leplet levette rólunk s halálszinü arczunkra az élet pi- rosságát, fagyott nyelvünkre a beszéd melegségét varázsolta? Mindezt főleg eszközölte a Deák Ferencz mindent összevető, minden lehetőt megkísértő, bölcs politikája. Szerencsés a nemzet kinek a reá borult viharos éjben ily világitó tornyot ad a kegyes gondviselés! Mi tehát a jövő országgyűlést tekintve, ezen nagy férfiúnak, kit Pest belvárosa már ismét szép hazafias előrelátással karolt fel leendő képviselőjéül, ragaszkodjunk, teljes bizalommal áldásthozó nézeteihez, azaz a nagy erőfeszítéssel kieszközölt, birtokunkban levő alapra állva, azt őrizve mint ingoványok közt álló házunknak egyetlen szilárd helyét és nem is koczkáz- tatva azt s vele jövőnket mohó elégedetlenség által, törekedjünk előbbre a haza, legközelebb pedig városunk még sok nyitva levő sebeinek orvoslásában s boldogító jövőnk előkészítésében. Ez a Deák Ferencz nézete ez, legyen vele együtt Nyíregyháza város polgáraié is. Ily nem koczkáztató, hazafias nézetű férfiút követelnek országos és városi állapotaink; ilyet kellene képviselőnkül a megnyílandó országgyűlésre választanunk. A múlt ország-gyűlés szerencsés sikere után nincs miért változtatnunk feladatunk felőli nézetünket, hogy talán egy másik, bizonytalan, sőt félő hogy szerencsétlen végű útra téljünk. Vajha e város polgárainak min- denikét efféle meggyőződés hatná által! Azomban nem kell egyszrrsmind felednünk azt se, hogy valamint az egész országban, úgy városunkban is a vélemények, a nézetek nem lehetnek egyöntetűek, habár fel kell tennünk, hogy azok forrása és végczélja mindenütt a hazaszeretet és hazabol- dogitás. Ez nem is lehet másképen. Az ember mindenütt ember, — és az ember legyen szabad. De legyen egyszersmind nemes! Gondolkozzék kiki az ő fejlettsége és látköre szerint. A nagy embertömeg épen az ő vál- toztathatlan tarkaságában érdekes és nagyszerű és testvéries szellemű. De általában egy elengedhetlen kötelesség vau kötve a szabad gondolkozási joghoz, t. j. hogy az soha vaktában csapongó, hanem mindig okos czélra nyílt szemekkel törekvő legyén, és el- válhatlan társul kisérje a kölcsönös kiméletesség, sőt a kölcsönös becsülés. így aztán ez nem engedi mere- délylyé válni az utat, mely a véleménytől a cselekedetig vau, —s ennélfogva nyaktörésektől óv meg bennünket, és nem vagdalja el a világosság sugarait, hogy felderülhessen itt- ott netalán az elfogultság homálya. Tehát higgadtan előre a hazaszeretetben ! Egyházi élet. (Nyíregyházán, jan. 14.) A nyíregyházai ágost.hitv. evang. lelkészi hivatal mai napon következő hivatalos leveleket intézett a helybeli római és görög kath. lelkészi hivatalokhoz : „Főtisztelendő lelkész ur! Az 1865-68-ik évi Lili. a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságát szabályozó tör- vényczikk, lényeges módositványokat hozván létre, kölcsönös álláspontjainkban; alulirt lelkészi hivatal felette kívánatosnak találja, hogy ezen újabb álláspontjaink iránt, kölcsönösen tisztába jönni iparkodjunk, illetőleg felmerülendő eseteknél követendő kölcsönös eljárásunkat egyetértóíeg szabályozzuk. Mire nézve tisztelettel alulirt lelkészi hivatal, következő kérdőpontokba foglalja e tekintetbeni kezdeményezését, tiszteletteljesen kikérve fő- tisztelendőségedtől, becses hivatalos nyilatkozatát : 1) Szándékozik-e főtisztelendősé- ged a törvénycikk 4-ik §-a értelmében, az áttérés végett jelentkezők számára, a bizonyítványokat kiállítani? — 11a igen, akkor mi is. 2) Szándékozik-e a 9-ik §. értelmében vegyes házasságok hirdetését akadálytalanul eszközölni ? — Mi igen. 3) Szándékozik-e a 10-ik §. értelmében az elbocsátó leveleket,illetőleg hirdetési .bizonylatokat, vegyes háza
