Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-03-29 / 13. szám

Bizony édes szerkesztő barátom! szégye- nelhetik magokat, hogy a Nagyveudéglő előtti piszkos téren ácsorgó „talyigás ezreddel“ e mocsárokat betömetni, pompás téglájokkal be- hordatui nem képesek. És még burkolásról mernek önök álmodni ? Önök! kik maholnap, a Gredig és Tester czuk- rászok, Nagy és Kubassy kereskedők etőtti 1 őr­ségen fekvő bűzhödt pocsétákhan, tócsákban, tengerszemekben, tengeri fókát, vagy csikót fognak tenyészteni! Na! ha minden városnak ilyen gondos 'atyái vannak mint önöknek, akkor ugyan e vá­ros aligha nyer jövőre kilátást. Bizony édes szerkesztő barátom ! ha Deák Ferenczet, Tiszát, Ghyczit s a felelős minisz­tériumot szapului szabad, úgy hiszem szabad­ságában áll kegyednek is ilyen hibák miatt az illetőket egy kis szentelt vízzel megöblinteni; — vagy annyira retteg ön a haragtól ?! Lássa ! én jobban rettegek az önök utczáin járni, mint az erdőn egy farkascsordával szem­beszállni. Most önöknél az esti fénybogaracskák (lám- pavilágitás) mellett könnyebben szegheti az em­ber nyakát, mint a kassai lejtős hegyi utón. Épen ezért mint az ..........i biztositó intézet üg ynöke intem családos embertársaimat, hogy ha Nyíregyházán keresztül viszen utjok, ne fe­ledjék magokat családjaik számára biztosítani minekelőtte a városba levő tengerszemeket gá­zolni nekirugaszkodnának. Még valami kérésem is van t. szerkesztő úrhoz! minthogy a csikót igen szeretem, ha kapható lesz, kérek részemre egy kis hordóval küldeni. Nálunk ez nem terem. Isten önnel! a viszontlátásig. B. Imre. BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. A „Globe“ a suezi csatornáról igy ir : „ Mi szerencsét kívánunk Lesseps urnák ama nagy terv diadalához, melyre ő oly nagy ügyes­séget s erélyt szentelt a földközi- s vörös-ten­gerek egyesítése végett. Egy távirat szerint a földközi-tenger vizei tegnap (f. hó 17-én) teljes sikerrel eresztettek be a keserű tóba, az egyip­tomi alkirály jelenlétében, ki — mint állítják — bámulatát s megelégedését fejezé ki a vállalat előhaladása fölött. Noha a két tenger összekö­tését már létesitettnek tekinthetni, még sok teendő van hátra, mielőtt a csatorna teljesen megnyittathatnék a kereskedés számára. Azon­ban a müvek előhaladásának bámulatos gyor­sasága azok legutóbbi stádiumaiban, biztosíté­kul szolgál arra nézve, hogy a valaha létesített mérnöki vállalatok egyik legnemesebb diadala rövid időn teljessen be lesz fejezve.“ Varsóból, f. hó 11-kéről következőleg Ír­nak az aushurgi „Alig. Ztg.“-nak ; „A róm. kath. collegium Sz. Pétervárott határozattan ellenszegül az orosz nyelv behozatalának a kath. istenitisztelet körül, s minden kísérletet, mely- lyel az orosz kormány ezen ellenszegülés meg­ingatására tör, azon nyilatkozattal utasított vissza, hogy a kath. istenitiszteletnél haszná­landó nyelvről csak a pápa határozhat, mint feje az összes egyháznak. A legmagasb egyházi ha­tóság példáját most á sz.-pétervári kath. érseki főcousistorium is követte, és egy nem rég kia­dott rendeletben cxcommunicátio terhe alatt megtiltotta az alsóbb rendű papságnak egyházi beszédekben az orosz nyelv használatát. Lit- vában már az is nagy nehézségekbe került, hogy a lengyel nyelv közhelyekről és a nyilvános közlekedésből kiszorittassék; de kiszorítani azt az egyházból is végtelenül nagyobb küzdésekbe fog kerülni. Az orosz kormány a legmaga b egyházi hatóságok ez ellenszegülésével szem­közt eddig még minden erőszakos eszközük al­kalmazásától tartózkodott; de mihelyt meggyő­ződik, hogy szépszerű alkudozásokkal nem fog czélt érni, erőszakos eszközöktől sem fog visz- szaborzadui, és a meghasonlás a kath. egyház­zal tökéletes lesz. Az cvang. reformált községek Litvában, melyek tagjainak legnagyobb része lengyelek­ből áll, szintén vonakodnak a rajok erőszakolt orosz nyelvet vallási és hivatalos egyházi nyel­vül elfogadni, s hatályos folyamodványnyal for­dultak a czárhoz, kiemelvén azt a körülményt, hogy az cvang. reformált községek legnagyobb része alig tud egy szót oroszul, és hogy e köz­ségeknek anyai lengyel nyelvük használata ün­nepélyes császári Ígéretek által vau biztosítva. Újabban a vvilnai régészeti muzeum egy része megint Sz.-Pétervárra vitetett, úgy hogy a lit­ván régiségek'egykor oly gazdag gyűjteménye most teljesen feloszlottnak tekinthető. Az orosz kormány már régóta törekedett arra, hogy a lengyelek által oly szorgalommal gyűjtött, Litva lengyel múltjára vonatkozó emlékeket, habár nem semmiti is meg, legalább távolítsa el a lengyel szemektől és történelmi buvárlattól. É czél most el van érve, s az orosz kormány nap­ról napra vakmerőbben lép fel azon állítással, hogy Litva eredetileg orosz tartomány volt“ B. P. K. — Táncsics Mihályt, mivel „Arany Trom- bitá“-jáért a biztosítékot letenni elmulasztotta, nem rég 1 havi fogságra és 1U0 írt pénzbír­ságra Ítélte a törvényszék. E bírság fedezésé­hez maga Jókai Mór 98 írttal járult s ez ösz- szeget következő sorok kíséretében küldötte át Táncsicsnak : „Kedves öreg barátom! Itt kül­dök bírságod fedezésére 99 frtot, a századikat csak azért nem, hogy adósod maradhassak vele. Jókai Mór.“ — A „CORVINA“ közelebb tartott választ­mányi ülésében határozatba ment, hogy a tár­sulat első rendes közgyűlése jövő april 11-kén fog megtartatni. E közgyűlés tárgyait fogják képezni : \ a; ,Uz alapszabályok végleges megállapítása. b) A 12 tagból álló igazgató-választmány, 4 póttag s a számvizsgáló bizottmány megvá­lasztása, — és egyéb a társulat ügyeire vonat­kozó javaslatok elintézése. Ez alkalommal megemlítjük, hogy a „Cor­vina“ iránt az ország minden részében nagy ér­dekeltség mutatkozik, és a társulathoz naponta számos tekintélyes czégektől érkeznek ajáulko- zások fő- és aliigynökségek elnyerése iránt. Figyelmeztetjük egyszersmind azokat, kik oly helyekről, hol a társulat még képviselve nincs, ügynökségek elnyerése végett lépéseket tenni óhajtanak, hogy eziránt a „Corvina“ ideigl. választmányát (Pest, Hatvani-utcza 16-ik sz. a.) szíveskedjenek bérmentes levelekben megkeresni. — A Pest-Terézvárosi választás 2% órai szavazás után f. hó 24-én % 12 órakor végét érte. A szavazás éjfélig folytonosan hullámzó volt. 8?4-kor Gorove 1204, Jókai 1154, 9/,-kor Gorove 1270, Jókai 1298, 10 órakor Gorove 1342, Jókai 1323, 11 órakor Gorove 1379, Jó­kai 1394. Éjféltől egész a szavazás bezárásáig — mint „Uug. Lloyd“ értesül — csak 392 sza­vazó jelentkezett. A „Hon“ szerint 247 szavazó nem szavazott. A lelkesedés — Írja a „P. Loyd“ — melylyel mindegyik párt választottja mel­lett tüzbe ment, különösen pedig azon körül­mény, hogy mindkét párt ugyanazon tactikát — a húzás halasztás tactikáját — követte, ké­pezte, a politikai mozzanattól elnézve, az iz­gatottság természetes alapját. Aligha volt a mostani választási mozgalom ideje alatt egyetlen választás is oly gazdag vi­szontagságos eseményekben, mint a terézvárosi. Hogy komolyabb nemű kihágások nem fordul­tak elő, ezt a nevezett lap a főkapitány éber­ségének és erélyének tulajdonítja, kinek mind­két tél növekedő izgatottságánál fogva kétsze­resen nehéz állása volt, kivált pedig a katona­ságot óvatosan kelle a rend fentartása végett alkalmaznia. Az önfeláldozás és kitartás, mely- fyel mindkét párt hívei egész éjen át világos rpggelig, sőt úgyszólván délig a szabad ég alatt ázva fázva kitartottak, bámulatra méltó. Úgy látszik, hogy a Gorove-pártiak, bízva többsé­gükben (a Gorove-albumba 1900 választó volt beírva) a szavazásnál való megjelenésben lany­hák voltak. Reggeli 10 órakor a Gorove-pártnak 12 szónyi többsége volt a Jókai-párt felett, egy órával később már le kellett mondaniok a harcz- r<ÜJ A választás bezárása pont % 12-re volt ki­tűzve, s e határidő előtt öt perczczel Jókainak 26 szónyi többsége volt, s többé egyetlen Go- rove-párti sem jelentkezett. A lelkesedés, a sza­vazás eredményének kijelentésekor, kitörő volt; küldöttség ment Jókaihoz, őt körükbe meghí­vandó, ki d. u. 2 órakor bandérium és tömér­dek nép által kisértetve választói közt meg is jelent. Mint halljuk, az ellenpárt tittakozott a választás ellen, azon okból, hogy a Gorove-bi- zottmány elnöke nem volt arra fölhatalmazva, hogy belegyez .ok a választás bezárásának y, 12- re való kitűzésébe; továbbá, hogy a Jókai-vá- lasztók az éj folyamában, a Gorove-pártiaknak a választó-helyre való bej áthatását megnehezí­tették s némelyek közülök kardosán léptek be a választási terembe. Egészbenvéve a választás komolyabb csendháboritás nélkül ment végbe. — Sziget városban van egy főrabbi, ki e szép hivatalt egész Máramarosmegyét illetőleg, mint „főpap“ képviseli. Ez a „főpap“ nemzet-ellenes izgatásai s a vallásos türelmetlenséget, legfőbb fokig esigá- zott agitatioi miatt, még 1848-ik év előtt, tu­domásunk szerint, Zemplénmegyéből kitolon- c/.oztatott. Ez a „főpap (?)“ nem átallotta szószék­ből, különben hazafias irányú s jó indulata helybeli híveinek azt nyilvánítani, hogy a ki gyermekét magyar vagy német nyelven tanít­tatni nem átalja, az az ember „poklokra kár- hozik.“ Ez a „főpap“ (?) márczius hó 20-ikán a zsinagógában prédikáíásközben (a mely helyen ugyan 1868. évi szeptember hó 17-ike óta meg nem jelent) azt jelenté ki. hogy mindazon nők. kik bálba mennek s férfi társaságba vegyülne!, — rósz személyek (naikesz. chezifes. k . . . . vesz), sőt megintette a családfőket, hogy ha gyermekeiket vagy nejeiket vegyes társaságba engedik elmenni, vigyázzanak, mert „roszul járnak.“ Ezen beszédével a temlomban oly nyilvá­nos botrányt okozott, hogy egyik hive egész rohammal támadta meg azt az egyháztagot, a ki a rabbi ezen szavai ellen, mint a melyeknek templomban helye nincs, protestált, s a vesze­kedés továhh fejlését csak az gátolta meg, hogy az egyház-gondnok a megtámadót a temp­lomból kivezettette. Mármaros. — Nagy-Károlyban f. hó 18-án volt a vá­lasztás. Reggeli 9 órakor gyülekeztek össze az egyes választók zászlóik alá. A jobboldal a nagy templom előtti tágas téren, a baloldal pedig a nagy piaczon. Előbb szavazott a jobb, mely d. u. 3 óráig tartott; azután jött a bal, egymás­tól kellően elzárva. A jobboldali szavazók kö­rülbelül ezer szavazatot adtak be jelöltjüknek Zanathy M. urnák, mig a baloldaliak 114-el többet Kende Kanut urnák, A választás csak éjfél körül végződött, és egész folyamában a legpéldásabb csend és rend uralkodott. Mi első sorban a választók megfelelő maguk viseleté­nek tulajdonítandó ép úgy, mint a katonaság részéről a tapintattcljes eljárásnak. — A kerületi postaigazgatók kineveztet­tek : Marinovich Virgil Temesvárra, Zóbel Li- pót Nagyváradra, Bandler Vilmos Kassára, dr. Biringer Gyula Sopronba. VEGYES HÍREK. (K—y.) A követválasztási mozgalmak, mint csaknem átalában mindenütt e hazában, úgy Zempléumegyében is lezajlottak, hagyván ma­guk után romokat és keserű visszaemlékezése­ket. Az erős párttusáknak, vérengzéseknek és lélekvásárlásoknak eredménye lön Zemplénben: 7 jobb- és 1 baloldali képviselő, ezenkívül számtalan családi viszály és felbomlott baráti viszony, ezer meg ezer köny, és sok ínegmér- hetleniil mély szívfájdalom. Feleljenek érte azok, a kik mindazt előidézték! Borítsuk rá a fele- dékenység legsűrűbb fátyolát s fogjunk baráti kezet a közelgő fontos országos kérdések meg­vitatásánál : nehogy mások takarják ránk az örök feledékenység síri fátyolát, s még az sem legyen, a ki nehány könyt ejtsen sírunkra. (K—y.) A zemplénmegyei törvényszék előtt még folyvást folynak a közelebbi választások­nál fölmerült verekedési esetek fölötti bűnügyi tárgyalások; noha a törvényszék mindent elkö­vet, hogy a véletlenül bajba sodortatott egyé­nek mielőbb túlessenek azon árkon, melyet a pártszenvedély ásott utjokba. (K—y.) Alig hogy kibújt az első gyönge virág, a föld lágyuló kebeléből, már ott termett a hideg, könyörtelen szél s megfosztó a földet legelső ártatlan díszétől : mintha valamely zsar­nok hatalom szolgálatába állott volna, melynek föladata elfojtani mindent, a mi újabb élet és elvek nyilatkozatakép tűnik fel. Feledi Eolus uram hogy eljő az idő, midőn hiába dühöng az északi szél; mert a föld megnépesül a sok virágtól, mint a szív az eszmék ezreitől. Idő- járásnnk, mely a múlt héten oly szép színben köszöntött be, hirtelen roszra változott. Az ab­lakokból eltűntek ugyan a virágcserepek; de a virágok azért még folyvást onnan, nem pedig S.-A.-Ujhely kövezetein, mosolyognak ránk. No, de majd bejőnek azok is nemsokára, az ablak­párnák helyett csinos udvarlóik bársony — rokk-ujjaiba csimpeszkedve. + Munkács városában a képviselő-válasz­tás alkalmával mulatságos eset történt : ugyanis a munkácsi nép több magyar községbeli válasz­tókkal csatlakozva ünnepélyesen akarván fo­gadni az érkező orosz ajkú választókat, nagy tömegben eléjök indultak. Már nem messze vol­tak az orosz atyafiak, a midőn egy lovagló ifjú ember kivált a munkácsiak közül sebes vágtatva közeledett hozzájok, hogy élőkre állhasson. Eb­ből az atyafiak ellenséges indulatot következ­tetvén, megoldták a kereket s úgy széttutottak, hogy a tisztelgőknek nem volt kiket fogadni. — (Beküldetett.) A „Néptanítók Lapja“ iránt a helybeli és vidéki tanítók közül igen sokan oly kevés érdekeltséggel viseltetnek, hogy egy barátja a népnevelésnek e napokban saj­nálattal látta a postahivatalban az illetők fél­évi számait is rakásra halmozva, úgy hogy a postán már nem tudnak hova lenni velük. Fi­gyelmeztetjük ezen urakat, kik úgy látszik igen szívükön hordják az önképzés eszméjét, hogy legközelebb nem fogunk habozni neveiket is közzétenni, ha ily lelkiismeretleuül fognak visz- szaélni a közoktatási miniszter ur jószándéká­val. Hogy azonban a lapok pontos elhordatásán kivid még azoknak szorgalmatos tanulmányo­zását és gondos megőrzését se resteljék a ta­nító urak, arról majd fog godoskodni az állami iskolai felügyelőség. A tanítók fizetésének eme­lését halljuk mindig hangoztatni Higyjék me-g uraim, nincs jobb s biztosabb módja a fizetés emelésének mint a tanulás és önképzésemért csak a művelt tanítót keresik s hívják jutal- mazóbb állásra. ** A „Magyar Újság“ márczius 2ő-én meg­jelent számának első oldala egészen fekete ke­retbe van foglalva, melyben következő gyászje­lentés olvasható : „Keserű szeszélye a sorsnak ! Azon órában, mikor egyik legszebb és fon­tosabb diadalát üli a fővárosban az ellenzék, s midőn e diadal hírét örömmámor fogja követni az egész hazában : a legsúlyosabb, mert pótol- hatlan veszteség érte a baloldalt, veszteség, mely gyászba fogja borítani az országot. Böszörményi László meghalt! Tegnap, márczius 24-én d. u. 3 órakpr adta ki erős lelkét, szülőföldéről ide sietett testvérei és hű barátjaiuak karjai között. Sokkal nagyobb a fájdalom, mit ez ese­mény fölött érezünk, semhogy azt s azonnal méltó szavakba önteni képesek volnánk : a bol­dogult elvtársunk, elődünk és barátunk vala. És sokkal mélyebb és igazibb a fájdalom, sem­hogy a hulló könyek közé ürmöt vegyíteni akar­nánk, ha még oly közel áll is kezeinkhez a tele pohár. Böszörményi a fogházban halt meg. A szabadság edzett bajnoka kilencz hónap óta fogva volt; őt, ki a haza boldogsága felett őrködött, őrizet alá tette a hatalom. Pedig a kit igy fogságra vetett, az nem v.dn bűnös, nem veszélyes; a legjelesebb haza­fiak egyike és súlyos beteg volt. S a kormány tudta, hogy beteg, halálosan beteg És mégis fogva tartotta utolsó lehelletéig. Várta, hogy kegyelemért folyamodjék, s mivel az nem folyamodott, nem is ajánlta öl kegyelembe. De ne háborítsuk a halál néma csendjét a börtönkulcsok rút csörgésivei. Isten szabaddá tette, kit emberek fogságra vetettek. Ne átkozódjunk, ne barátaink, de tegyünk e koporsónál fogadást, hogy hivek leszünk és erősek, miként ő vala.“ ** Úgy halljuk hogy Böszörményi László saját kivánata folytán a nagykállói temetőben fog eltemettetni; temetésére az összes válasz­tók fognak megjelenni. ** F. hó 28-án két levelet kapott szerkesz­tőségünk melynek mindegyike a közlést meg­érdemli, de mivel lapunk akkor már igen telve zöljük m'1S0'hiC levélnek C3ak végpontját kö­(1-sö levél) „Tisztelt szerkesztő ur! A Tiszavi lók előfizetési dijjának lefizetését múlt ev juhus 1-tol márczius utójáig sürgető levelét mai nap véve, sietek reá válaszolni °mi- ke,p felev.>t vagyis júliustól deczemberig valót 3 Írtban önnek N.-Iíállóban a vendéglő ben személyesen megfizettem H. I. barátom V lenleteben; (Igenis úgy van! és a felszólítás se­gédem részéről hibából történt. Szerk) a folyó évnegyedét pedig vagyis januártól márcziusig valót 1 Irt 50 krban iderekesztve ezennel tisz­telettel küldöm, kérvén egyszersmind a t. szer­kesztőséget, mikép baloldali insultokkal saturált közlésekkel telt Tiszavidék lapját békés véral­katom felzaklatására nékem tovább küldeni ne méltóztassék Tisztelettel L. K.“ (2-ik levélnek végpontja.) „A kormánytól subventionalt lapokra prü- numeiálni nem szoktam, s miutau lapjának gya­kori közléséből azt gyanítom, hogy az is oda tartozik, kérem lapját jövőre nekem nem kül­deni. Tisztelettel T. J.“ A fentebb közlött levelek illetőleg vég­pontjából az illető urak sajátjokra fognak is­merni ; felkérjük mindkettőt, szíveskedjenek ta­nácsolni, miként szerkesztessük lapunkat hogy mindkettőjét kielégíthetnénk. ’’ * Lapunk mai számának bezártával azon hir terjedt el városunkban, hogy Bodnár István jobboldali követjelölt leköszönt. Térhiány miatt részletesebben jövő számunkban. NYÍLT TÉR.*) Chronicus betegeknek kik ez idény alatt gyökeres gyógymódot használni szándékoznak, szolgálatot tenni vélek, midőn köztudomásra hozom, hogy a Priesznitz gyógymódot csakis intézet­ben lehet végrehajtani. Én e gyógy­módban jártas lévén, bármily intézet­ben saját vezetésem és tanácsom által szívesen segédkezet nyújtok. Bőveb­ben értekezhetni alulirtnál Nyíregy­házán. Ungerleider Jónás hasonszenvi és vizgyógyász. *) E rovat alatt közlöttekért csak a sajtóhatóság irányá­ban vállal felelősséget a szerkesztőség. ÜZLET. A nyíregyházi gabnacsarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak o. értékben. Alsó ausztr. mérő szerint mart. 27. Búza ............................................ Rozs ............................................ Á rpa, serfőzésre ........................ „ táplálékra ........................ Z ab................................................. K ukoricza....................................... K öles............................................ B ab................................................. Repc ze ............................................ M ák................................................. Bükköuy ....................................... L enmag ......... Vörös Lóhere.............................. Luczerna....................................... S zesz, magyar iteze (fokoukint 41 kr.) Virágolaj, mázsánkint.................... 2.75— 3.20 2.35—2.45 1.75— 1.85 1.60— 1.70 1.45—1.50 1.60— 1.70 2.00—2.10 2.50— 3.25 4.00— 4.50 7.50— 8.00 2.40—2.50 4.00— 4.50 23.0— 0.00 30.0— 35.0 16—16)i 22—23 — Nagyvárad, márczius 23-án tartott or­szágos vásáron következő árak jegyeztettek : a. m. tiszta búza 1-ső osztályú 3 frt 90 kr., 2-od oszt. 3 frt 60 la-., 3-ad oszt. 3 frt — kr. Kétszeres búza 1-ső oszt. 2 frt 80 kr., 2-od oszt. 2 frt 60 kr, 3-ad oszt. 2 frt 40 kr., rozs 1-ső rendű 2 frt 20 kr., 2cod rendű 2 frt 10 kr., 3-ad rendű 1 frt 90 kr., árpa : 1-ső rendű 1 frt 60 kr, 2-ik rendű 1 frt 50. Bécsi távirati börze-tudósitás. Mart. 27. 5?c metaliques 62.90. — 5% metaliques máj. és nov. 62.90. —- 5% nemzeti kölcsön 71.35. — 1860. államkölcsön 104.40. — Bank- részvény 725.00. — Hitelrészvény 309.70. — London 125.90. — Ezüst 123.75. — Cs. k. arany 5.965h). TUDAKOZÓ INTÉZETI HÍRADÓ. (E rovatban egy-egy közlésért előlegesen 15 kr. elő­jegyzési és 30 kr. igtatási díj, összesen 40 kr. fizetendő. A „Tiszavidék“ előfizetői előjegyzési dijt nem fizetnek.) Mindazok, kik a tudakozó intézettől meg­keresésökre választ kívánnak, mellékeljék a vá­laszért járuló postabélyeget. — A „Tiszavidék“ olvasói de nem előfizetői a bélyegen kívül 20 kr. irodai dij beküldése után nyernek választ. A napykállói-utczán közel a piaczhoz kiadó egy szép lakás mely 3 szobából és hozzávaló helyisé­gekkel Szt.-Györgynaptólkezdve kiadó. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: 33öx-3s:©y laare.

Next

/
Oldalképek
Tartalom