Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-07-25 / 30. szám

világhoz is intézett meghívásra vonatkozó nyilatkozatát.

2) óvást tett Szeberényi János tábori evang. főlelkésznek, ő Felsége általi superintendessé lett „kinevezése“ ellen.

3) Kimondó, hogy a kinevezett megyei iskola- felügyelők befolyásának, a taniigy körül csak annyi tért enged, a mennyi egyházunk önkormányzati jogával törvényesen összefér, kifolyólag a legfelsőbb felügyeleti jogból.

4) Határozatba tévé, az 186% évi Lili. t. ez. alapján a vallásfelekezetet egyenjogúságának törvény ut- jáni általános s teljes szabályozásának sürgetését.

Kelt Nyíregyházán, jul. 16. 1869.

B J.

(S.) A „Tiszavidék“ 29-ik számában Nyíregyházáról (L.) jegy alatt a linczi eseményre vonatkozottan egy czilck közöltetett, melynek egyes tételei mélyen sértik a római közönséges anyaszentegyházat — annak isteni institution gyanúsítva s gyűlöletnek kitéve, a katli. keblekben éles fájdalmakat idéznek elő.

Távol legyen tőlem a polemiázási viszketeg, de miu- 'tán a czikluró — állít de nem bizonyát positiv s részre- hajlatlan érvekkel — nem akarom tüzetesen czáfoltatni; nehogy azonban hallgatagságunk által elismerni látszassunk merev állításait — megjegyzendőnek vélem ezeket : —- a linczi püspökben bátrabb lelket látok mint ' elitélőiben — mint az apostolok úgy ő is készebb volt -szenvedni, hogysem hittestvéreit a veszélyre nem figyelmeztetni, ez nem lazítás lumem hű kötelem teljesítés : mert inkább kell Istennek mint embernek engedelmeskedni; — még azt sem szabad felednünk, hogy pásztori levelének —■ egyes kifejezéseit félre magyarázták — fonákul értelmezték. Szíveskedjék czikkiró ur kissé behatóbban tanulmányozni az egyházi történelmet — s meg fog győződni, hogy a Vatikán tiárás urai, —• a hyerarchia — s általán a római közönséges egyház — soha sem volt a népek elnyomásának előmozdítója. Sőt a rabszolgaság és zsarnokság ellen küzdött s küzd folyvást, — azon elvet igyekezik hirdetni s érvényre emelni, melyet isteni jegyesétől átvett : „Legyetek szabadok,— mely szabadságra Krisztus váltott meg titeket,“ — Jelenben is ki inti s dorgálja bátor lélekkel az éjszaki zsarnokokat? nemde a Vatikán tiárás ural — Suum cuique I

LEVELEZÉSEK.

Pécs, julius 22.

(Eredeti levél.) Miután azon hiedelemben vagyok, hogy igen kevesen lesznek a „Tiszavidék“ olvasói közt, kik ezen oly igen távolbóli levelemet elolvasásra méltatnák , egészen kendőzetlenül, mintha csak magunk közt leveleznénk, Írandók meg némely pécsi bagatell- ségeket.

Először is a nőknél kezdem — már hiába e modern gyengeségemet nem tudom elhagyni; a pécsi nők jelenben mind otthon vannak s csak azok mentek Har- . kányba, kik vagy bizonyos dolgok mielőbbi megvalósulásáért a gyiidi Mária kegyképéhez zarándokoltak, vagy kik a fürdői saisont jövedelmezőbbnek találták, mint a pécsi kokett sétákat.

Hölgyeink éke, dísze jelenleg otthon mulat, — élvezi a pesti nemzeti színház opera személyzetének igazán kedves előadását. Egyik fiatal színész ugyancsak .beleszeretett Pécsbe, a társulat megérkezte után rövid idő múlva comme il faut egy csinos pécsi nőt feleségül vett; természetesen e mézeskásás körülmény az egész ■társulatra kedvező hatású volt, a mennyiben azután minden előadáson tiz-husz sógor, koma, napamasszony- nyal többen voltak a színházban. Ha vannak Nyíregyházán színészek, s a színházban nehány hely üreseu talál maradni, ajánlhatom hogy csak nősüljön meg egyik színész s nem lesz többet üres helyi A casino estélyek igen veszélyesek az idén a férfiakra nézve, miután a nők aránytalanul többségben lévén a férfiaknál, ezeket néha halálra tánczoltatják; egyszer voltam egy ily tánczmulatságban, de máskor gyónás és áldozás nélkül — mint hív ultramoltán — nem merném oda vinni bűnös lelkemet. A férfiakra ezer a panaszuk a nőknek, mert azok csak pélpúluak és politizálnak, elhanyagolván minden, de minden férfi teendőiket. A pécsi nők közel állanak a forradalomhoz. Nagy lármát csapott nálunk Irányi Dániel hires országgyűlési beszéde, némelyek pártolták, mások kárhoztatták őt, én egyik táborba sem állottam. A Pécs-barcsi vasút roppant forgalmat idézett elő olyanyira, miszerint ha még városunk a Duna partjain feküdnék, bizony ismét megvalósulnáuak a régi közmondás ama szavai : németnek Bées, magyarnak Pécs. Egyébiránt Pécs a németnek is eléggé tetszik, nagyszámú bureaukrata zarándokolt ide az ország külön vidékeiről, hol kegyes működésök feleslegessé lett, s nálunk — mert jó pensiot húznak — házakat, földeket s szőlőket vásároltak. Bizony nehány év múlva megérhetjük hogy a pécsi házi uralt, mind egykori prágai csaszlaui exltellnerekből fognak állani. Sic fata

__

Végre már csak magamat is felemlítem, meggyilkol az unalom, nem tudom mihez fogjak? csupán unalomból be akartam állani honvédnek, de ekkor meg attól féltem, hátha még a kórházban sem lesz majd helyem s ekkor már majd fatális unalomból én is úgy teszek mint az a honvéd, ki a minap Budán főbelőtte magát. Szeretnék valami nagy ur lenni a minisztériumnál, csak oly nagy politikai bűnös ne volnék, egyszer ugyanis Pesteu Csernátonyval egy trafikban találtam szivart vásárolni, ezt megtudták s vége jövőmnek, — azaz hát dehogy vége, kupecz ember leszek, összevú- sárlok mindent másutt, Pécsett nem, mert méregdrága miuden, 8 forint a bor akója, még pedig a középszerűé, a búza 0 forinton kél, zab, kukoricza mind jól tartja itt magát. A krumpli árát meg nem Írhatom, mert azt czvikkeres létemre bizony Isten restellettem a piaczon kérdezgetni. Q

BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK.

— Ausztria. Az osztrák delegatió költségvetési osztályának utolsó ülésében Brest 1 pénzügyőr azon nyilatkozatot tévé, hogy az 180í)-ik év valóságos deficzitje 20 millió 242,000 frt, s ha az 1870-ik év kiadásai és és bevételei az 1869-éihez hasonlók lesznek, az 1870-ik év deficzitje 20. 242,000 frt lesz. De ehhez számítandók az 1870-ik évben a következő szaporodott kiadások : Honvédség, folyó kiadások 9 millió frt, ugyanannak quóta- rész ruházat- és fegyverszerelésre 6 millió forint. Nagyobb szükséglet subventiókra és vasutakra 1.500,000 nagyobb szükséglet az 1839-ik évi lotteria-kölcsön vé- getti adósság-törlesztésére : 2.400,080 frt. Ehhez meu a közösiigyekhezi járulás quóta többlete, miként a közös minisztérium előterjesztésében kimutattatik : 3.239.000 Összesen 28.881,000 írttal nagyobb kiadás. Ellenben a bevétel nagyobbodhatnék a ezukor-és pálinkaadó által mintegy 3 millió írttal. E szerint az 1870-ik év valószínű deficitje 25.881,000 kerekösszegben 26 mii. frt. Ezen deficit a miniszter véleménye szerint fedezhető lesz : a vasutak refundálása által 5.500,000 írttal, az 1870-ki január 1-én letelő állarnbirtok eladásából fenmaradt adósságok : 8.800,000 írttal, a még eladandó előbbi törvények által eladatni határozott államjavakból 8.000,000 írttal, összesen 22 millió ft, mely szerint 1870-re még négy millió maradna fedezetlenül, mely valamely függő adósság felvétele által volna fedezendő.

— Francziaország. A Presse Írja : A mindenható államminiszter visszalépése bevégzett tény marad, de az világos, hogy befolyása egy pillanatig összenyomva, most újra erejében van. A jobb és balközép megkerüléseivel, tiszta jobboldali minisztériumot alkottak s igy ellehet mondani, hogy bár Rouher hiányzik, a minisztérium mégis az ő kinyomata.

— Angolország. Mint a kath. irányú „Wceckly Register“ értesül, több anglicanlelkész a concilium alatt Rómában szándékszik megjelenni, hogy felszentelteté- sük érvényessége vagy érvénytelensége iránt az ott egy- begyült püspökök illetékes nézetét kikérjék. A nevezett lelkészek e czélból már összekötetésbe léptek több római hatósággal és hallomás szerint, egy angol katholi- kus püspököt fognak felkérni, hogy ügyüket a concilium előtt képviselje.

— Bethlehemben az úgynevezett születési kápolnában, május 15-ki éjjel tűz ütött ki, s a török hatóságok által haladéktalanul megindított vizsgálatból kiderült, hogy azt népi a véletlen okozta. Nehány nappal később ugyanott a latin szertartásnak tnlajdonát képező csillag kitöretett. A bűntény elkövetéséről a schismati- kusokat vádolják.

— Olaszország. Róma. A „Kölner Zeitungéban következőket olvassuk : a Rómában levő fran- czia seregeknek visszahívásáról elterjedt hírek nagy aggodalmat idéztek elő. — Ennek tulajdonítható, hogy a párisi nuntius hirtelen azt az utasítást kapta, a császárral tudatúi, miszerint a kúria nem fog késni, a hatalmakat a zsinatban diplomatiailag való képviseltetésre fölszólítani. A Vatikánnak nagy megerőltetésébe kerülend ez engedményt megtenni. Mert Rómában attól tartanak, hogy a piplomatiáuak megjelenése által az állandó kon- ferencziává válhat, mely a zsinat határozatait pontról pontra kisérve, minden az államegyházi területre átcsapó intézkedés ellen tiltakoznának s igy a zsinatot tetten kapva, azt ártatlanná tenné. Ez eshetőséget azonban csekélyebb rosznak tartják, mint ha Róma egészen magára hagyatnék.

— Spanyolország. Madridjuk 21 Egy tábornagy, két dandárnök és 2 ezredes hétfőn elfogattak s a kanári szigetekre depertáltattak.

— Oroszország. Az oroszországi püspökök nem mennek Rómába.

VEGYES HÍREK.

** Borszasztó esemény adta elő magát nálunk. Egy helybeli szakácsnő szégyenelvén törvénytelen anyaságát, megszületett csecsemőjét miután kegyetlenül meggyilkolta, egy házban neki gödröt ásván eltemette; a test azonban alig lévén egészen letakarva, a hullaszagra előjöttek a sertések és ebek, melyek a holttestet kikaparván annyira szétmarczangolták,hogy az egészből alig lehetett nehány szétroncsolt tagot összeszedni. A gonosz anya elfogatott.

** Beküldetett szerkesztőségünkhöz Zombori Gedö megyaszói református lelkész „korszerű egyházi beszédek“ czimii művének 1-ső füzete, változatos tartalommal, erőteljes szép nyelvezettel s kellő eszmegazdag- ságsággal, és egézséges logicaval Írott prédikácziókat találunk e kötetben, melyekben fősúlya van fektetve ama minden egyházi beszédek legnélkülözhetlenebb ir- modorára, hogy t. i. azok mind a kevésbé műveltek által megértethessenek, miud a magasabb igényeket kielégítsék, és a mely kellék csakúgy érhető el, ha az eszmék a gondolatok nem burkoltainak be a száraz tudós szavak tömkelegébe, melyekből az értelmet mint egy a hallgatónak kell kihalászni. Némely helyeken még küzdeni látjuk szerzőt a tudományos és népszerű nyelvezet között, a küzdelem több alkalommal a népszerűség részére dől. Az egyházi beszédnek „korszerűnek“ de egyszersmind „népszerűnek“ is kell lenni!

__

T

ÁRCZA.

Leány vásár Kelelen.

^Francziából )

Konstantinápoly délkeleti részén, mintegy 200 lépésre a Bosporus kék hullámaitól egy ódon, Colosseum alaki; roppant épület áll, körötte a magas, buja lombo- zatu akúczfák hűvös árnyában száz meg száz tarka öltözetű görög, örmény, török, néger, frauezia, angol jár- kel türelmetlenül várva az épület óriási vaskapujának folnyittatását; végre midőn az imazás órája elmúlt, a moschék szent íveiben a Korán szavai elhangzottak, megjelen a hatóság küldöttje, az óriási kapu a népség előtt feltárul

Itt a leány, — itt a rabszolgavásár.

Az előcsarnokba léptünkkor kétféléi egy helátlan bosszú és homályos folyosó húzódik köralakbau, két osztályra osztván az egész roppant helyiséget; egyik baiielól az eladandó leányok, a másik jobbról a rabszolgák osztálya.

Az osztályok ismét több szobák- vagy termekből állanak, melyek keskeny ajtai rendesen nyitvák. hogy a vásárlók betekinthessenek, — az ajtók előtt állanak maguk a rabszolgakereskedők, kik többnyire rideg tekintetű, piszkos kinézésű s mindazonáltal igen gazdag örmények. A lányok megtekintetése és megvásárlása csupán az igazhitű müziilmaunak engedtetik meg, miért is más halandó, ki e szomorú édenbe bepillantani óhajt, ügyesen titkolja el nemzetiségét, különben semmi szín alat be nem bocsáttatik.

Szerencsémre bírtam a török nyelvet s ismertem a szokásokat, minden akadály nélkül bebocsáttattam.

Szertelett kíváncsian léptem az első terembe, hol azonban bámulatomra a tüzes tekintetű fiatal arab lányok helyett egy csapat apró néger fiúval találkoztam, kik egy sajátságos, hihetőleg szülőföldjükbeli játékkal voltak elfoglalva, ugyanis lyukat vájtak a földbe, s a lyukba különböző távolokból kövecseket hajigáltak Mig e kis néger fiuk játszadoztak, kívülről több vevő érkezett, kik egész egykedvüleg karjuknál fogva felemelvén a búk némelyiket, .gondosan megnézték őket minden

oldalról, különösen a fogaikat vizsgálták s azután ismét visszatették. E körülmény azonban még csak fel sem keltette a többi játszótársak figyelmét. Valami hatot, hetet e kereskedők el is vittek magukkal, a többi pedig szépen folytatta a játékot. A folyosón egy vén török lepényeket, árult,_ megvettem tőle mind s a kosár egész tartalmát a kis fiuk közzé szórattam, mit azok egész mohosággal emésztettek fel.

Innét kijővén a mellékteremben — melynek azonban szintén a folyosóról n.vilt ajtaja — iszonyatos orgia hangja ütöttte meg fülemet, s a mint beléptem, körülbelól húsz rettenetes vad és rut abysiniai leány rohant felém, hogy adjak nekik valamit; kezdetben azt gondoltam már, hogy a szerencsétlen Orpheus sorsára jutandok, de midóu a rabszolgakereskedő a korbácsot mutatta feléjük, oly csend lett rögtön, mintha azonnal elhaltak volna. A lányok mind jó erősek, s ép egészségben lenni látszottak, hajuk kurtára volt nyírva, festőket térden alul érő ingalaku durva kék vászon fedte, bokáikon pedig valamennyinél üveggyöngyöt láttam. — 150 frank bármelyikért! • szol hozzám a kereskedő, én azonban szótlanul tovább mentem.

A következő ajtót a rabszolgakereskedő behúzta előttem; ön itt - úgymond bizonyára nem vásárol. Én mindazonáltal beléptem, a terem közepén nehány szerfelett öreg asszony ült, félkörben, valami imádságot mondhattak, mert lieléptemkor még némelyik egészen a földre volt borulva. — Mit csinál ön ezekkel ? kérdem a kalmárt. — Mind el kel ez uram! a nemes főurak, kik valami nagy hunt követtek el, azzal engesztelik ki Allah-1, hogy ily vén gyámoltalan nők örök eltartását vállalják magukra.

Már kezdtem megelégedni a látottakkal, midőn a rabszolgakereskedő nehány ajtót elhagyva, egy csínoska terembe vezetett, a középén pulia kereten egy gyönyörű görög nő ült, karján kis gyermekével. E nő egyike volt Kelet ama tündérszép leányainak, kikről néha bol- dog éjszakakon álmodozni szokott az ember. Dús ébenfekete hajzata fényes fürtökben omlott vállaira, az arcz szép volt mint a tej, melyben rózsák fürödnek, a man- dola vágású nagy kék szemek, a piros eper-ajkak, kicsiny hab-kezek, apró lábak őt a legszebb nők egyikévé varázsolták; e rendkívül szép nő keservesen sirt, könyei sebes patakként omlottak alá gyönyörű kipirult arczárói; a kis fin valami csergő dobfélével játszott, de midőn anyját hevesen zokogni látta, ő is elkezdett sírni. E jelenet még a mogorva rabszolgakereskedő szívét is meginditá. — Mi e nő ára a gyermekkel együtt — kérdezem? — 800 frank. Kora 16 év, születéshelye Alexandria, neve Zuleika.

E szavakra a szegény nő ájultan rogyott a kere- vetre. Mig a szolgák bejöttek, én már nem maradhattam a teremben, ily megható jelenetet életemben még át nem éltem. Künn egész egykedvűséggel igy szólt a kalmár : Ön igen érzékeny — uram, a ki e vásárra jő, hagyja otthon előbb a szívét! Azután mosolyogva tévé utána ; hogy a nő egy igen előkelő török főur kegyenezhölgye és semmi áron el nem adandó, csak miután hon nőtársaival folytonosan czivódott, büntetés, s kissé ráijesztésből hozatta ura e helyre.

A hosszú folyosó végén az átellenes sorozatban egy különös osztályzat vonta magára figyelmemet; a termek széles epirusi fából készült czifra íaragványn ajtai zöld selyemmel voltak bevonva, az egyes ajtók felett aranyos betűkkel G e o rgi a felirat volt olvasható. A hires cserkeszlányok vannak itt, mondám magamban s sebes léptekkel sietek az osztályzat felé. Itt már minden lány számára külön terem van, minden lány rendelkezésére külön szolga személyzet áll, szóval a cserkesz lányok börtöne a lehető legkényelmesb.

Oda érve egy aranyat nyomtam a kereskedő markába, mire ő feltárta előttem a térem ajtaját.

Egy, Kelet minden fényével pazarul felékesitett ragyogó hatszögletű teremben találtam magamat, és az egyik szögletben veres selyem bársony kereveten egy habfehér, földig érő gyolcsban öltözött csodaszép cserkesz lány ült, hosszú törökpipából viduran eregetvén a bodor füstgomolyagokat korall ajkairól. Az arcz bája, a termet szépsége leirhatlan, nem lehetett több 14 évesnél.

A lány — beléptemkor a kalmár ügyes intésére — csak egyetlenegy epedő s édesen könnyelmű tekintetet vetett ream; én jól tudtam hogy erőszakolt e tekintet, de mégis oly varázszsal tette azt, hogy ereimben a vért éreztem meggyuladni. —- Hogy e leány ára? kérdém, — 12000 frankért vette meg egy órával előbb az ifjú Fe- riz effendi.

Laurényi Ferenoz.