Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-03-15 / 11. szám
rendezezett S.-A.-Ujhelyben a „Magyar koronánál" czimzett vendéglő nagytermében kitűnő sikerrel, de kevés haszonnal. Bevétele mindkét este csekély volt. Ügyessége, előadási kedélyes modora és előadványai egyaránt kiemelést és méltó dicséretet érdemelnek. NYÍLT TÉR.*) Válasz A „Tiszavidék“-i hetilap — Márczius 1-sőjén közlött „Rakamazi bírói — stb. választás januárius 26-án 1869.“ Azt előre kell tudatnom, hogy nem Ekker Mihály, Stompl János — Hek- man András — lakosoknak teszem a választ — mert ők ha nevüket leírni tudják is, czikkeket közölni se nem fognak, sem arra hivatottaknak magokat. nem érzik: — de válaszolok azoknak, kik a közlést az ő nevek alatt bocsátották közre. Megítélhető ezikkiró, csak az utolsó zármondatából ,,s nem néznénk farkas szemet mint most, ha egy újabb világos értelmű határozatot hozna Szabolcs- megye bizottmánya ! ! stb “ — Mert ezikkiró nincs megelégedve a rakamazi községi választással — mert nem az ő kénye kedve szerint történt -- szegény „nem oda néz, a hova vág“ mint a kancsal mészáros, — pedig ide kell nézni s elolvasni Szabolcsmegye bizottmánya 1869. febr. 3-án s több napokon tartatott ülésében hozott 55-ik szám alatti határozatát. „Olvastatott a dadai járás 3-ik szakaszában levő községek elöljáróinak választásában eljárt küldöttség jelentése.“ — Határoztatok — „A küldöttség! jelentés mellett bemutatott választási jegyzőkönyvekből kitűnvén, hogy az elöljáróság szervezése, a 974. 1868. illetőleg — a 72. 1868. számú megyei határozatok értelmében történt — a választások megerősittetnek — kivéve a Rakamaz községében eszközölt árvagy ámi választást, mely ,minthogy' választás alá bocsátható nem volt — megsemmisittetik, s az eddigi árvagyám e minőségben továbbra is meghagya- tik,‘ — mely határozatról a dadai járás 3-ik szakasz szolgabírája, azon hozzáadással értesittetik, hogy a még fel nem esküdött községi elöljárókat felesketvéu, hivatalaikba igtassa be.“ Ezen határozatot rögtön tudattam az elöljárósággal, s ezikkiró azt Írja kétkedve : „Vájjon szakasz szolgabiró igazat mond-e? mint szakaszbeli szol- gabíránktól halljuk, a tek megyei bizottmány által elüttetett“ s ezenfelül, alattomos kijátszatása ellen fel ne szólaljon ? Ugyan kérem a közvéleményt, mél- tóztassék tnegitélni : mi az alattomos kijátszása a törvénynek? az-e? ha azt verjük a község fejébe, „hogy a reáliskolában csak vallástagadást s isten- telenséget fognak tanitani; vagy ha a XXXVIII. közoktatás tárgyában hozott valódi törvényt felolvasná az az illető, és ezen törvényezikknek ily magyarázatot nem adna egy polgártársam, kit *) E rovat alatt közlőitekért csak a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget a szerkesztőség. csak az utolsó esetben fogok a közvélemény előtt felderíteni, ha ily czik- keknek még nem fogják, vagy nem merik saját neveiket aláírni. Különben, bár a népnevelésre, közoktatásra fordítanák illetők minden ide- jeket, hová minden, hazáját igazán szerető polgár hivatva van nem az erkölcstelenségfejlesztésére — akkor sem azt nem hinné el a választásra még meg nem ért joggyakorló „hogy ha B. S. nagy hazánkfia lesz a követ, a r. catholicusoknak kálvinistáknak kell lenni s a robotot vissza fogja állítani“ mert szemébe mondanák az azzalagi- tátornak, hogy' az elsőt nem engedi meg, az 1848-ik évi XX-ik t ez. alapján újabban hozott Lili. törvényezikk — az utolsót legyőzte — B. S. képviselőnek 1847-ben életbeléptetett tette s hogy ő megelőzve az 1848-ban hozott törvények létesítését, már 1847- ben Téten, saját birtokán jobbágyait előre felszabadította a robot,ozás alól. De hiszen az olyan lakosságnak egy' kis részét, kik közül, most, a legnagyobb fektelen kihágásért fogházba kerültek nehányan : a ezikkiró értelmes emberei közül — könnyű félrevezetni ! mert annak az a jelszava : „nekünk gatyás bíró, gatyás jegyző kell, le minden nadrágos emberrel — az ilyeneknek azután — mind lapokban; mind az igazságszolgáltatásnak, igazán méltó pártját fogni. Dcbozy Ferenez. IN yilatkozat. Több más, s ezek közt jelenleg rólam terjesztett azon Iliit is, hogy a választók közé be nem írattam magamat, — rósz szándékú koholmánynak kell kijelentenem. Bartholomaeidesz János. A kö/iveiemeay ítéletének indokul. A „ Tiszavidék “ 10-ik számában Kovács Gergely úr styllusának travestátioi oly annyira zengzetesek, hogy a ki olvassa, önkénytelenül is reá jön, miszerint tőle a realitás, humanis- mus, elicette, — még idealiter is igen messze van, s hasonlít engsdélye tárgyához, a sóhoz, melyet nem emberi nyelvvel nyalogat. Van egy Comicus fényoldala, mely azonban már reánézve a körülmények tragédiája fajult, lejárt büszkesége, kérkedése, s elmúlt maszla- gozott befolyása letűnésének sangvinicusan bús hangjai, melyek igen zokon huhogják elmúlt dicsősége éjszakájában azon fájdalmát, hogy mily ügyesen takargatta ő azon természeti hajlamát, melyekről reá ismerhettek volna, miszerint ő nem óriás, hanem egy kis törpe, s derektől fejetetejéig terjedő alkota nem természetes volt, mely képzelt nagyságát külcsönzé, s most lerántották a természetesnek látszó, kiszámításra készített ruhát, s az ideális óriás még a mindennapiasság közt is mint egy homályos pilonomén eltűnik. Ezt csak azért írom — hogy lássa a közönség az ön természetének photographiáját, melyet azonban bocsánat árulni nem akarok, mert bármilyen olcsó is, de a csekély költséget sem fizetné ki. Azon borzasztóan csúnya guny- kaczaja, — hogy nem merem kimondani azon egyén nevét, ki nekem mondá, hogy ön nyegle számadásai közt egész büszkén kiáltott fel — „hogy a csizmadia-czéket orránál fogva a jobboldalra vezeti,“ — higyje meg ön, hogy az oly egyén, ha a szentirás szavait kárhozat nélkül önre alkalmazta lehetne — „nem méltó saruit megoldani,“ — különben tökéletesen jellemzi e kihívása az adott becsületszóróli fogalmait, melyet bármikor is szerinte áruba lehet bocsátani ; miután ön gyávaságát megmutatta, — ha engem a törvényszék elébe állítana, saját embereinek hit alatti vallomásával igazolnám be azt, mit ön oly kislelküleg tagad, de melyet a múlt számban egyik tagja azon ezéhnek oly nyíltan megmondott, s melyet ön jobbnak talált elhallgatni. A sóraktári engedélyre vonatkozólag azt mondja, hogy nem adta el, s Maurer ur bizonyságára állítólag hivatkozik, én a város főkapitányára hivatkozom, hogy Maurer ur azt felelte, miszerint 500 irtot adna érte, — de hiszen ez eladás nem is kérdés, melyre különben magam is azt mondtam mint melléktárgyra : „hogy talán már el is adta," — nem ebben van itt a polgárság s város sérelme, hanem abban, mit maga is nyíltan bünbánólag, önmagában kár- őrvendve elismer, hogy az ön dietiójára a képviseletben, melyben nem ezer, hanem még 1868. k. sz. alatti jegyzőkönyv szerint, miután maneuver volt, még 30-an sem voltak, pedig any- nyinak legalább kellett lenni, hol ön bizonyította, hogy a városra káros volna, s miután a különbféle nyomások miatt, melyek a polgárságon évek óta az önkény által gyakoroltattak, nem volt, vagy nem mert ki szóljon, s igy ön által ejtetett el; ön másik héten felperdült Pestre, folyamodványa a minisztériumhoz be- perdült,, s 192. 1809. k. szám alatt a várostól a sóraktári engedély az ön zsebébe perdült; s még ön elég vakmerő ezt tagadni, igaz hogy küzd, de csak azért, hogy a város elejtett jogán hogy nyerjen többet, hiszen a takarékpénztártól már a vasúti téren levő mészárszéki épületet is kivette raktárnak, mely hogy mily utón vétetett el ön befolyásával a várostól, azt is elé adom; — ha engedélye oly olcsó portéka, adja nekem, én adok érte egy évre 600 irtot, de csak azért, mert 400 irtot én is akarok rajta nyerni a városi szegények kórháza javára, mert magam részére oly kegyadományt még pénzért som akarnék megtartani, mely a városi polgárság jogai megcsonkítása által adatott; — ön szerint tehát ez a római polgári rubiconjal? Ön Cyncinatuti erénynyel kérkedőleg mondja, hogy képviseleti tag, s azt tenni joga s hit alatti kötelessége volt. Ebből kifolyólag mutatta ön meg — hogy miként lehet a hitalatti polgári kötelességnek, egy intézvéuy érdekét felébe tenni! ? Én a városi levéltárban olvastam egy hivatalos okmányban hogy a megyei volt alispán által 3213. 1866. k. sz. alatt a vasúthoz menő téren levő mészarszéki épület egészségi szempontból eltávolíttatni randeltetett, azt is hallottam, mily intrigák következtében, — e czélból 3669. 1866. k. sz. alatt a takarékpénztárnak nyilvános árverés nélkül, oly czélból hogy ottan, —- miután a szomszédtelket megvette, s igy erre is szüksége volt, — másik évben építeni kötelessége, s csakis ily feltétel alatt 557 írtért adott által, pedig akkor is bárki is legkevesebb 1000,irtot megadott volna érte; mint látjuk nem hogy a szándékba vett egészségi szempontból rendelt eltávolítás, s az eladási feltétel az építkezés eszközöltetett volna, de az még e tekintetből is százszor egészségtelenebb czélra marhatartás és hizlalásra liasználtatik, most pedig ön vette ki sóraktárnak; pedig ön a takarékpénztár elnöke, s városi képviseleti tag is, s ebből nyíltan kitűnik, hogy az elnöki érdek a városi polgári kötelesség felébe a rendelet, a szerződés megszegésével helyeztetett. A földfoglalásra hogy csakugyan mint tisztaságra utáló kérkedése mellett is igaz — hogy ön a város vagyonából magabirtokához elidegenített, ez hitelesebben igazol mint az öné : Jegyzőkönyv, mely felvétetett Nyíregyházán 1869. martius 11-én stb. Juhász Mihály nyíregyházi lakos okleveles mérnök és városi képviselő megkérdeztetése után ez előadást tette, hogy őt és több társait a városi képviselet ha jól emlékzik 1863-ik évben avégett küldötte ki, miszerint vizsgálnák meg azt, ha a pázsitból azon lakosok és birtokosok kiknek a pázsit mellett tanyai földjük van, tetteké foglalást s kik lehetnek azok kik foglalást tettek, mely kirendelés folytán tanú és több társai mintegy nyolezan vagy kilenczen mint képviseleti tagok kimentek a helyszínére es ott mggyőződtek a felől mikent Kovats Gergely — (s még három megnevezett,) — a foldjuk melletti pázsitból foala- last tettek — stb. ö Mely vizsgálat eredményét ő és küldött társai a képviseletnek bejelentette, a képviselet tanujelenlétében el is határozta [azt még 1863 évben, miszerint Kováts Gergelynek és megnevezett társainak azon tér menyiség, melyek a pázsitból önhatalmúlag elfoglalt akkor midőn a pázsiti föld a birtokosok közt szétosztatni fog, a pázsitból nyerendő illetőségébe tudassák be. stb. Kelt mint tulnan. Kőmives Károly főbíró. Sáry Pál jegyző. Juhász Mihály. Kívül T. 987 1869. mart. 11-én. Ez elég adat arra hogy bámulja a világ az on tiszta polgári erényét s a múlt számban mondott szavai s a levegőből nyert bizonyítványának hitelességét, — ön aljasan akarta a közvéleményt az igazság utjárólj elvezetni, s most szégyenelve nézhet a feddő igazság elé. A ki nem ismeri buskomor férfias természetét azt gondolná hogy valami nyegle gyérhez, oly öröme van azon [hetekig alamizsnaként kért bizonylat felett, mely által férfiatlan s lovagiatlan gyávaságát emancipálni hitte. Arra nézve hogy tökéletesen képesített vagyok bárkinek is lovagias elégtétellel szolgálni, valamint arra mast fel is hijni, ide rekesztem e bizonylatot : Az 1865-ik év szept. 4-én kelt általam és segédtársaim által elfogadott bizonylatból kifolyólag kinyilatkoztatom, hogy Kegly Gusztáv úr Szentimrejy Kálmán úr által tett lovagias elégtételt nem utasította vissza, azt elfogadta, azt csakis az én, mint segéd beleegyezésével egy rajta nem álló kérdéstől tétetett függővé, melynek eldöntésével lovagias elégtételt adni bármikor is nyilatkozott, s igy tökéletesen képesített arra hogy bárki által is, vagy általa tett felhívásra lovagias elégtételt adjon. Nyivegyház mart. 10-én 1869. Elek Ferenez honvédezredes. Mert bár mily eset is állana elé, — mivel lovagias elégtétel alól oly bizonyítvány, mint öné, addig mig a segédek kölcsönösen nem határoznak, senkit sem véd meg, s ön nincs hivatva bírálatot mondani a képesség felől, — melynek hallására is már a kétségbeesés jajkiáltására fakadt; hanem ebből kirí az ön lovagiatlan gyávasága, mely mentő után könyes- szeinmel esdekelt, hogy a férfiassági hitelt, a férfiatlan kislelküségi eszközzel menthette meg, melylyel azonban oly csúfosan felsült, s mely önre rója a jellem fekete bélyegét, s száműzi a lovagias körök társadalmi életéből. Már most Ítéljen a közvéleményül Ha tetszik tovább s többet!? Különben ismerem önt, tudóin hogy mindezekért dúsan kár- póroltatott a sóraktári nyeremény által... Kegly Gusztáv. SZERKESZTŐI ÜZENET. — K. G. és K. G. uraknak : Miután lapunk felállása az ilyen polémiák által veszélyeztetve van, határozottan nyilvánítjuk, hogy e vitának több tért nem engedhetünk. TUDAKOZÓ INTÉZETI HÍRADÓ. (E rovatban egy-egy közlésért elölegesen 10 kr. előjegyzési és 30 kr. igtatási díj, összesen 40kr. fizetendő. A „Tiszavidék“ előfizetői előjegyzési dijt nem fizetnek.) Mindazok, kik a tudakozó intézettől megkeresésökre választ kívánnak, mellékeljék a válaszért járuló postabélyeget. — A „Tiszavidék“ olvasói de nem előfizetői a bélyegen kívül 20 kr. irodai dij beküldése után nyernek választ. Egy jó karban levő ház az Oros-ut- czán eladó. Az éralatti földek első szakaszában másfél holdnyi legjobb minőségű föld eladó. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Börlioy Imre. HIRDETÉSEK. Kovácsolt vasból készült, a cs kir. mérleghivatal által Becsben TIZEDES-MÉRLEGEK megvizsgált és bélyegzett négyszögü alappal, nyolez évi jótállás mellett a következő árakon folyton készletben vannak : Horderő : 1 2 3 5 10 15 20 25 30 40 50 mázsa Árak : 18 21 25 35 55 7o 80 00 100 110 forint. Az ezen mérlegekhez szükségeltető súlyok a legjutányosab- ban számíttatnak. Továbbá készítek és folyton készletben tartok egyensúlymérleget, melyek igen tartósak és gyakorlatiak, s melyeken, bárhova állíttassanak, mérlegeltedletni. — Ezekhez szükséges csészék tetszés szerinti mintákban adatnak. Horderő -.1 2 4 10 20 30 40 ÍIO SO iont. Árak : ! 5~ 6 7 12 15“ 18 20 24 30 forint. Továbbá készítek és raktáramban tartok marha-mérlegeket korlát-rácsozattal, barmok, sertések, borjuk és juhok mérlegélésére, kovácsolt vasból készítve, a bécsi cs. kir. mérleghivatal által megvizsgálva és bélyegezve, 10 évi jótállás mellett. Horderő: 15 20 25 mázsa. Árak: . 1Ö0 120 150 Irt, a hozzávaló súlyokat. Szintúgy készítek megvizsgált század-hidasmérlegeket megrakodott teherkocsik mérlegelésére kovácsolt vasból, 10 évi jótállás mellett. Horderő : 50 60 70 80 100 150 200 mázsa. Árak : Végre minden gondolható mérlegek és súlyok. 350 400 450 500 550 600 750 forint. Vidéki megrendelések az összeg beküldése vagy utánvét mellett azonnal bármikor megtekinthetők. Tiiio-ánvi-i T mérleg- és mérlegsúly-gyáros. ifcí-sbí'Tl JöUganj I Főraktár: Stadt, Singerstrasso F,r. 10. JJttöUCIl. (44) 0—1 Árverési hirdetmény. Alulírott végrehajtó bíró által közhírré tétetik, miszarint ^UC^.9.?Á muelné végrehajtató részére 7000 f.it. tőke, s járulékai erejeig nagy-Kanox lakos Kohn Ábrahámtól bírósan lefoglalt ingóságok, név. : J^y , • cassa, 2 db faszekrény, egy pej ló, egy fedeles hintő, egy fed « * egy futó szekér, egy igás lószekér, egy festetten szekrény, 1 , tnknii csemegebor, 4 db gönczihordó, három átalag kerti bor, 20 CZ1 véka bor, egy fenyő állvány, két igás ökörszekér, egy uj szóró’ íSiplombán esős tengeri, három öl szalma, egy szeker széna, az izraelit I yé két imaszék, — folyó évi márczius 22-ik napjan délelőtti 10 Sóhajtást szenvedő lakásán Nagy-Kállóban nyilvános arveres J nak adatni. N.-Kálló, márczius 10. 1869. (56) 0-i Kiíllay Eduárd sz. szolgabiró. 300 darab juh! (57) 0 1 bárányaikkal együtt jutányos áron eladó. Bővebben értekezhetni e lapok szerkesztőségeinél.
