Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-03-15 / 11. szám
III. Uj évfolyam. 11. szám. «ionon, mumus lo. 1S(>9. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-utcza 118. szám alatt. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér ajaty 30 kr. bélyegdijon kívül minden négyszer hasábzott garmond-sorért 25 kr. o. é. fizetendő. Szabolcs- Zemplén- és Eereghmegye érdekeit képviselő hetilap. Előfizetési dy : 5 fr. 50 kr. 1 n 50 kr. mindentfiathasálius petit egysJfíth iktatásánál f> kr., tcilibszö- rinél 4 kr. Bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.-A.-Ujhelyben Lőwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind liirdete'sek is felvétetnek. kisérletképen, úgy késő éjféltájban Megyei hivatalos közlemények. — Magyar kir. közmunka s közlekedési minisztérium Szabólcsmeg37e közönségének. -— Minthogy a tiszadob-dadai töltés munkálatok iránt fennforgott aggályok, Ürményi József kir. biztosnak 1868. év november 30-án 445 sz. a. kelt s ide felterjesztett jelentése szerint végkép eloszlattattak, most már csak a kisajáttitási tárgyalások végrehajtása lenne hátra. E czélból a kisajátításra vonatkozó mérnöki előmunkálatokat ide csatolva, a megye közönségének azon felszólítással küldöm át, hogy egy bizottságot rendeljen ki, mely az illetők hozzájárulása mellett a kisajátítási tárgyalást a helyszínén végrehajtsa. Ezen minisztérium részéről mint szakegyén Egert József miniszteri főmérnök fog kiküldetni, s a bizottság elnöke utasítandó lesz, hogy nevezett főmérnököt a helyszínén tartandó tárgyalás határnapjáról ideje korán értesítse. — Határoztatok : Ä kisajátítási tárgyalásoknak a helyszinéüi végrehajtására, az e tárgyban kelt f. év február 12-ki 1506 számú miniszteri rendelet másolatban — mellékleteinek pedig ere- detbeni kiadmányozása mellett az 1868-ik évi LV. t. ez. IV. fej. 25-ik §-a értelmében, mint' küldöttség Graefl József elnöklete alatt Miklós Ferencz, s Liptay Eduárd bízott, tagok kiküldetnek. Utasitattatván egyszersmind a minisztérium részéről kiküldött szakegyén Egert József miniszteri főmérnöknek a helyszínén tartandó tárgyalás határnapjáról! ideje korán leendő értesítésére s eljárások eredményéröli jelentés tételre. — Bagdy Sándor szentmihályi lakosnak bemutatott ügyvédi oklevele felolvastatván és kihirdettetett. — Olvastatott Fekete Mátyás, Muszbek József 8 több rakamazi lakosoknak főispán úr ő méltóságához intézett folyamodványa, melyben Dobozy Ferencz szolgabírónak a képviselőválasztási pártállásából kifolyólag, hivatalos hatalmával több rendbeli visszaéléseit panaszolván — ellene vizsgálatot rendelni kérnek. — Határoztatott : Ezen köztisztviselő ellen fölmerült panasz megvizsgálásával — tekintve, hogy a vizsgáló küldöttség elnökségétől a fennforgó rendkívüli viszonyok között magát mind két alispán fölmenteni kérte — Gencsy Károly mint helyettes alispán elnöklete alatt Kausay Károly, Mészáros Dániel bizott. tagok, Korányi Miklós főjegyző, Komjáthy Pál főügyész, Hetey Alajos szolgabíró s esküdttársa megbízatnak; fölhivatván az első alispán, hogy a folyatban levő képviselőválasztási mozgalmak következtében Ra- kamaz községben fölmerült kihágásokra vonatkozó s a panasz tárgyával összefüggésben levő minden ügyiratokat ezen küldöttség elnökéhez tegye át. Korányi Miklós, főjegyző. Válás/, a Ki tartás az ipar mezején adott czikre. *) A Tisza vidék 9-ik számában egy czik jelent meg azon cziin allatt K i tartás az ipar mezején; én mint iparos oly hével fogtam azon czik el olvasásához, hogy abból valami tanulságos és üdvös következményeket meríthetek, az ipar osztály e terhes pályáján, a bevezetésben adott szavaival egyet értek én is Prédikátor utazón elveivel, hogy e hazát, csak úgy mint mást, az ipar, a kereskedelem, a hasznos földmívelés, és a tudomány tehetik fel virágzóvá; de szerintem csak akkor, a midőn szabadság, egyenlőség testvériség, hazánkban egy értelemben elfogadva lesz, de fájdalom ez : még nálunk nem teljesült, mert itt a tudományos osztálynak egy része igen le nézzi a többi osztályokat. De itten nem czélom más, mint egyedül az ipar osztály felől fel világosítani a böjti prédikátor urat, a ki úgy látszik mámoros fővel a farsangból csapot által böjti prédikátornak, azért oly soványak és sértők szavai *) Eredeti szöveg. az ipar osztály ellenében, ha józanul tudna gondolkozni prédikátor úr saját szavai adnának czáfolatot eszméjének, mivel őzikében azt hozza fel, sokszor látott egy fekete pantalonos, rokos, és hozzá kötényes egyént kapával hóna alatt (nem pedig a vállon szokás szerint) szökés képen menni, s ha lehetne látatlanul el suhanni, dikics- től, gyalútól, kalapácstól is, én pedig azt vallom prédikátor urnák, hogy én mint iparos nem hónom alatt de a vállamon is, nem szökés képen de nyíltan a városon vittem a kapát, akkor a midőn az én iparomnak legjobban folyni kellett, és mi vitt erre, azt hiszi prédikátor ur hogy azon szokatlan terhes és verejtékes munka utáni vágy? óh nem, kényszeritett arra az iparomnál a munka hiány, és én be bizonyítom hogy többi iparos társaim is, e czélból kéntelenittetnek e terhes munka végzésére a melyet nem is ta- núlták, mivel iparoknál munka nem lévén, az élelmet másként nem szerezhetik meg. Kérem prédikátor úr legyen szives ön is úgy paszióból meg próbálni szintén csak úgy kilencz órától, lea- alább bárom nap egymás után elhagyva saját szokott foglalatosságait, a nap hevén mint azon szegény iparos, néha talán száraz kenyérén ezen kényelemről meg győződni, a melyre a szegény iparost nem a jó lét de a kényszer szorítja, fogadom ki józano- dik azon tévedésből, és nem el ítélni egyedül sajnálni fogja ezen osztályt. Más különben tovább ismét saját szavai hoznak czáfolatot ki mondot elveire a hol azt álitja hogy az iparos osztály egy része, föld bérlet után esdekel és kocsin is jár, legyen az föld bérlet vagy más akarná bérlet alioz vagyoni állás kell, és még a ki hozzá kocsin is járhat, az ily iparos nem azért hagyot fel iparával, hogy ipara tán jövedelmezőbb volt, hanem azért hogy látva hogy az iparnál alig tenghet, más jövedelmezőbb válalatba fogott, és kérdem? hol volt akkor az esze prédikátor urnák, a midőn azon czik elején a föld mívelést is úgy hozta fel mint e haza fel virágzására szükséges ágat, és most meg utaltatni és el tiltani akarja azt, avagy azt képzeli Prédikátor ur, ha már egy egyén az ipar osztály terére lépőt hogy annak rabszolgájául szegődött? avagy nem mindnyájunkra egyformán süt a szabadság sugara, és azon pályán haladhat kiki a mint jónak lát. Azért kérem prédikátor ur durva ki fejezéseit magának tartani, mert a mely ember nem csak iparost, hanem az emberiségnek bár mely tagját is lóhoz bírja hasonlítani, levetkeztete emberi méltóságát, és nem képess hogy meg töressék a társadalomban, mivel meg feledkezett arról hogy mindnyájan az Isten képére teremtettünk, és az Isten előtt személy válogatás nincs. Prédikátor úr azon pontjára a hol indult a város korcsmáit látogatni, nem lehet más ki fejezést adni, csak hogy illyet a spitzlik szokták, és hogy ön tán roszabb azoknál is a kiket ön azon büdös korcsmában találván any- nyira meg gyalázot, mivel ha fontolóra veszi hogy még olyanok a kiknek otthon eni ini valójok elég van még többen találtatnak ily szórakozást osztó helyeken mint azok, a kik az egész napokat és heteket verejtékes munkájuknál töltve gy egy itze bor mellet egy héten egyszer megy oda szórakozás véget de azt is tagadom hogy oly büdös korcsmában, de illő helyen. Más különben jobb lesz ha prédikátor ur nem gondol senki mázolt budájával, agyon hálát a gondviselésnek hogy önt jobbal áldotta meg, meg lehet hogy abban is ezen lebecs- telenitet osztály véres verejtékének egy része díszük. Es kérdem miért? nevezi prédikátor ur szökő vagy szökő félen levő iparosoknak azokat a kik azt felelték azon urnák, fel hívására hogy nem érek rá és oda nem dolgozok, ős nem is a sátán befolyásának engedtek azok, ha nem az igazság azon szelemével lehetek felruházva, a hol méltán ily ki fejezéssekkel élniek kellet mivel ha egyszer az iparos meg dolgozik és alig birja érdemlet diját meg kapni vagy épen oda marad, ott a felhívásra más válasz nem várható. Prédikátor úr azon is törj fejét hogy az ipar osztályból némelyek con- tár politikusoknak csaptak fel és nagy hazafiaknak tartják magokat, alkalmasint ha Prédikátor ur elveit követnék ön is azoknak tartaná őket, de mivel ezek saját jogaiknál, ön meggyőződésüket követik, ön őket hóbortosán rágcsáló mindenféle bogaraknak elnevezé Istenemmel bizonyíthatom prédikátor ur hogy ezek lelkesebb hazafiak lehetnek mint ön, mivel ipar osztály soh se döntöte még veszélybe e hazát de haszonleső tudományosok már hányszor. Ha pedig azon töri a fejét hogy lehetne az iparosoknak munka díjúi adót költségeket meg kímélni, csináljon mindent maga és nem fizet semmit. Prédikátor úrnak őzikében vallót elve tannskodik arról, hogy az ipar osztály tanárának nem léphet fel, mivel e pályán keveset próbált és tapasztalatlan , máskor kérem olyan ügyekben adni leczkéket a melyeket jobban ösmer mert más Becs és Páris az iparosztályra nézve és más egy kis mező város, it egyedül az ipar pártolásánál, sok éhen halna meg. En ha iparos osztályhoz tartozom s anyi nevelést szereztem magamnak, hogy egy felebarátomat sem hasonlítom sem lóhoz sem szamárhoz, és ki jelentem az egész ipar osztály nevében, hogy mind azon durva sértegetéseket Prédikátor ur személyére utasítom; és ha többé ez ügyben mint böjti Prédikátor óhajt fel lépni kérem valódi nevét hogy többen cántorok- nak concurálhasunk. Egy Iparos. A Tisza vidék 9-dik számú Kitartás az ipar mezején. *) Meg lepet kíváncsiságai olvastuk azon cziket midőn azt hja Böjti Prédikátor ur hogy akár mely álam biztos meg alapításának el tekintve az általános kenyeret adó földmívelés értelmes gyakorlásától első feltétele az iparnak szorgalmas üzése. Igaz ezt helybe liagyuk mert csak is ez a három iparság tarthatja az álam léteiét de nem a mit B. P. az iparost anyira le nézi kapájával mint ha ő ez által a haza job létét meg csonkítaná pedig hát kénytelen vele miután az ilyes B. P. forma egyének melet a szegény sorsú iparos nem képes családját fentartani csupán az ipar keresetéből, mert jó lehet hogy épen prédikátor ur is azon jó dolgoz- tatók közül egyik a ki az iparost úgy fel karolja hogy mikor már a nadrágja vagy csizmája jó formán el ko- pot, a szegény iparos már az Inasat háromszor vagy lehet töbször is küldte az áráért, ara az a felelet, nincs már több pénze gazdádnak csak a mi nálam van? szegény iparos ezel már elégedjen meg, már ezért osztán be lehet vásárolni mindent, etől ugyan meg hizhatik. Eböl vehet leányának arany fülön fügőt és selyem ruhákat mantilokat, (szegény prédikátor keserű a te életet). Jobb volna ha nem nagyolj és nagyob hivatalok után es- deklene inkáb lene az iparosokkal egy akaraton működne, mert csak is iten találhatja jövőjét. Azt gondolja B. P. hogy az iparostlóvá lehettem ezt ne gondolja, mert már túlhaladtuk azt az időt mikor az iparost lehetet üstökénél fogva vezetni ahová akarták. Emlékszik rá ön? az 1865-ki követ választáskor midőn önök B. P. urak anyira ki emelték a Nyíregyházi iparos osztályt hogy azt még a párisi iparosok sem haladhatják felül, de miért volt az mert önöknek inyire beszéltünk Bánó zászlaja alá sorakoztunk, s igy már most ön maga czá- folja meg csak három év előtt mondot szavát. Tekincsen a múltra mikor ön B. P. ur városunkba jöt. nem ön volt é azon vándorló bujdosó, akit mi iparosok felkaroltunk, tehát ne vesztegese se a subiszk csinálót és egyik iparost sem, mert mi töbet élvezünk egy su- viszk készítő után mint az ilyen holmi ü. P. után hanem inkáb legyen velünk egy akaraton mert különben elveszti népszerűségét s önök jutnak azon keserves koldulásra, — hogy hozánk folyamodik, Ezen hivatalból kibukot Böjti Prédikátornak adakozanak szegénynek Ha P. úrnak ezen munka méreg drága árát már csikarni kell *) Eredeti szöveg.
