Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-01-18 / 3. szám

3. szám, III, Uj évfolyam. Hétfon, január 18. 1869. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.-A.-Ujhelyben Lőwy A. könyv­kereskedésében, Bereghszászban Czauder Sándornál, hol egyszersmind hirdetések is «felvétetnek. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-utoza >118. szám alatt. Bénnentetlen levelek el nem fogadtatnak. Előfizetési dij : A kiiidó-hivatalbau egész évre . 5 fr. 50 kr. Házhoz vagy postán küldve . 6 „ Félévre ....................................8 „ Á vnegyedi-e .............................1 „ 50 kr. Hirdetésok dija:minden hathasábos petit sor egyszeri igtatásáuál ő kr., többszö­rinél 4 kr. JBélyegdij 30 kr. képviselő hetilap. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kívül minden négyezer hasábzott ,garmond-sorért 25 kr. o. é. fizetendő. Szabolcs- Zemplén- és Bereghmegye Előfizetési felhívás 1869-ik Ifi. évfolyamra. Előfizetési díj : Heh'ben házhoz hordva vagy postán küldve egész évre..........................................................6 fr. f élévre................................................................3 „ évnegyedre...........................................................1 „ 50 kr. egy hóra..........................................................— 60 „ E lőfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban Szarvas-utcza 118. sz. alatt és itj. Csáthy Károly könyvkereskedésében; S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében és Bereghszászon Czauder Sándor czukrászatában, hol egyszersmind hirdetések is elfogadtatnak. „Tiszavidék“ kiadó-hivatala. A szaholcsmegyei gyűléstcrcinből. B. Véesey József közszeretetben levő főispánunk f. hó 11-re rendkívüli gyűlésre a bizottmányi tagokat ösz- szehivta; melynek főtárgya — a jövő országgyülésrei képviselő-választáso­kat megelőző — központi bizottmány­nak megalakulása volt. Bónis Sámuel, Ivállayi Emma és Somossy Tgnáez urak azonban a ve­lők egy elven levő választókat f. hó 10-re N.-Kállóban a vendéglő termé­ben tartandó, a baloldali kör megala­kulását tárgyazó értekezletre, — meg­hívták; mely oknál fogva a bizottmá­nyi és választó jogosult tagok •— a kitűzött időben és helyen — felette uagyszámmal egybegyűltek. — Fent említett urak szép beszédekben fejte­gették a kör megalakulásának szük­ségét és czélját. Az indítvány elfogad­tatván, a kör megalakulnak nyilvá­nította magát és elnökül gróf Dégen- feld Imre egyhangúlag, úgyszintén a kör választmányi tagjai megválasz­tattak. Ezek után a gyűlés eloszlott, és számosán a főispánnál tartandó érte­kezletre siettek. Ezen lconferencziá- nak czélja volt, a másnap tartandó bizottmányi gyűlés elébe ajánlatképen terjesztendő s a központi bizottmány­ba választandó tagoknak előleges ki­jelölése. Másnap azaz 11-én reggel a bi­zottmányi gyűlést megelőzőleg, a bal­párt ismét összegyűlt a vendéglő te­remében, - megrostálandó a főispáni értekezleten kijelölt központi bizott­mányi tagoknak névsorát, melyet a kör jegyzője Komjáti Béla által felol­vasta tvánjrs nehány kivételével egyet- értőleg elfogadtattak. Hevesebb vita tárgya azonban a kisvárdai közép­ponti bizottmány t agjainak névsora volt. — Innen az összes tagok a me­gyeház teremébe indultak, hol kis idő múlva főispán őmlga is megjelent s szokott ékesen szóló üdvözlő beszéd­del a gyűlést megnyitottuak nyilvá­nította, — előteljesztvén, miszerint ezen rendkívüli gyűlést egy miniszteri rendelet folytán hívta egybe, melyben meghagyatott a jövő országgyűlési képviselőválasztások érdekében a kö­zépponti bizottmányt megalakítani. — Továbbá elmondá, hogy a tegnapi na­pon saját elnöklete alatt tartott kon- ferencziában a központi bizottmány Szerk. pl. hm. h. névsorjegyzéke ajánlatképen elkészült, s kéri a bizottmányt, annak felolva­sását szokott higgadtsággal végig hall­gatni és csak annak megtörténte után hozzá szólani, s ekép történt. Ezt megelőzőleg a főjegyző által felolvastattak a választásokra vonat­kozó törvényczikkek. A felolvasott bizottmányi tagok — egynéhány kihagyásával — egy­hangúlag megválasztattak. Nagyobb vita fejlődött azonban egy kisvárdai kerületbeli jobboldali tagnak meg vagy nem választása felől. A főispán, Bónis S., Somossy Ign. és Kállay E. ékesszólásuk sem volt képes a bizott­mány izgatottságát lecsillapítani; — hasztalan fejtegették szónokok, hogy ily esetben illő az erősebb pártnak a gyengébbnek engedni, sőt méltá­nyos, hogy az ellenpárt is képviselve legyen a bizottmányban, hogy a kép­viselő-választás nem a bizottmányi tagoktól, hanem a választók érveitől függ, és becsületes magyartól fel nem tehető, hogy ily állásban eljárásánál részrehajló lenne. Mindezen szép frá­zisok nem használtak, hanem szava­zásra került a dolog, s csakugyan a többség győzött. (Folytatjuk.) Egy nyíregyházi Deákpárti ember képviselő-választási nézetei. Ismét megnyílandó országgyűlés van előttünk, a hol Nyíregyháza né­pének is képviseltetnie kell magát. Most, midőn az előbbi országgyűlés bevégződött, s a következő megnyílá­sának ünnepe beköszöntőben van, —- csak most jött el ideje, hogy higgadt hazafias lélekkel nézzünk szét kö­rünkben, ki volna férfiaink között leg- alkalmasb arra, hogy bennünket, a múlt országgyűlés működése után és a mostani világhangúlatban, a meg- nyílandón képviseljen? Igen fontos, szent jog és köteles­ség az, mely épen ezen polgári eljá­rásban rajtunk fekszik. Mert itt nem egy emberről, nem pártról, de hazánk megtartásáról boldogitásáról, felvirá­goztatásáról van szó, melyet mindnyá­jan szeretünk; méltó tehát és szük­séges, hogy szenvedély nélkül, tisz­tességes módon nyúljunk eme haza- fiúi jogunk és kötelességünk élvezé­séhez és teljesítéséhez. Nézzünk okosan hátra, hogy ta­nuljunk a múltból; — és nézzünk nem káprázó szemekkel előre, hogy lássuk az utat, melyen biztos czélhoz juthassunk. Viszontagságos régmúltunkban sallangos nyomorúságot látunk, mi­kor a nemzetnek csak egy kis része volt szabad, a legnagyobb rész pedig szolgaság verejtékében nyögött. A később reá borult időben tehetetlen élőhalottéhoz hasonló szomorú sorsát látjuk a nemzetnek. Uralkodott mos­tohán, ármányos hatalommal rajta az, kit szükségében viszouszolgálatra szo­ruló barátul, testvérül [választott. És ez 500, meg 300 tömérdek eszten­deig tartott így. — A dicső 1848 se­gített volna e nyomora sorson, ha őt a rettenetes 49 össze nem töri. De összetörte! — És segély helyett azóta szenvedésünk tengerré áradt fejünk felett, melynek végkép eltemetni aka­ró hullámait csak a múlt országgyű­lés volt szerencsés lecsilapitani, és fel­hozni felettünk, oly gyászos ború után, a napot, melynek meleg fényé­nél életre ébredve, láthatjuk immár je­lenleg, hogy vagy u n k é s él ü n k, -— és — nézvén előre — láthatja a ke­gy eletes hazafi, hogy számunkra biz­tos révpart vau a gondviseléstől ki­tűzve, ha azt korlátlan ambiti- ónkkalujabb, veszélyesebb ár a 1 á nem t e' m e tj ü k. Ez múltúnk, jelenünk és jövőnk tanító és intő históriája. Ki volt az, ki a zavar helyébe ren­det, a sötétségre világosságot hozott? ki volt, ki a halotti leplet levette ró­lunk s halálszinü arczunkra az élet pi- rosságát, fagyott nyelvünkre a beszéd melegségét varázsolta? Mindezt főleg eszközölte a Deák Ferencz mindent összevető, minden lehetőt megkísértő, bölcs politikája. Szerencsés a nemzet kinek a reá borult viharos éjben ily világitó tornyot ad a kegyes gond­viselés! Mi tehát a jövő országgyűlést te­kintve, ezen nagy férfiúnak, kit Pest belvárosa már ismét szép hazafias előrelátással karolt fel leendő képvise­lőjéül, ragaszkodjunk, teljes bizalom­mal áldásthozó nézeteihez, azaz a nagy erőfeszítéssel kieszközölt, birtokunk­ban levő alapra állva, azt őrizve mint ingoványok közt álló házunknak egyet­len szilárd helyét és nem is koczkáz- tatva azt s vele jövőnket mohó elége­detlenség által, törekedjünk előbbre a haza, legközelebb pedig városunk még sok nyitva levő sebeinek orvoslásában s boldogító jövőnk előkészítésében. Ez a Deák Ferencz nézete ez, legyen vele együtt Nyíregyháza város pol­gáraié is. Ily nem koczkáztató, hazafias né­zetű férfiút követelnek országos és városi állapotaink; ilyet kellene kép­viselőnkül a megnyílandó országgyű­lésre választanunk. A múlt ország-gyű­lés szerencsés sikere után nincs mi­ért változtatnunk feladatunk felőli né­zetünket, hogy talán egy másik, bi­zonytalan, sőt félő hogy szerencsétlen végű útra téljünk. Vajha e város polgárainak min- denikét efféle meggyőződés hatná által! Azomban nem kell egyszrrsmind felednünk azt se, hogy valamint az egész országban, úgy városunkban is a vélemények, a nézetek nem lehet­nek egyöntetűek, habár fel kell ten­nünk, hogy azok forrása és végczélja mindenütt a hazaszeretet és hazabol- dogitás. Ez nem is lehet másképen. Az ember mindenütt ember, — és az ember legyen szabad. De legyen egy­szersmind nemes! Gondolkozzék kiki az ő fejlettsége és látköre szerint. A nagy embertömeg épen az ő vál- toztathatlan tarkaságában érdekes és nagyszerű és testvéries szellemű. De általában egy elengedhetlen köteles­ség vau kötve a szabad gondolkozási joghoz, t. j. hogy az soha vaktában csapongó, hanem mindig okos czélra nyílt szemekkel törekvő legyén, és el- válhatlan társul kisérje a kölcsönös kiméletesség, sőt a kölcsönös becsü­lés. így aztán ez nem engedi mere- délylyé válni az utat, mely a véle­ménytől a cselekedetig vau, —s en­nélfogva nyaktörésektől óv meg ben­nünket, és nem vagdalja el a világos­ság sugarait, hogy felderülhessen itt- ott netalán az elfogultság homálya. Tehát higgadtan előre a hazasze­retetben ! Egyházi élet. (Nyíregyházán, jan. 14.) A nyíregyházai ágost.hitv. evang. lelkészi hivatal mai napon következő hivatalos leveleket intézett a helybeli római és görög kath. lelkészi hivata­lokhoz : „Főtisztelendő lelkész ur! Az 1865-68-ik évi Lili. a törvé­nyesen bevett keresztény vallásfele­kezetek viszonosságát szabályozó tör- vényczikk, lényeges módositványokat hozván létre, kölcsönös álláspontjaink­ban; alulirt lelkészi hivatal felette kí­vánatosnak találja, hogy ezen újabb álláspontjaink iránt, kölcsönösen tisz­tába jönni iparkodjunk, illetőleg fel­merülendő eseteknél követendő köl­csönös eljárásunkat egyetértóíeg sza­bályozzuk. Mire nézve tisztelettel alulirt lel­készi hivatal, következő kérdőpontok­ba foglalja e tekintetbeni kezdemé­nyezését, tiszteletteljesen kikérve fő- tisztelendőségedtől, becses hivatalos nyilatkozatát : 1) Szándékozik-e főtisztelendősé- ged a törvénycikk 4-ik §-a értelmé­ben, az áttérés végett jelentkezők szá­mára, a bizonyítványokat kiállítani? — 11a igen, akkor mi is. 2) Szándékozik-e a 9-ik §. értel­mében vegyes házasságok hirdetését akadálytalanul eszközölni ? — Mi igen. 3) Szándékozik-e a 10-ik §. értel­mében az elbocsátó leveleket,illetőleg hirdetési .bizonylatokat, vegyes háza

Next

/
Oldalképek
Tartalom