Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-03-22 / 12. szám

uökség midiin szükségét látja többször is, s azon helyen, hol a pártérdek megkívánja. Tanácskozási tárgyaiul szolgálnak, írásban vagy előszóval előadott javaslatok, s napi po­litical kérdések. Kiváló feladata a választmánynak a pártfej­lesztés, a társulás anyagi ügyeinek vezetése; —- állandó társaskör alakulása esetében, — állandó helyiség felvétele, beszerelése, felügyeletben tar­tása, s political lapokról gondoskodás. A választmány 7 elvtárs jelenlétében ha­tározatképes, s jegyzőkönyveit elnöke és egy kiküldötte által hitelesitetti. C) Az elnökség : a tanácskozásokat vezeti, — azok méltó­sága, higgattsága, s rendére felügyel, s ezek fen nem tarthatása esetén a tanácskozást egy órára felfüggesztheti, — ennek sikeretlensége esetén fel is oszlathatja, —- de ugyanakkor egy másik gyűlési időt 8-ad napon belől kijelölni köteles. A társulást tagjai irányában, s minden szükséges esetben az elnökség képviseli. D) A titkár : A közgyűlési, s választmányi tanácskozások jegyzőkönyveit vezeti, s midőn szükséges kiado­mányozza. E) A pénztárnok : A társulásnak szabad ajánlat utján köte­lezett költségfedezetét az ajánlat tétellel azon­nal, vagy a társaskör tagsági évi díját az alá­íráskor egészben beveszi, a takarékpénztárba betét könyvre elhelyezi, s onnét a szükséghez képesti részletekben kiveszi. A pénztárnok egyszersmiut gazdája a tár­sulásnak, gondoskodik összejöveteli helyiségek fölvételéről, s ha állandó társasköri helyiség van, — annak tisztasága, rendje, s kiszolgá­lata ellenőrzéséről, —- s minden kiadásokat, a választmány megállapítása folytán, felelősség alatt teljesít. Mind e tisztességek dijazatlanok, s ügybuz­galomból teljesitendők. IV. A tanácskozások rendje s kihatása : akként szabályoztatok, — hogy szóllási jo­got, csak az elnökségnél szobásra bejelentés1 s az elnökség által szállásra felhívás ad. Szavazat szükségében a szavazás titkosan történik. A társulás határozata annyiban minden elvtársat kötelez : hogy esetleg eltérő nézeté­nek érvényesithetését kizárja, — s véleményé­vel semlegességre utalja. Ezen korlátozás azon­ban személyes kérdésekre ki nem terjed. V. A társulás felosztása. A határozatképes közgyűlés kétharmad több­ségének határozata alapján történik, — mely a társulás vagyonának, s illetve társasköre bú­torainak nyilvános árveréséről és valamely me­gyei közczélra átszolgáltatásáról intézkedik — s az átszolgáltatás ellenőrzéséről meghatalma­zás utján gondoskodik. Elfogadtatott az 18(50 luartius 2-án tartott alakulási tanácskozmányban. LEVELEZÉSEK. — A beregmegyei tiszaháti választó-kerü­let választóinak összeírásánál egy oly érdekes esemény merült fel, melyet jónak látok a t. ol­vasó közönséggel megismertetni. Hetyen községben midőn a választók ösz- szeirása javában folyt, érdekes összezörrenés történt H. L. és 1'. Á. gazdatiszt között. — H. L. ur — ki különben is a m.-kaszoni választó- kerülethez tartozik, ragaszkodása és elvhüsége bizonyítékát vélte adhatni azáltal, hogy pártja részére a lehető legtöbb választót Írasson be, habár a választási censust meg nem üti is; mig másrészről a választóképes polgárok beírá­sát, ha azok ellenzékiek valának, minden mó­don akadályozni igyekezett. Egy ily választásra jogosított egyén fölött, — kinek választási jogát maga az elnök min­den kifogásnélkülinek nyilvánitá — támadt azon meglehetősen éles és szenvedélyes szóvita, mely­nek durva modorban tartott kifejezéseit elhall­gatom ugyan : de azt II. L. ur politicai éret­lenségének s türelmetlenségének bizonyítványául szükségesnek látom felemliteni; miszerint a t. ur ellenfelét P, A.-t ezen szavakkal akarta a választási jog élvezetétől elüttetni : „Önnek itt szava nincs, mert ön csak gazdatiszt; én pedig 500 hold földdel bíró tekintetes ur vagyok.“ Pedig tudhatta volna H. L. ur hogy P. A. egy oly hires ős, nemes család tagja, kinek válasz­tási jogát qualificátióján kívül is a democrat alapokra fektetett 1848. V. t. ez. is tiszteletben és sértetlenül kívánta hagyatni. H. L. urnák fentebb idézett nagy úri gő­gös kifejezése; miszerint a választási qualificá- tióit 500 hóidtól szeretné függővé tenni, bot­rányul sőt nevetségül szolgált a jelen volt mind­két párt értelmesebbjei előtt, — egyszersmind élénken emlékeztet bennünket boldog emléke­zetű (??) Windischgrütz eme jelszavára: „Der Mensch fängt beim Baron an.“ Hetyen. Pazony, mart. 19. Tisztelt szerkesztő úr. Becses lapjában sok­féle megyét s vidéki tudósításokat olvasunk, a jelen képviselői-választási mozgalmakról —• úgy­hiszem nem lesz felesleg, ha mi is egy fris új­sággal szolgálhatunk, f. hó 17-ikén midőn kép­viselőjelöltünk Somossy Ignácz hozzánk Pa- : zonyba érkezett. — útjában még túl Oroson, lovas bandérium ment ebbe tisztelegni, melynek kisérete mellett érkezett Pazonyba, a nép öröme és harsány éljenci között, —• itt id. Elek Gá­borhoz mint a választó-kerület tapintat teljes s köztiszteletben álló elnökéhez szállt, hol nem csak helybeli hanem vidéki jóbarátok s elvtár­sak várták képviselőjüket. Jó magyar vacsora s víg poharazás közt folytak toasztal a jelölt hosz- szu életéért, a kerület korelnökeért, hazánk sze- íencsés jólétéért, — e víg lakomát csendes nyugalom váltotta fel 11 órakor, mert a vira- dandó napon sok teendő várakozott a vendég koszomra mart. 18-ka viradtán szép volt látni a lelkesült népet mint sietett csoportosulni, — Oros község választói megérkeztével háromne­gyed kileucz órakor történt az indulás, Pazony- ból Bogdányba a választó-kerület székhelyére, a menet 73 szekérből és számos lovasokból ál­lott, mely egyik helységtől a másikig nyúlt, Tú­rán az ottani választók csatlakoztak a menet­téren, a válhsztásokra befolyásban, a helyható­sági körben — a közvélemény nyílt megérhdése. Ezen czél s hatáskör betöltése érdekében, — időnként nyilvános közösszejövetelek fognak tartatni, rendszerint N-Kállóban, rendkivülileg a felmerülő érdekekhez képest bárhol a megyé­ben eleve kitűzendő helyen; — sőt egy állandó társaskör is szerveztethetik N.-Kállóban, mely­nek helyiségei az elvtársak rendes gyülhelyéül szolgálandnak. II. A társulás tagjai : lehetnek polgári becsülettel bíró minden férfiak, kik a társulás elfogadott irányelveit aláírják. Kik állandó társaskör szervezéséhez járulni kívánnak : — azok a résztvevők számának, s a költségvetésnek arányaihoz képest kiszámítandó évi tagdíj fizetésére magukat külön aláírással kötelezik, — azonban az évi tagságdíj maxi­muma 10 irtot nem haladható összegben már eleve megállapittatik. Az aláiras egy év tartamára, jelenben 1870 april hó végéig kötelez. III. A társulás ügyeit vezeti : A) a közgyűlés. mely egy évben rendszerint kettő tartatik u. m. június és deczember havában; fontos okok­nál fogva 10 elvtárs kivánatára,vagy ha az elnökség szükségét látja több is tartathatik : — minden közgyűlés ideje a társulás tagjainak, —• 8 nap­pal előbb szétküldött, külön meghívó levéllel tudtul adatik. A közgyűlés, s általán az ügyek vezeté­sére, az érdekeltség a maga kebeléből választ két elnököt, egy titkárt, egy pénztárnokot s huszonnégy választmányi tagot. A közgyűlés a jelenlevő elnökök egyike ál­tal megnyitatván, a választmány eljárását bí­rálja, s tudomásul veszi, — és a napi politicai kérdések felett tanácskozik, végre a deczem- beri közgyűlésben határoz, a pártszervezet to­vábbi egy évre fenntartása kérdésében. Tanácskozása tárgyául szolgál, a választ­mány által megállapított költségvetés felülbí­rálása, s fedezetérőli gondoskodása, —• a pénz- tárnoki számadásnak meghatalmazott kiküldöt­tei által megvizsgálása, s az arróli jelentés fe­lett határozat. Továbbá tanácskozás tárgyául szolgál min­den írásban vagy élőszóval előadott javaslat, azonnal, vagy a közgyűlés által kitűzött időben, a házi szabályok megváltoztatása iránti javas­latok azonban, mindenkor csak a következő köz­gyűlés tanácskozási rendében vétethetnek fel, s ez az érdekeltséggel eleve közlendő, — ha a társulás végre a pártszervezet további egyévre fenntartását határozza, — ez esetben a társas­kört tagdíjak, minden további szervezkedésnél újból befizetendő]!. A közgyűlés 31 elvtárs jelenlétében hatá­rozatképes, és jegyzőkönyvét az elnök és két kiküldött tagja által hitelesítteti. 1!) A választmány : rendszerint N.-Kállöhan minden bizottmá- nyi gyűlést előző este, s a bizottmányi gyűlé­sek napjának délutánján tanácskozmányt tart kebeléből választott elnök vezetése mellett : — rendkivülileg 10 elvtárs kívánatéra, vagy az el­TÁRCZA. Pesti levél. Egy lélekfnrdaló história. — A purim bál — A hangversenyek. — Az egy évi önkénytesek. — Jobb láb széna — bal lát) szalma. Különös sajátsága az emberi természetnek, hogy midőn valamit tud. pl. az. úgynevezett „chronique scandaleilse '-ből. úgy minden egye­bet, habár fontosabb is. háttérbe szőrit; ily kis história furdalja lolkemet s azért ép ennél kez­dem, hogy annál nyugodtabban beszélhessek más egyébről is : A nálunk nagy hírben álló IC grófról szól az adat — ki mellékesen legyen mondva, bálrendezői tehetségének s deli terme­tének köszöni nagy renomeéját -— fönnevezett gróf P .........grófnál volt egy „soiréo dansante“­r a meghíva, órákig járták már a csárdást oly annyira, hogy a nők már csak alig tudtak li­hegni, mi a házi urat egy franczia négyes ren­dezésére sarkalló, de a mi K. grófunk, ki kü­lönös előszeretettel látszik viseltetni a nemzeti tánez iránt, ellenszegül a háziúr ama rendele­tének, a mennyiben a czigánynak 400 frtot odacsap e szavakkal : „líuzd a Félre Kati“-t, a czigány természetesen kettőzött tűzzel kezdé, de a háziúr erélyesen megtiltó, mire K. heve­sen ellenkezik vele s szóval a négyes és csár­dás vitából párbaj fejlődött, melynek végered­ménye az lön hogy K. F.-nek 5 ujját majdnem egészen levágta. Ezt azután különös vendég­jognak nevezem. Miután e históriát — mely magába véve talán érdektelen — elmondtam, kő esik le szi­vemről s áttérek olyanokra, melyeket úgy se burkol többé homály. A farsang, melynek csak múlt héten hal­latszott hattyúdala, azon részeg emberre emlé­keztet, ki még halála ágyán is utolsó kérelmé­nek teljesítését kéri, mely nem áll másból mint egy iteze húrból, azon különbséggel, hogy a farsang nem halálos ágyán, hanem pláne holta után kért niég egy hált, melyet „Purim bál“ né alatt meg is kapott, s minden várakozást fölülmúlt, mivel a bálkifáradta közönség ujult erővel lépett a redoute termeibe, melyek tömve voltak nem csak „purimistákkal“, hanem voltak ott egész, fél és firtli mágnások. Ott volt a többi között Jókai is, ki azonban, mint azt az egész világ is tudja, a fönuemlitett 2 osztály egyikébe se tartozik s nem is fog, a közönség lelkesült éljenzéssel fogadta s valóban szeret­ném tudni vájjon némelyek ezután is megma­radnak-e azon állításuk mellett, hogy Jókait csak a suszterinasok s utczaseprök éljenzőt, külön­ben olyanoktól, kik a lövöldében 3—4000 em­berre azt mondják, hogy körülbelül 20—30 volt ott, az is kitelik, hogy a báli közönséget me- zitlábos suszterbubnak nézik. E bállal bezáródott a redoute a bálok előtt és megnyílt a hangversenyeknek, melyek ez idén oly nagy számban vannak, mint talán még soha. Volt már 3—4 jótékony czélu hangverseny, azonfelül rendezett Deutsch Vilmos hazánkfia is egyet, kit mint művészt úgy is eléggé ismer­tünk, hauem ezen hangversenye által fényesen bebizonyító, hogy méltó arra, hogy a legelső rangu művészek közé soroltassák, a kői :önség szűnni nem akaró taps és eljönnél hálálta meg azon élvezetet, melyet Deutsch e hangverseny által nyújtott. llende/.elt továbbá Brahms nagy­hírű zongoraművész Eckhausennel egyetemben hangversenyt, kit a lapok eléggé magasztalni nem tudnak, várjuk még Pattit, Strauszt a hi­res „Donau Walzerr™“ és inter alia megemlí­tek még egyet, mely valóban méltó is a meg­említésre , a helybeli g. d a 1 á r d a javára ren­dezett az ifjúság conczertet, melyben nehány kitűnő tag is részt vön, különösen : Pauli, Hel- vey k. a. (Kocsis J. visszalépett) Veisz Józsefné az előadott darabok közül a nevezett művésze­ken kívül legnagyobb tetszésnek örvendett „Nyi­tány“ „Szép Melusinához“ Mendelssohntól 8 kézre előadták Érdy Grünhut. Sulkovszky I. és Seidl, mind a négy korukhoz képest kitűnő te­hetséget látszanak birni és különös dicséretet is érdemelnek játékuk finomsága és a tactus szigorú megtartása miatt. A mi pedig a dalár­dát illeti, arról elég annnyi, hogy sok más da­lárdának méltó előképül szolgálhat. A hangver­senyekről lévén szó, eszembe jut mily különös­nek tűnik, midőn egy közlegényt látunk páholy­ban v. körszékben ülni, ez pedig igen gyakori, mert ifjaink beköszöntöttek katonáknak (mint egy évi önkénytesek) és nem csekély csodálko­zást gerjesztenek káplárjainkban, mivel a 2—3 hónapig tanulni szokott gyakorlatokat ők 1—2 nap alatt tudják s egyik káplár bámulva bc- szélé el a hadnagynak hogy ezek az urak, még mielőtt megmagyarázta volna, tudták hogy me­lyik lába jobb és melyik a bal, és még pláne „széna — szalma nélkül. Sajkay Béla. A* edtlig, megválasztott országgyű­lési képviselők uévsorjegyzéke. ** Szabolesmegyeben a ti.sza-loki kerületben Bónis Sámuel, a bogdányi kerületben Somossy Ignácz, a n.-kál­iéi kerületben Böszörményi László, a nyir-bátoriban Kállay Emma, a Kis­váréiban Pilissy Lajos, a nádudvari­ban Molnár Endre. Jobboldal i. Szlávy József, Eónyay Menyhért Pozsony- megyében, gr. Szirmay Ferencz Sárosmegyében. Keménvffy Esztergommegyében, gr. Zichy József Pozsonymegyében, Aczél Péter Aradmegyében, Ivánka Zsigmond, Paczolay János, Majláth Ist­ván Ilontmegyébcn, Olgyay Zsigmond, Prileszky Tádé, Sziillő Géza, id. gr. Zichy József Po­zsonymegyében, Bánó József, Bujanovics Sán­dor, Berzeviczy Tivadar, Semsey Pál, Dienes József Sárosmegyében, Éber Nándor Széken (Erdély), Gáli János Oláhfalu, gr. Amlrássy Gyula, Molnár István, Kossuth Pál Zemplénmegyében, Semsey Albert Abaujmegyében, Kautz Gyula, Kóldváry Miklós, Rónay Játcziut Győrmegyében, Fekete József, Pelii Ádám Maros Vásárhely, Zsedényi Eduard Szepesmegyében, b. Med- nyánszky Dénes Selineczmegyében, Butlay Sán­dor Beregmegyében, Fest Imre Szepesmegyében, Szögyéni I,ászló, gr. Zichy Ferdinand Fehérme­gyében, Hollón Ernő, Bezerédy László, Szabó Miklós, Széli Kálmán, Radó Kálmán, Ernuszt Kelemen Vasmegyében, Szentiványi Adolf, Mo- (locsáuyi Pál Liptómegyében, Pulszky Ferencz, Muszluy Sándor, Huszár István, Nógrádmegyé- ben, Berényi Fereucz. Rudnyay István Nyitra- megyében, Kazinczy István, Szirmay Ödön. Za- lay István, Harkányi Károly Zemplénmegyében, Thuri Sámuel Hajdúkerületben, b. Spléuyi Béla Körmöczbányán. Császár Bálint Sepsi Sz.-Györ- gyön, Petrovay Ákos, Nehrebcrzky Sándor Ung- megyében, Szitányi Ulmann Bernát, Mátlay Lajos Treucsónmegyében, gr. Csáky Tivadar, Raisz Konstant Szepesmegyében, Csörgbe László Abaujmegyében, gr. Eszterházy Pál veszprén- megyében, gr. Zichy Jenő Bilmrmegyében, Krnjt- sik János, Szuppan, Buzinkay Pál, Turcsányi Ede, Kuba János, Brogyányi Vineze, Ocskay Rezső, Wodianer Albert Nyitnunegyében, Ko­vach László Hevesmegyében, Radvánszky Ké­hez. Ily fényes kísérettel történt a bevonulás a kerület székhelyére valóban öröm volt láthatni mit vívhat ki, egyesült erő egy nemzeti erény mely az ellenfél roppant vesztegetései daczára! a fehér toll jelvénynyel díszített nép ezrei lel­kesülve vették körül a balpárti zászlót, a jobb­pártiak zászólója sűrűn lengett ugyan, de népe kevés volt, — valóban nem volt annyi népe mint zászlója, 10 órakor vette kezdetét a sza­vazás, délután félötre belett végezve, mely idő alatt, Somossy Ignácz, 1023 szavazatot kapott, ezt a jobbpárt látva felette gengének érezte ma­gát. Székely Benedek elnök háromszori felhívá­sára 9 szavazott, a többi belátva parányiságát jónak látta öveihez haza sietni. — Ennek vé­geztével képviselőnk elé hivatván választói ál­tal harsány szűnni nem akaró éljennel fogad­tatott, mindenki sietett az állásba hogy képvi­selőjét szóllani, s annak politikai hitét ajkairól hangoztatni hallhassa. Ennek történte után a választás elnöke Székely Benedek, és id. Elek Gábor kíséretében képviselőnk Székely Bene­dekhez szállásolt, holott lakoma és dal közt vég­ződött a baloldal fényes diadala.-------Adjon I sten a hazában sok ily lelkosültséget. ........Antal. M agyar könyvészet. Közli ifj. Osátky Károly könyvkereskedése Nyíregyházán. Aigner Lajos. Az elégiáról. Kosszorúzott pá­lyamű. 8.-r. (154 lap) fűzve 1 ft. Bal oh Tímár. A miniszterelnök bálja. Eredeti vígjáték 1 felvonásban N8-r. (23 lap) fűzve 20 kr. Czirák.y Antal Mózses. A magyar közjog alap­vonalai. szerző nyomán Hegedűs L. K. N8-r. (400 lap) fűzve 2 ft. Jókai Mór. Az uj földesur. Regény. Második kiadás. Két kötet. K8-r. (221; 243 lap) fűzve 1 ft. 60 kr. Kerékgyártó Árpád. Magyarország történe­tének kézikönyve. V. rész. A szatmári bé­kétől II. József császár haláláig. 8-r. (VI és 215 lap) fűzve 80 kr. Rajka Teréz. Eléri új könyve. 110 benyomot képpel. 8-r. (VI és 128 lap) fűzve 80 kr. Schilling Frigyes Adolf, dr. A természetjog vagy bölcseleti jogtudomány kézikönyve összehasonlító tekintettel a tételes jog in­tézkedéseire. Dr. Werner Rudolf által. I. Egészen két kötetben 5 ft. Szabó Ignácz. A csillagászati és természettani földrajz rövid tankönyve. Középtanodák használatára. Első rész. Ábrákkal. 8.-r (118 lap) fűzve 60 kr. Szilágyi Ferencz a m. t. akadémiában 1868. nov. 16-án: A lieidelbergt káté s a magyar s erdélyorsvági protestáns autonómia a XVIII. században. 8-r. (43. lap) fűzve 30 kr. Az unitáriusok háromszázados zsinatai ün­nepélyének emléke. N8-r. (111 lap,) fűzve 70 kr. roly Zólyommegyében, Joannovics György, Ma­liin Aurel, Gränzenstein Gusztáv, Vlád Alajos Krassómegyében, Siskovics Tamás, Térey Bál Baranyamegyében, ifj. báró Rudies József, La- tinovics Vineze, Somssich Pál Bácsmegyébou, Porczel Béla, Szeniczéy Ödön Tolnamegyében, Ormos Sándor, Bolms Zsigmond, Román Arad- megyében, gr. Zichy Feraris Mosonymegyében, Juszt Kálmán Turóozmegyéheii, Zmeskál Zoltán Árvamegyében, Janicsáry Sándor, Ivacskovies György, Röth László, Fülöp Lipót Temesme- gyében, Horváth Mihály Szegedmegyéhen, b. Kemény Gábor és Török Dániel Gyulafehérvá- rott, Szentpályi Jenő Ugocsa megyében, Jo- nesen Döme, Klobusiczky Péter Biharmegyében, Boros Pál. gr. Degenfeld Béla Szatmármegyé- bcn. Stoll Károly Nagy-Bányán, Jankovics An­tal Mosonymegyében, Bay Ferencz Beregmegyé­ben, Vitulay József Trencsénmegyében, Ne- deczky István Temesmegyében, Kaldrovics An­dor, Yárady János Barsmegyében, b. Perényi Zsigmond Ugpcsamegyében, Zeyk Károly és Hosszú József Kolozsmegyében, Halassy Gyula Beszterczebányán, Zeyk Józsel és Gál Miklós Aranyosszék, gu. Miké Imre és Szabó József Kolozsváron, Késmárky József, gr. Zichy Manó, Ángos István Voszprénmegyében1 Uhlárik, Kvos- say László, Szilvay Károly, Urbanovszky Ernő, Ocskay Rudolf Trencsénmegyében, Ónossy Má­tyás Temesmegyében, Pribék Antal, gr. Rütt­ler Sándor Ungmegyében, Lekoczky Egja, Plachi Lajos Zólyommegyében, Juszt József Turóczme- gyében, Gajzágó Salamon, Simay Gergely Sza­mos újvárt, Paszt Vilmos Versetz, Ordoily Pál Komárom, gr. Forgách Antal Losoncz, Betbey Kelemen, gr. Betlen Sándor Belsőszolnok, Tóth Vilmos, Jesenszky Lajos Nyitván, Szabó Imre Pápa, Horváth Döme Kecskemét, Rámicher Ja­kab. Kapp Gusztáv N.-Szeben, Melás Vilmos, Lindnem Gusztáv Kőhalomszélen, Bőmches Fri­gyes, Wächter Emil Brassó. Baloldali. Ghyczy Kálmán Komárom, Györfty Gyula N.- Várad, Amlrássy Gyula Esztergom, Gubodi Sándor N. Kőrös, Nagy János Pozsony, Luksics Bódog, Beliczey Istváu Békés - Gyula, Kollár András Esztergom, Eőry Sándor Győr, Ghyczy Ignácz, Zámory Kálmán Komárom, Kuliinka Ferencz Nógrád, Salamon Lajos Fehérmegye, Horváth Elek, Szalay Sándor Vasmegye, Dőry János Tolnamegye, Péchy Tamás, Gróf Károlyi Ede Abauj, Oláh Miklós Hnjdu-Dorogh. b. Pod- maniczky Frigyes Szarvas, Zaliornáczky Bálint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom