Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-03-22 / 12. szám
III. üj évfolyam. 12. szám. Hétfőn, mart.ius 22. 1869. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-utcza 118. szám alatt. Előfizetési díj A kiadó-hivatalban eg,esz évre Házhoz vagy postán küldve Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kívül minden négyszer hasábzott garmond-sorért 25 kr. o. é. fizetendő. Hirdetések dija : minden Jiatliásábo sor em^MMatatásáiiál r, kr., tő J&lmisBsk. Hélyeyilij 80 kr Szabolcs-, ZempJil r és Bereghuiegye érdekeit- képviselő he Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi es debreezeni könyvkereskedéseiben, S.kereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek, Megyei hivatalos közlemények. — A magyar királyi minisztérium rendeleté az ország összes törvényhatóságaihoz. Azon jogok közt, a melyeket az alkotmány a haza polgárainak nyújt, nincs szebb és fontosabb, mint az orsáággyűlési képviselők választásának joga. E jog, a melynél fogva a törvényhozás oly egyénekből alakul, a kiket a nemzet bizalma küld oda, — emeli gyakorlati érvényre az alkotmányosság azon alapelvét, mely szerint a nemzet maga szab önmagának törvényt. De épen azért, hogy a törvényhozás a nemzeti akaratnak hű és meghamisitatlau kifolyása legyen, — kell, hogy a haza polgárainak akarata azon egyének választásánál, a kik által a magok elveit és vágyait képviseltetni óhajtják, szabadon, akadálytalanul és félelem nélkül nyi- latkozhassék Az alkotmányos élet egyik fő- és alapbiz- tositéka tehát a választások szabadságában fekszik, — abban : hogy a választók, választási joguk gyakorlatában, minden nyomás ellen biztosítva legyenek. Azonban a kormány fájdalommal értesült, hogy az ország több vidékein a választási pártmozgalmak véres összeütközések terére léptek át. Meglehet, hogy e sajnos kicsapongások a szabadság álfelfogásáből, a hazafiuság tulbuz- galmából származnak, a mely ellenségnek tekintvén mindazokat, a kik ellenkező nézetek táborában foglalnak helyet, minden eszközt szabadnak és bimtelennek tart, a melylyel őket a térről leszoríthatni véli. De bármi legyen is e visszaélések oka és forrása, — a kormány elutasithatlan kötelességének tartja, figyelmeztetni mindenkit : hogy a hazára s a szabadságra nézve nincs nagyobb veszély, mint a midőn ugyanazon haza polgárai, közös szabadságuk élvezésében egymást korlátozzák és háborítják, s hogy bármely visszaélés, bármely bűn azért, hogy az a választási jog gyakorlata közben s ellenpárt tagjai ellen követtetett el, nem eshetik enyhébb beszámítás alá, — annál kevésbbé, mert azáltal nem csak egyesek személybiztonsága, hanem közvetve a haza szabadsága is meg van támadva. A felmerült szomorú jelenségek kényszerítik a kormányt, hogy a választási szabadság megóvására most már szükséges rendszabályokról gondoskodjék; — ennélfogva rendeli, a mint következik : 1. Mindazok, a kik polgártársaikat elveik szabad követésében, akaratuk akadálytalan nyilvánításában az országgyűlési képviselők választásánál, akár tettleges bántalmazás, akár pedig erőszakkali fenyegetés által gátolni vagy korlátozni törekszenek, azonnal és pártkülönbség nélkül a fer.yitő bíróság elé állíttatnak. 2. Köteleztetnek a községek elöljárói minden bántalmazás vagy fenyegetés esetét a vétkesek felfedezésével 24 óra alatt a járásbeli tisztviselőnek, ez pedig újabb 24 óra alatt a megye alispánjának (alkapitánynak) följelenteni,-— különben mint bűnrészesek fogván tekintetni és büntettetui. 3. Az alispán (alkapitány) rögtön intézkedni tartozik, hogy a vétkesek a fenyitő bíróság elé állíttassanak. 4. A tiszti ügyészek kötelesek az ilynemű fenyitő perekben keletkezett Ítéletet, akár felmentő, akár elmarasztaló legyen az, hivatalból felebbezni. A főispánok őrködni fognak, hogy e rendelet a legnagyobb szigorral végrehajtassák, s mindazon tisztviselőket, a kik ennek végrehajtása körül részrehajlást vagy hanyagságot tanúsítanak, hivatalaiktól azonnal felfüggesztik; azon esetben pedig, a midőn az igazság rész- rehajlatlan és szigora kiszolgáltatása tekintetéből, akár előzőleg, akár pedig a fenyitő • per folyama alatt külön bíróság kiküldésének (de- legatio) szükségét látják fennforogni, — eziránt az igazságügyi miniszterhez fordulnak. A 2-ik pont alatt a községi elöljárókat és járási tisztviselőket illető kötelezettség sz. kir. városokban a városi kapitányt, a 3-ik pont alatti alispáui teendők pedig a polgármestert illetik. E rendelet a szokott utón kívül falragaszok által is azonnal minden községben nyilvánosságra hozandó. — Kelt Buda-Pesten, 1869. mart. 2-án. — Gróf Andrássy Gyula, s. k. Báró Eötvös József, s. k. Horvát Boldizsár, s. k. Gróf Mikó Imre, s. k. Lónyay Menyhért, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Gorove István, s. 1c. Báró Wenckheim Béla, s. k. — Előterjesztetvén a közmunka s utépité- szeti állandó küldöttségnek : a Ptliriigy község határában levő takta hídjának, nevezett község által saját költségén tett javításoknak a helyszínén^ megvizsgálása, e hídnak ki által lett építtetése s fentartása, s a megye által leendő fentartásának érdemessége iránti vizsgáhittételre 732. 1868. sz. bizottmányi gyűlési határozattal kirendelt küldöttség jelentése tárgyában tett véleményes jelentése. — Határoztatok : A vizsgálattételre kirendelt küldöttség jelentése s annak mellékleteiből kitűnvén, hogy Ptliriigy község határában fennálló „Takta hid“ a megye közönsége által 1836-ik évi január 25-én 234. sz. a. kelt közgyűlési határozata folytán rendeltetett felépittetni, s a megye által tartatott fen, —• tehát hogy megyei hid, — de annak további fentartása megyei s élénk közlekedési érdekek szempontjából is szükségesnek mutatkozván — nevezett hid, annak további fentartása tekintetében a megye gondviselése alá helyeztetik. — Egyszersmind Ptlirügy községe által 1867. évben előleges jóváhagyás nélkül e hid kijavítására tett, s a benyújtott számla szerint 404 frt 29 ki t tevő költségei megtérítendőknek mondatván ki, — ezen összeg a megyei közmunka alapból ezennel utalványoztatik, —■ utasittatván Dobózy Ferencz szbíró : miszerint kipuhatolván mily mérvben vettek netalán részt egyéb községek is e költségek viselésében, — lent kitett s általa a megyei pénztárból kiveendő összeget az előfordultaklioz képest az illető községek közt javulási arányuk szerint oszsza ki, — illetőleg Ptlirügy községének adja át. Mely határozatról a megye első alispánja pénztári felügyelet, számvevő ellenőrzés, főpénztárnok pedig a fizetés teljesitése végett értesittetni rendeltetnek. — A kölcsönös biztosítás s takarékmagtá- rak tárgyában javaslattétellel megbízott küldöttség elnöke előterjeszti, miként javaslatát, — a küldöttség tagjainak — többszöri meghívás folytán is — meg nem jelenése miatt be nem mutathatja. — Ilatároztatott : Ez előterjesztés figyelembe vétetvén: az 1289. 1867. sz. határozattal alkotott küldöttség tagjaiul pótlólag dr. Bleuer Miklós, Karczub András, Tárnái- Imre, és Tokaji Nagy Lajos kineveztetnek s utasittatik a küldöttség, miként — az akadályok ekként elhárittatváu, — jelentését mielőbb adja be. Korányi Miklós, főjegyző.-— Valamennyi törvényhatóságnak. A magyarországi összes gyógyszerészek bizottmányának folyamodványára, — melyben a fenálló gyógyszer árszabványhoz, a jelenlegi ezüst agio tekintetbevételével, úgyszintén az uralgó rendkívüli drágaságnál fogva, az egyez vények ösz- szegéliez arányított pótlék engedélyezését kéri - a folyamodványban elősorolt alapos okok, különösen annak figyelembevételével, hogy a gyógyszerészek, gyógyszereiknek nagyrészét külföldről beszerezni, s azoknak utóbbi időben tetemesen emelkedett árát. teljes értékű pénzben fizetni kénytelenittetnek, az országos közegészségi tanács előleges meghallgatása után, s annak javaslatára ezennel megengedtetik, hogy folyó évi márczius 15-től kezdve 1870. évi már- czius 15-ig s igy egy évre terjedő idő alatt, minden egyes orvosi vénynek összes árához 20 (húsz) százaléknyi pótlék legyen hozzászámítható. Hogy azonban a pótlék számítása, a kraj- czárnak tört részei által szükségtelenül ne bo- nyolittassék, a fölszámitásra nézve következő táblázat szolgál zsinórmértékül : 1 krajczártól 9-ig pótlék 10 „ — 11 20 21 30 31 40 41 50 öl 60 61 70 71 80 81 90 91 100 19 29 39 49 59 69 79 89 99 1 kr. 2 „ 3 „ 4 „ 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Erről a törvényhatóság úgy a gyógyszerészek az orvosi és seborvosi személyzet, úgyszintén közigazgatási területén létező orvosi és gyógyszerészeti egyletek elnökeinek kellő értesítése végett tudósittatik. — Budán, 1869. évi márczius hó 5-én, a miniszter helyett Zeyk Károly államtitkár. — Szabolcsmegyebeli kis-várdai posta Ca- riol f. é. november 2-án este Kárászból Kis- Yárdába jövet kiraboltatott s a Cariol kocsisának eltűnése okot adott arra a gyanúra, hogy a kirablást maga követte el, a megmaradt, de széttépett, hátra hagyott irományok után a következő pénz és tárgyak raboltattak el, u. m. 1 db 100 irtos, 1 db 50 frtos, 4 db 10 frtos és 6 darab 5 frtos, összesen 220 frt papírpénz, 6 db dupla tercerol pisztoly, 4 db 1 csövű pisztoly és egy revolver több kék és vörös színű téli harisnya és egyéb még J eddig [meg nem nevezhető tárgyak. — A kocsisnak személyle- irása : Szeműn Gyógy tornyos-pálezai illetőségű, 5 láb magas, 18 éves rendes testalkatú bajusz- talan szőke képű, szürke szemű, ruházatja gatya, sötétkék dolmány és lajbi, guba, szalmakalap árvalányhaj bokrétával és virággal, s magával hordani szokott kék katona-sapka, csizma és fehér surcz. Fölkéretnek az ország törvényhatóságai, miszerint nevezettet hatóságuk területén nyomoztatni s elfogatása esetén Szabolcsin egye bünfenyitő törvényszékéhez kisértetni szíveskedjenek. Kelt N.-Kállóban, 1868. november 12-én. — Az első alispán távollétében Kállay Adolf, Szabolcsmegye másod alispánja. Nyíregyháza, mart. 1!). Tisztelt szerkesztő ur! Megenged, hogy becses lapját igénybe akarván venni, felkérem, miszerint lenne szives e soraimnak tért engedni, már azért is, mivel a helybeli heti eseményeket akarván elősorolni, nem támaszkodhatunk önre, ki mint szerkesztő nem sorolhatja el a tényeket a magok álezátlan valódiságában a nélkül, hogy ki ne tegye magát a pártérdekek önző sugallatának s vádjának sőt azon fenyegetéseknek, hogy, többé igy nem járatom ugy nem olvasom a „Tiszavidék“-et mer ilyen oldali... olyan oldali. Azért becses engedelmével tollhoz nyúlok — elmondandó — miként e hó 19-ére kitűzött követválasztásunk sok intriguák folytán bizonytalan időre elnapoltatok vagyis jobban mondva a jobboldal néhány zászlóvivője ármánykodása folytán dugába dőlt, rágalomszülte vádul hozatván fel a lelkesen és becsületesen működő központi bizottmány ellen, bogy a balpárt korifeusaiból van összemesterkélve, bogy legalább száz nem szavazóképes gazdát és iparost vett be soraiba, mig az övéit kiküszöbölte. Ezek folytán jött kurens, sürgöny s több nagy pecsétü rendelet, hogy ne merészelje a bizottmány a választást addig megtartani, mig a rengeteg előszámlált vádakra nem felel s el nem igazítja, mi 24 óra alatt — a bizottmánynak minden jóakarata mellett is — nem történhetvén meg; — s igy egyes egyedül azon ármánykodók rósz akarata miatt a választást felfüggeszteni kellett, melyhez annyi remény, annyi hazafiui érzelem s át kos önérdek volt kötve, a mint a pártot tiszta szellem és elv, vagy pedig hiú vágyak után való ácsingózás vezérelte. Szóval volt létás futás Pestre, Budára, Bécsbe, Zágrábba, talán még Szt.-Pétervárra is mig csakugyan sikerült a 22 ezernyi várost luddá tenni. No de caveantcon- sules.-----------így elesvén az ország os ünnepély megiilésétől, kelle valamit tennünk, hogy a botrányon felindult választókat a tüntetésektől visz- szatartóztassuk s némi elégtételt szerezzünk megsértett büszkeségüknek, miért is a két párt vetélkedve sietett követjelöltjét a párt máltóságához il- lőleg megtisztelni. A jobb párti rokon érzelmű nők egy drága és díszes lobogóval ajándékozák meg Bodnár István jelöltjüket, de annak miként történ átadásáról és az nap esteli fáklyás zenéről szólljanak a deákpártiak magok, nehogy rágalmazóknak vádoltas- sunk. — •— De igenis szólok a balpárt tisztelgéséről. A bal- párt általában tisztelt jelöltjének névnapi ünnepélyének előestéjén egy nagyszerű fáklyásmenetet rendezett; taraczkok durrogása közt összegyülekezve egész egy megszámlálhatván és sokaságig, az egeket verdeső éljen Yidliczkay kiáltás és lelkesedés közt el is indult annak lakása felé. Az esti csend mint barát kisérte a hazájáért élni s halni kész tiszta és szilárd elvű s megvesztegethetlen jellemű s a polgárság zöme és díszéből önzetlenül összesereglett sokaságot kísérte a városnak ezerekre menő kicsinye, nagyja oly magasztos érzéssel, mintha isten templomába ment volna, oly példás rend és magatartással, mintha fejedelmi hódolatra zarándokolt volna. Végre eljutván az áhittalteljes lelkű népség a kijelölt helyre, hol Gyön- gyössy Sámuel ref. lelkes ur ismert lelkes s meghatóan ékes szavakkal üdvözlő a nép ünnepéltjét közszeretetük tárgyát, s programmuuk hű bajnokát. Mire az üdvözölt szűnni nem akaró éljenzés közt oly elragadtatással, oly szív és léleksugallta ihlettség- gel, oly mély s politikailag érett és fontos beszéddel felelt, hogy a 4—5 ezernyi egy értelmű népség csaknem elbűvölve s elragadtatva a 48-ik jelszótól vonult vissza s helyezkedék el egy a számára rendezett bátorságos rövid vacsorára, s kölcsönös eszmecsere és szórakozás végett. Nagyszerű volt a látvány, annyi egy érzelmű, egy elvű népet oly derült arczczal, oly in- nepies színben együtt szemlélni s ismét lelkesülni a jelenetre, midőn po- harázás közben szeretett követjelöltjét is megszemlélte, kit újólag iidvöz- lőleg s a felkarolt eszmének tulajdonított a nagy buzgalmat kitartásra intve, hosszas és szép beszéddel éltető a több ezernyi sziveket. — Hol is később a sok áldás és jókivánás irtán búcsút vevén párthiveitől, számos barátai és tisztelői kísérték haza, a hol a szerény és vendégszerető házánál oly barátságos és élvezetdús estélyt töltött a társaság, hogy emléke mindenkinek soká szivében marad vésve, vivén magával tántorithatlanabb elvhűséget, törhetlenebb eszmeszilárdságot, minden vallás, nemzetiség s politikai jog- gyakorlat iránt türelmet s egyetértést azon végohajtással, hogy éljen az országos baloldal! éljen a 48 teremtője! éljen a nyíregyházai baloldali követ Y idliczkay József! M ............ A Zabolchmegyci baloldali Társulás Házi szabályai. I. A Társulás czélja és hatásköre. Az 1869. február 3-án elfogadott^ irányelvek érvényesítése, — s e czélra a társadalmi
