Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-01-11 / 2. szám
lehet mindjárt a legfőbbet, legtökéletesebbet követelni. Hisz anélkül is van elég tekintet, mely szükséggé teszi, hogy maga a város gondoskodjék intézeti helyiségről : mindenek előtt magánház nem felelhet meg soha iskolai épület czéljának, még a legkülsőbb czélsze- riiség oldaláról sem. Hát még midőn több, remélhetni népes, osztályokról van szó! Növelőének a város középpontjához kell közel feküdnie, hogy az időjárás ne gátolja a leánykákat a növelőé látogatásában; a leány- növelde mellett tágas udvarnak vagy kertnek kell lenni, hogy a leányok a szabad levegőben mozoghassanak S alkalmas testgyakorlatokat tehessenek : szóval leányintézeti helyiségnek oly épületnek kell lenni, minőt csak a város szolgáltathat e szent czélra. A második az, hogy a város a magán- vállalkozónak lehetségessé tegye minél kissébb tandíj mellett növendékeket befogadhatni. E követelésnek az illető természetes 'ii csak akkor felelhet meg, ha a város pénzbeli segélyben részesíti s ezáltal neki munkáját és a csekély tandijt kárpótolja. Minél nagyobb azon segély, természetesen annál nagyobb követelésekkel s a közmivelődésre nézve annál kedvezőbb feltételekkel léphet fel a város a vállalkozó irányában, valamint ennek lehetségessé teszi annál megfelelőbb tanerőket alkalmazhatni. Nem kétlem, hogy 500—600 fit évenkinti segély mellett igy is czélt ér a város. Melyik utón induljon már most a képviselet? Ez az előbbeniek után mellékes kérdés : fő dolog az, hogy induljon, hogy tegyen! még pedig tegyen miéi é b b, mert egy százéves mulasztás jóvá teendő! (Folytatjuk.) _______ x. y. z. A városi képviseleti gyüiésterciiihűL ii. (M.) A deczemher 17-én tartott városi képviseleti gyűlés tanácskozási tárgyai felett e hang vonult keresztül : „itt az újév.“ A közbiztossági közegek, s a városi cselédség fizetés.e állapíttatott meg, s ezzel kapcsolatban a cselédfogndó bizottság Is megválasztatolt. A cselédség bérében eddig helyt foglalt terménynenitiek, ez alkalommal beszüntettek s határoztatott, hogy fizetésűk ezentúl, az illető egyenruházátokon kiviil, pénzzé átalakítva járjon ki. Mind a közbiztonsági közegek, mind a városi cselédség fizetése igen méltányosan van kiszabva, sőt nem habozok kimondani, hogy egyeseké a városi tisztikar fizetését aránylagosan felülmúlja. Ha azt mondom, hogy egy hajdú-káplár fizetése 168 fit, és minden évre egy teljes ruházat; hogy a városi belső kocsis évi fizetése 144 írt, teljes ruházat és lakás a majorban : úgy hiszem, több adattal nem kell illustrálnom fennebhi állításomat. A polgármester, föbiró s főjegyző 800 forintja, meg a többi 600—600) forint elszégyelhoti magát! Jó volna e felől is gondolkozni! Az utczai lámpák száma tízzel szaporittatott, s ki lett mondva, hogy november—február hónapokban az utczák, tekintet nélkül a holdvilágra, kivilágittassanak. De úgy látszik, hogy igaza van azoknak, a kik azt mondják, hogy az uj bérlő, — ezen határozatot csak elvben fogadta el, mert mióta Lima. kaczérkodik onnan felülről, már több este megtörtént, hogy utczáinkon nem földi petróleum oszlatja az „éji homályt“. A Petőfi-szoborra történt ajánlatról már múltkor emlékeztem. Az újévi első gyűlés (január 7-én) több rendbeli fontos ügy tárgyalásával kezdődött. Városi főjegyző jelenté, miszerint a néhai Horváth Mária tömegéből 14,-100 forinton megvásárolt Becze nevű erdő vételárából még fizetetlen 13,400 fit, a tulajdonos sárospataki főiskola által kölcsönül meghagyatott a városnál. A magyar vasúti kölcsönre 40 részvényt irt alá a város. Voltak többen, kik ily jelentékeny részvételt elleniének, s a képviseleti gyűlés figyelmét inkább „e város és vidékének érdekeit közelebbről érdeklő ungvári lóvonatu vasútra“ igyekvőnek fordítani, — melyre különben a város részéről, ugyanezen gyűlésben 60 részvény jegyeztetett elő — de utóvégre is győzött azok nézete, kik Magyarország első önálló hitelműveletének támogatását, nemcsak pénzügyi, de moral-politikai tekintetekből is kiemelek, s a hazai tökének netaláni visszavonulásában nem pusztán egy közönséges pénzügyi művelet iránti részvétlensége.t, de a magyar államiság iránti bizalmatlansági szavazatot hisznek nyilvánulni. A Becze nevű erdő fáinak próbabecslésót átvizsgált küldöttség, a felvett fabecsárakat egy negyedrészszel lejebb szállítani javasolta, mely a közgyűlés által elfogadtatván elrendeltetett, miszerint az idei téli faosztás nem a város itteni erdejében, hanem a vásárolt uj erdőben fog megtörténni szokásos módon, házszámok szerint. A gyűlés további folyamában az „ utalvány könyv- vizsgáló bizottság“ referált; a házi pénztárnok részére „kötelességen felül teljesített tiszti fáradalmainak rendkívüli jutalmazása fejében 100 írt utalványoztatott; budget készítő bizottság lett választva; s a magas pénzügyminisztériumnak abbeli rendelvénye, mely szerint e város által 1861. évben 3002 frt erejéig lefizetett háziadé e város és az illetők rendes adójába betudandó lészen, „örvendetes tudomásul“ vétetett. A január 8-án tartott közgyűlés alkalmával Dómján Sámuel indítványára határoztatott, miszerint : a) a városi képviseleti gyűlés mindenik tagja fel van jogosítva az iránt, hogy a városi közpénztárak meg- vizsgáltatását bármely gyűlésben indítványozhassa; s ha vizsgáló bizottság küldetik ki, ez az eredményt, még a gyűlés folyama alatt legyen köteles beterjeszteni. b) városi levéltárnoknak szigorú utasításul adatott ki, bogy, a levéltárból sem tisztviselőnek, sem másnak, elintézett ügydarabot külön téritvéuy nélkül ki ne adjon. c) a városi vasládában őrzött irományok Írassanak össze s forma szerint resignáltassanak. d) a városi számadással köteles tisztviselőknek kötelességükbe tétetett, miszerint évi számadásaikat aként zárják le, hogy ez, legkésőbb január 31-ig a képviseleti gyűlés elé legyen terjesztve, mely e czélból felülvizsgáló bizottságot jelölend ki, s ez jelentését legkésőbb február lö-ig köteles leeud a képviseleti gyűlés elé terjeszteni. e) a scontrora nézve határoztatott, hogy az minden bárom hóban hemutattassék. A hivatalos órák meg nem tartása miatt hosszas vita támadt, mely hatás nélküli volt. Ily általánosságban tartva az illetőkre nézve nem bir eredménynyel és — hatással, a kötelességeiket pontosan teljesítőket pedig elkedvetleníti. „Extra muros“ egy kaptára szoktak ütni mindenkit. Tehát ne kövessen el indiseretiót, különösen oly hivatalnok, leinek még „fürdői saison“-ja is van, vagy ellenkező esetben legyen elég bátorsága a nyalat „kiugrasztani a bokorból“! Kovács Sándor indítványa folytán, mely különösen Kovács Gergely és nagytiszt. Bartholomaeidesz János, Dómján Sámuel, Blaliuuka József, Jármy Menyhért és Riszdorfer János urak által pártoltatott, a már királyi szentesítést nyert egyeujogositási törvény szellemének megfelelőleg, helybeli érdemes izraelita polgártársaink közül tiszt. Friedmann Károly, Szamuely Barueli, Schack Mór, Flegmáim Miksa, Stern Emánuel, Glück Dávid, Hoffmann Adolf és Kornstein Ignácz volt honvédek, s Baruch Mór urak e város képviseletének tiszteleti tagjaiul megválasztattak. Az indítvány ellen egy pár „múzeumi hang“ is felszólalt ugyan, de elhangzott — Ugocsa nagy boszuságára! Végül Meskó Sámuel polgármester indítványa következtében házszabályok szerkesztése határoztatott el. Bár mielőbb életbe léptettetnének; tanácskozásainkban csak igy állapíthatjuk meg a rendet, s csak igy vethetünk határt, némely képviseleti tag túlságos buzgalmának. Az esküdtszék Magyarországon. A nép számára irta: Rései Ensel József. Ma már kétségbe nem vonhatni, hogy jog és igazságszolgáltatási institutiók nélkül a közszabadság megvalósítása és megőrzése el nem érhető, bár mily fontosak is legyenek azon biztosítékok, melyeket nemzetek a törvé yhozó, végrehajtó és igazgatási hatalomágakban magoknak megszerezni, vagy kivívni tudtak. Azon alkotmányos nagy elv, hogy a főhatalom egyes részeiben kormány és nép együtt működjenek, vagyis hogy az államfenséget képező jogok tekintetében a megosztási elv uralkodjék: a bíráskodási hatalomban eskiidtszéki intézmény által — reális valósulást nyer. Ezen intézmény azonban nem csupán jogi és törvénykezési, hanem alkotmánytani tekintetben is nagyfoutosságu, s a legnagyobb államférfiak s jogtudósok közül egy : Hume, Bürke, Blakszone, R. Peel, Brougham, Montesquieu. Kant. Lieber, Stuart Mill, Welcher, Deák, Szalay szerint ezen intézmény egyik legerősb támasza a politikai és polgári szabadságnak, s egyik legluithatósb biztosítéka az alkotmánynak. Az esküdtszék régi germán intézmény s eredetét a Thingben, vagyis a german szabadok gyülekezetében kereshetjük. A tudományosan miveit római justiuiauusi jog a „barbarorum legis“ felett szokásjogi úton diadalt nyervén — a jogélet teréről kiküszöbölte ezen jogintézményt is. Ezen győzelmet teljessé azonban csak az inquisitió által behozott inquisitorius eljárás tette. De ez, mint minden átkos, s az emberiséget végczéljai elérésében gátló intézmény, magában horda az enyészet csiráját, A „bizonyítás hiánya“ miatti felmentések mindig gyakoriabbak lettek, vele együtt a legmegrögzőttebb bűnösük büntelen maradása. Az igazság eszméjén ütött ezen csorbát tehát a törvényhozás és törvényszéki szokás igyekezett kiegyenlíteni a „jelenségek általi bizonyítás“ által. Nehéz azonban meghatározni — mondja egy jeles jogtudósunk — vájjon ezen újítást a büntető eljárás javításának, vagy roszahbá tételének mondhat- juk-e. Az igazságszolgáltatás terén ennek folytán támadt bizonytalanságon és iugatagságou csak az esküdtszéki intézmény életbeléptetése segíthetett, melyben t. i. a jogelmélet és büntető-törvénykezési gyakorlat szabályai által nem kötött polgárok józan érzékeik, és gyakorlati tapasztalásaik szülte erkölcsi meggyőződése mondja ki a „bűnöst“ vagy „nem bűnöst“. Hazánkban az 1840 : 5. t. ez. által a büntető törvénykönyvvel válhatatlan kapcsolatban levő büntető s javító rendszer behozása iránt, kimerítő véleményadás végett egy országos választmány lett megbízva. Ezen választmány kisebbségének az esküdtszékek életbeléptetését ajánló külön véleményét az 1843-4. ország- gyűlés rendi táblája magáévá tette, s Szemere Bertalan a törvényjavaslat kidolgozásával bízatott meg : mikor közbejöttek a 4S-iki események. Az igazságügymiuisz- teriumtól a sajtóvétségokre vonatkozó esküdtszéki eljárást tárgyazó Utasítás csak pár esetben alkalmaztathatott. Alkotmányunk romjai e gyönge, virágot is eltemették. Parlamenti felelős kormányunk elfoglalván alkotmányos hatáskörét, első kötelességei közé számította, az 1848 : 18-ik t.-czikket, mely a sajtószabadságot kihirdette, s az előző vizsgálatot eltörölte, de egyszersmind a sajtóvétségek büntetéséről is intézkedett, újra életbe léptetni. Múlt évi márczius 17-én kelt rendeletével, a sajtóviszonyokra vonatkozólag az előbbi kormány- rendszer alatt kibocsátott kivételes rendszabályokat hatályon kívül helyezte, s két hónapra reá kiadta a sajtóvétségek felett ítélendő esküdtszékek felállítása iránti rendeletét. Szükségesnek tartottam ezt előrebocsátani, mielőtt azon kis munkáról szólanák, melyet Réső Ensel József pesti esküdtszóki tag, a fennebb említett czim alatt kiadott. 36 lapon van együtt mind az, a mi nagyfontos- ságu esküdtszéki intézményünkre vonatkozik; s mely szabályelveket és intézkedéseket tudniok kell azoknak, kik érdemeseknek tartják magukat az eskiidtségre. „Most, midőn úton útfélen, csaknem minden ember szájából halljuk e két szót : „esküdtszék“ és „esküdtek“ emlegetni — szólnak a bevezető sorok—igen szükségesnek tartom, hogy azokról magának minden ember némi fogalmat szerezzen, és pedig annál inkább, mert az esküdtszéknek a haza minden polgára tagjává lehet, sőt azzá kell lennie, mihelyest azon kellékekkel bir, melyek az esküdti képességre nézve a törvény által megkívántainak. így lévén a dolog, nagy szégyen érne, és pedig méltán azon polgárt, a ld ott ülvén az esküdtszéknél, nem tudná miért foglalta el székét, miért érte őt a különös megtiszteltetés, hogy polgártártársa élete és vagyona' felett biráskodhatik, szóval, a ki ezen szent intézménynek még csak alapvonalait sem ismernél“ Rövid történeti bevezetés után, melyben találóan jegyzi meg, miszerint az esküdtszék csak oly földön ho- nosulhat meg, s tenyészhet gyümölcsöző haszonnal, hol egyenlőségi béke és szabadság uralkodik -—■ egyes kérdéssel czimzett czikkecskékre osztja tárgyát, s — mit értünk esküdtszék, és mit esküdtek alatt? Hányféle lehet az esküdtszék, s micsoda hasznai és előnyei vannak az esküdtszékeknek? Mit értünk ősi és mit szolgálati névsor alatt ? cziniü fejezetekben felel a kitűzött kérdésekre; s ezután, különálló szakaszként, az esküdtszék szervezetét, az alkotó tényezők jogait és kötelességeit, s az eljárás szabályait alapvonásaiban, gondos különválasztással, világos, könnyen érthető nyelven tárgyalja. Hiszszük, hogy e kis munka, mely ezenkívül még az e tárgyú források szorgalmatos tanulmányozásáról is tanúskodik, mind elősorolt előnyei, mind olcsósága miatt (ára 12 kr.) széles körökben fog elterjedést nyerni. Mindamellett kívánnunk kell, hogy második kiadása javított legyen. Nevezetesen : Szerző figyelmen kívül hagyja a bel- és igazság- ügyminiszteriumok 1867. márczius 17-én kelt rendeletét a sajtó viszonyok tárgyában, mely pedig két tekintetben bir fontossággal, mert a sajtó viszonyokra vonatkozólag az előbbi kormányrendszer alatt kibocsátott kivételes rendszabályok ezen rendelet által helyeztettek hatályon kívül; és a sajtóvétségek feletti ideiglenes ol- járást! ezen rendelet foglalja magában. A történeti hűség a források legszigorúbb méltatását kivánja meg. Az esküdtszékek fajainak elősorolásánál szerzőnek azon állítása, hogy „polgári ügyekre nézve csak Anglia állított fel esküdtszékeket“ — téves, mind általános, mind specialis államismei szempontból, mert Északame- rikában is a jury működik közre közpolgári ügyekben, s földrészünkön Anglián kívül Portugalliában is. A 17-ik lap jegyzetének azon vádja, miszerint Pest város hatósága az esküdtszéki lajstrom készítésekor az esküdtek névsorát „egyszerűen az országgyűlési képviselők választására vonatkozó választói névjegyzékből vonta ki“ — egy valamely hírlap téves állítása folytán keletkezhetett, mert — mint tudva van — a Pest város főpolgármesteréhez 1867. julius 18-án intézett igazságügyminiszteri rendelet, az összeírás ellen e részben emelt panaszok „alaptalanoknak“ vannak bélyegezve. A könyv belbecsét el nem enyésztethető hibák, melyeket azonban egy más kiadásban, még' sem szeretnénk látni. Ismételve ajánljuk olvasóink figyelmébe ezen kis munkát, mely barátságos kalauzul szolgál, az esküdtszéki intézményre vonatkozó több rendbeli terjedelmes jogforrásaink között. Kovács Sándor. LEVELEZÉSEK. Sz.-Mihály, jan. 3. Tegnap balt meg egy jeles mintaképe a régi magyar gazdasszonyoknak. Nagy-Abonyi Csiba Karolina, özvegy Sárosfalvi Bittó Dánielné, ki fáradhatlan tevékenységű hoszszu életpálya után 85-ik évében, végelgyengülés következtében csendesen elhunyt. A boldogult az utolsó betekig bámulatos ügyességgel és lankadatlan buzgalommal vezette gazdaságát. Nagyszámú családja tagjaitól, kik között másodunokák is vannak, valamint sok ismerőseitől őszintén gyászoltatik. Béke hamvaira I Az elmúlt év utolsó havában Szent-Mihályon két gyászos öngyilkossági eset fordult elő. Előbb egy sved- léri származású itt szolgálatban levő fiatal leány végezte ki magát szerelmi búbyuiatból kötél által; és pár nappal utóbb egy szabadságos katona, ki atyját, mivel ez őt rendetlen életmódjáért szigorúan megdorgálta, véresre verte és e tette miatt lelkiismeretétől furdalta- tott, akasztotta fül magát. Valóban szomoritó, bogy a mi — eddig oly tiszta erkölcsű és józan gondolkozásu — magyar köznépünk között mindennemű kicsapongások és ezeknek következtében az öngyilkossági esetek mily borzasztó módon szaporodnak. y. Rakamaz, jan. 5. Tisztelt szerkesztő ur! Tudom hogy nem a szerkesztőség hibája, ha gyakrabban álhirek közöltéinek; mert lia én vagy más egy liirt nevem aláírásával ellátva beküldők, mint hiteles fog közhírré tétetni. Ennek némi meggátlása végett kérem következő czáfolatot becses lapjába felvenni.
