Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-05-10 / 19. szám
a gyapjúnak mosás általi vesztesége, ez által úgy a gyáros nyomása a kereskedőre, mint ezé a termesztőre, egyensúlyozva van; a gyári mosás által ennél fogva a a gyapjukereskedés általában biztosabb alapot nyer, s emellett az eddigi szállítási költség egy részét is a tiszta gyapjúban mint nyereséget lehet felróni. Van azonban még egy, minden esetre különösen a magyar juli- ienyésztőre nézve figyelemre méltó tekintet, mely a magyar gazdát mellőzhetlenül arra inti, hogy gyapjú terményét tökéletesebb elkészítés által is nemesíteni, s azt értékében tetemesen emelni iparkodjék, ha azon roppantul növekedő versenyben sikerrel fenuállani akar, melyet az ustrialiai és délamerikai államok óriási juhtenyésztése főleg a tökéletes mosás következtében már is kifejt, s hasonlithatlanul csekélyebb költségű termelése és könnyű tengeri-közlekedése által a magyar gyapjút a világ-piaczról teljes leszorítással fenyegeti; e tekintet reánk nézve annál fontosabb, mivel sajátszerü viszonyaink között vajmi messze vagyunk még azon állapottól, hogy a gyapjutermelést hazánkban hús és tejtermelésre számított szarvasmarha tenyésztéssel pótolhatnék. A második pontot illetőleg a bizottmány dr. Czilchert Róbert ur szakavatott jelentése, és magának a tervezőnek, Schmidtmann Armiu urnák tanácskozás alatt közvetlen adott felvilágosításai nyomán, valamint a javaslott gyapjiunosási módnak a Vervicrsből hozott gyapju-mustrákban bemutatott valóban meglepő eredményéből azon meggyőződést nyeré, miszerint a tervbe vett gyapjumosó-gyár a kitűzött czélnak csakugyan megfelelni Ígérkezik. A mi pedig a vállalat életbeléptetését illeti, a bizottmány oda véleményez, miszerint annak foganatosítását legczélszerübb lenne részvény-társulat utján megkísérteni, figyelmeztetvén a gyárosokat, gyapjukereske- dőket s a termesztőket is. hogy részvényekkel érdekelve magukat, igyekezzenek a vállalat közvetlen vezetésénél is befolyást szerezni. E vállalat egyébiránt egyelőre tisztán csak a gyapjú gyári mosásra szorítkoznék, s a körülményekhez képest vélné majd idővel hozzá kapcsolhatni a bizományi üzletet. Ezen általános megállapodások után a bizottmány a következő alapszabály tervezetet mutatja be, mint oly előleges vázlatot, melylyel a javaslatba hozott vállalatot az alakulandó consortium kebelében megindítani s véglegesen megállapítva a maga szárnyára bocsátani lehetne. TÁRCZA. Pesti levél. (Postaink. — József nádor szobrának leleplezése. — Május elseje. — Níicrv liidetr. — Az olasz opera. — A dráma. — A képviselőház. — iiovid leverj Postáink ellen ismételten panaszt emelni, épen annyi mint a tengerbe vizet önteni, és valamint a tenger ez által nem nevekszik, úgy a bajok nem orvosoltalak, így m. hó 27-én a „Tiszavidék“ szerkesztőségének küldtem levelet, melyet azonban nem kapott meg. de számtalan ily esetet lehetne elsorolni, hogy nagyobb- nemii intézetek vagy szerkesztőségek a hozzájuk intézett leveleket hanyagság vagy más ok következtében nem kapják; a levél szekrények is oly kicsinyek, hogy nagy bajjal lehet csak levelet belepréselni; napokban egy suszterinas maiszterjának levelét akarta betenni, de látván hogy már be nem fér t-5 levelet onnan kivesz, zsebre teszi s danolva tovább megy, az illetők aztán várhatnak feleletet ha tetszik. József 'szobrának leleplezési ünnepélyét múlt (meg nem kapott s igy meg nem jelent) levelemben bővebben leírtam most csak egyes részletekre szorítkozom. Mindaddig mig a szobrot nem láttuk, addig nem is hittük hogy le fog lepleztetui, hajlandóbbak voltunk el hinni, hogy valami csoda fog közbejönni, pl. hogy az érezszobor a naptól el fog olvadni — noha hideg volt •— mintsem hogy a szobor ott díszelegjen a Józseftéren, mivel már oly hosszú időn át vártuk eredménytelenül, hogy már csak remélni sem merészeltünk. Végre „annyi viszályok után“ megjött a kitűzött nap, a rend példás volt, nem eresztettek be jegy nélkül senkit — csak a ki akart; csupán egy városi képviselő a főkapitányt eszrevevén, könnyen képzelhette hogy neki nincs jegyre szüksége s talán nincs is olyanok birtokában, azért öt nyájas szavakkal, melyek körülbelül rokonok a latin apage szóval kitaszította. Példás egy eljárás valóban 1 A czeremóniák elvégzése után a király int, harangoznak, megdördülnek az ágyuk, éneklik a hymnust, csak a szobor, nem akar felöltönyéből kivetkezni, hanem csakis lábait mutatja a váró közönségnek, csakis hosszú próbálás után — nőm teknikai kifejezéssel élvén, darabonkint húzták le a rongyokat; nehányan kaczagtak, mások gondolták. így is jobb mint sehogysem. Május elseje volt, de az úgynevezett „Praterfahrt“ elmaradt, mit számos helyütt fűtött szoba pótolá, ez idei májusra is ráillik Heine mondata : E május nem más, mint egy zölddel befestett deczember, még a napnak is flanell ujjast kell viselnie, hogy meg ne hűtse magát, ily flarell napfény mellett azután alig van remény más érett gyümölcsre mint —• sült burgonyára. A burgerek és nem burgerek egyaránt készültek eme közkedvességü napra, főztek, sütöttek ect. ect. de ah kimondhatatlan csalódás, midőn a várt teljes fényben úszó nap melege helyett, oly hidegséget tapasztaltak, hogy sideregve mondhatták csak — miként a miniszterelnök a nemzeti lobogónak a királyi palotára való kitűzésére —• non possumus. ■—• Kárpótlásul este a nemzeti színházba lehetett menni, hol még mindig Salvi olasz opera táésulata működik, mely Salami, Mae- roni, Vénini, Nixenekelnitudoni, Tréscheroni s másokA megyei gyűléstereiubői. (Május 7.) A mai napon tartott megyei bizottmányi gyűlésre a szokottnál többen jelentek meg a bizottmányi tagok, ngy hogy már egyelőre tudni lehetett, hogy tisztviselőválasztás lesz, a minthogy csakugyan ezen ad hoc gyűlésre, előlegesen ki volt tűzve a megyei pertárnok megválasztása. Megválasztatott ezen állomásra Deák József, jóllehet inkább lehetne őt kinevezett pertárnoknak mondani, a mennyiben főispán ur ő mga a szavazásnál nagyon egyoldalulag járt el. Midőn ugyanis kivonulni kérte volna a nem bizottmányi tagokat a teremből, azt jelenté ki, hogy mielőtt a kissé hosszadalmas szavazás megkezdetnék, minthogy felkiáltásból nem vehető ki biztosan a többség, elébb a szokott kalapfelemelési próbát kisérli meg, és úgy lön, a Deák pártjabeliek fel is emelék kalapjaikat, de ő mga azt már nem tartotta szükségesnek, hogy a Szathmáry pái-tján levők is ugyanazt tegyék, hanem kijelenté, hogy mivel úgy is látja, miszerint a Deák pártja többségben van, Deákot megválasztott pertárnokuak declarúlja; és a másik párt hasztalan sürgetett nagy zajjal szavazást, hasztalan szólaltak fel az eljárás önkényszerü modora ellen, főispán ur a mit kimondott, azt kimondotta. Csakhogy mi is kimondjuk, miszerint az ily eljárás sehogysem alkotmányos, és sehogysem tudunk hozzá szokni az alkotmányos választásoknál törtémii szokott ilynemű kinevezésekhez. Nagyon óhajtjuk hogy a Iíállay Ödön indítványa szerint ez a kalapfelemeléssel való szavazás végképen küszöböltessék ki megyetermünkből s a hol nincs átalános többség, történjék szavazás, igy lehet egyedül csak a választás igazságos, s a főispán ur is igy kimé- lendi meg magát az élesebb megtámadtatásoktól. Ezután szőnyegre került a Nyíregyházán alakulandó ipar és kereskedelmi bank ügye, a mennyiben a m. minisztériumtól ezen ügy véleményadás végett küldetett le azon tekintetből, ha vájjon ezen alakulandó pénzintézet nem lesz-e hátrányára a már működő nyíregyházai takarékpénztárnak; a miniszteri leirat után felolvastatott a kérdéses iparbank választmányának emlékirata, melyben szakértőleg kifejtetik, hogy a szabad verseny nem lehet hátrányára a létező pénzintézeteknek, de a tőkék olcsóbbsága csakis ez után eszközöltethetvén, a közönségnek csak hasznára lehet : miről is meg lévén győződve a megyei bizottmány, melegen karolta fel a bankügyét, s annak pártolólag leendő ajánlását határozatilag kimondotta, egyedül csak Kau- zsay ur szólalt fel az ügy menetét régi táblabíróias modorban hátráltató inditváuynyal, azt ajánlván, hogy hói áll; jól énekelnek az igaz, hanem az is igaz, hogy már jobbat is hallottunk, hogy Radnotfay ő méltósága, mikép követelhet nyugodt lélekkel 3 irtot egy zárt helyért, holott a rendes ár is oly szerfölött nagy, az még megoldatlan kérdés, természetesen, hogy a közönség mindinkább kisebb számban jelenik meg, kivévén az aristocratiát — mint azt Himfalvy legközelebbi pliilo- logiai művében fogja bizonyitgatni; a drámai előadások alkalmával pedig a ház még inkább üres, mivel ki sem vágyakodik azon szerencse után, hogy mivel tegnap 3 irtot fizetett egy zárthelyért, ma csak a rendes árt fizesse le; ha még Jókainé sem változtatja meg száudékát, távozását illetőleg, akkor el lehet énekelni i! drámára a „eircumdederunt“-ot. Minden megy, csak Raduótfay marad! A képviselöbáz is megválasztotta már tisztikarát : elnök Somsich Pál, alelnökök : Ditto, és Gajzagó, a jegyzők nevei közöl egy baloldali nevével is találkozunk : Jámbor Páléval. Hogy e levelem kelleténél kisebb terjedékti, annak oka, hogy múlt meg nem jelent levelemben a legfontosabbakat leirtam. melyeket ma már elavultságuk miatt újólag közölni nem leliqt. Sajlcay Béla. Egy kis eszmefuttatás a miskolczi élet fölött. Milyen a miskolezi élet íj Vidor, ha ugyan az ásitqzás vidorság jele, — ragyogó, ha ugyan az unalom ragyog, és felséges, ha ugyan az életuntsághoz közel járó kedély elzárkozott- sága felséges. Milyen a miskolezi élet ?■ Unalmas ! Mondjuk ki őszintén, de siessünk megjegyezni, hogy talán csak mi találjuk unalmasnak, mi az Istennek kiválasztott, unalommal megáldott lényei. Unalom, óh unalom! te sok rosznak kezdete vagy! Oh unalmas élet! Pedig az unalmas életnek is meg van jó oldala. Szemlélődik, megbarátkozik az élet fény- és árnyoldalaival, ha ugyan nem változtatta már kővé a szivet, jéggé a képzőimet. Mi az unalom ?------M egakadása a jókedv esörgetegének, — bánat és mégsem bánat, közöny és mégsem közöny, vágy és mégsem vágy. Mit érzünk, ha unalom nyomja le keblünket ? Szorongást, vágyat szórakozásra, kevetlenséget mindenhez. Tétlen ülünk, tétlen időzünk, — pedig volna mit tenni, de nem ízlik ám a munka! Szerintem az unalom olyan mint a borongó ég. Fellegek borítják el a ragyogó napot, a halvány holdat, a kiváncsi csillagokat. Egy napsugár áttör a felle- gen, egy holdsugár bágyadtan nevet a felhő foszlányaitól eltakarva, egy csillagocska kíváncsian néz le a földre a felleg mögöl. Egyszerre szellő jön, a felleg el- oszlik, vagy egyszerre kisírja magát az ég s könnyebbülve letörli könyeit és újra mosolyg. Ilyen az unalom is! A kit az unalom hálója megragad, kimenekülni vágyik, de jobban.jobban belebonyolul, mígnem a sors, az „audiatur et altera pars“ elvnek alapján kérdeztes- sék meg a nyíregyházai takarékpénztár, ha nem lesz-e hátrányára a tervezett ipar és kereskedelmi bank. Csak az a tévedés van e kiindulási pontban, hogy e kérdésnél az „altera pars“ nem a nyíregyházai takarékpénztár, hanem a megyei közönség érdeke; az tagadhatatlan hogy minél több pénzintézetek keletkeznek, annál több és nagyobb tőkék hozatván forgalomba, a szabad verseny a tőkék olcsóbbságát idézi elő, s igy a fennálló, s a tőkéket eddig monopolizáló intézetek nyereményosztaléka alábbszállhat, de úgy hisszük, hogy épen ezt kívánja a közönség jól átértett érdeke, ezt kivánja az ipar, kereskedelem, s ezekáltal a földmivelés emelése. Megalakittatott a megyei tanfelügyelő bizottmány is az ide vonatkozó törvényekben megalapított számok maximuma szerint 34 tagból. A névsort közelebbi alkalommal közlendjük. □ LEVELEZÉSEK. Ny.-Bátor, május 5. Tisztelt szerkesztő ur! Régebben tett Ígéretemet váltom be csak, midőn jelen soraimmal Ny.-Bátor városát mint a megye négy járásai egyikének székhelyét a Tiszavidék hasábjain bemutatni bátorkodom. A választás által előidézett nagyobb élénkség, annak befejeztével ismét megszűnt és Ny.-Bátor visszaesett szokásos csendes nyugalmába mely egy könnyen nem hagyja magát megzavartatni, ha bár a közügyek iránti érdekeltség itt sem hiányzik, sőt a polgári olvasó kör alakulása óta a nép alsóbb rétegeiben is észreve- hetőlcg emelkedett. Társadalmi életünk a Caszinóban öszpontosul és innen magyarázható hogy az egylet kiváló gondnak tárgya. A helybeli casinó 1861-ben ala- pittatott, tagjainak száma f. év kezdetén 88, melynek körülbelül fele helybeli, másik fele környékbeli lakosok. Elnöke az egyletnek Szikszay József h. h. lelkész ur még pedig az egylet alapításától a mai napig; és tagadhattam, hogy a nagy tiszteletű ur ildomos és tapintatteljes vezetésének köszönhetni nagyobb részt azon valóban barátságos egyetértést, mely az egylet tagjai között létezik és mindenkor létezett. Az egylet helyiségei négy elég tágas, csinosan kifestett szobából állanak, melyekben egy legújabb kiállítású tekeasztal és 6 kártyázó asztal van felállítva. Politikai lap 9, szépirodalmi 5, élez lap 3 jár. Az évdij G írt, az évi forgalom 1400—1600 frt. Az egylet kincse azonban annak könyvtára, mely az évdij csekélysége daczára óvenkint 100—150 köteta létszeszély, e hatalmas vadász kiszabadítja a szegény foglyot. A ki az unalom örvényébe jut, beljebb-beljebb vonatik egy titkos erő által, hiába kiált, esd segélyért, hiába nyújtja ki két karját a habokból,-------hangja el hal, karjai eltűnnek, az örvény feje felett összecsap. Beljebb-beljebb vonatik, lélekzete fogyni kezd, szíve összeszorul, vére eláll — — — ekkor egy sziklához ütődik, a kavargó ár kicsapja a fuldoklót messzire, a csendes hullámokra, hol mentő sajka várakozik. Ilyen az unalom, és ilyen a miskolezi élet is az unalom szempontjából. Nem kell azonban azt hinni, hogy mindig unalmas. Miskolcz örömet is ad ! ! Fekvése a félig kopasz avas alján melynek egyes hajszálait sírkeresztek jelölik, itt szeldelve a magába fojtott fájdalomtól barna Szinyva pataktól — gyönyörű 1 Itt-ott egy-egy torony csúcs villog; egy-egy nagyobb épület komor képe látszik. A kisebb házak zöme elmosódik a merengő szem előtt, fák közé rejtve eltakarta- tik arezuk. Az összbenyomás nagyszerű ; — a nagy kiterjedés, a házak, templomok, kertek vegyüléke, a zsongó népség...egy szép életképet ecsetelnek. Igaz, hogy ha lelépünk a házak közé ha az utczákon andalgunk, fel- feltiinik egy-egy hiány. Rósz kövezet, rendetlen építkezés, düledező viskók,... szeny, por __ De nincs semmi hiba nélkül. A miskolezi élet kis városias. Egyes bizalmasb körökben vidám társalgás uralg, közöröm, közmulatság egy egy sziu- előadás, melyet kevesen pártolnak a lakosság számához képest, — egy-egy eltévedt hangverseny, mely korszakot alkot a mulatás évkönyvében, — egy-egy szerda este katonai zene vagy reunió, néha comédia és nehány bál a farsangon s néhány tavaszi s nyári vígalom 1 Különben ez is elég! — hisz az ember nemcsak mulatságra van teremtve, hanem munkára is azaz inkább munkára, mint mulatságra, vagyis hát mind a kettőre I De ha a munka kifáraszt és nem lelsz szórakozást, ha ki nem elégit a természet szűz titkai fölötti elmélkedés, a szemlélődés, gondolkodás, — ha nem vagy megelégedve az élettől nyert osztályrészszel, mert talán szükkeblőség, pénzvágy, nagyravágyasban tespedsz ; akkor ne csodálkozz ha az unalom megragad. A miskolezi életnek vannak szép oldalai! Unalom, te ki miként a bagoly az égben, a. kedély éjszakájában halált jelölő hangoddal felriasztod a nyugvó kebel érzemé- nyeit, — unalom! — te sötét éji szellem, kit elűz egy gondolat — szállj el, ha még el nem szálltál, szállj messze, messze, —• Sohase érezze nyomó zsarnokságodat szív, sohase lásson szem! Mehetsz! S kérdem még egyszer : Milyen a miskolezi élet ? A józan ész azt mondja : vidor is, ragyogó is, felséges is, de unalmas is; — már a mint jön! Tartsuk szem előtt c hires mondatot: „Ki bort s lányt nem szeret és dalra nem fakad, Az teljes életén hülye, bolond marad!“ és kövessük, de nem föltétlenül, — mindent idejében, — és a miskolezi életnek is csak vidor, ragyogó és felséges oldalát fogjuk észre venni. Mindenek előtt elégedetteknek kell nekünk ! Ekméry Dénes.
