Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-01-04 / 1. szám

Mit mondjunk a káromkodás elterjedéséről'? A láj- talan gonosz élet elterjedésével ez is karöltve jár. A legnyilvánosabb helyeken, kicsinytől nagytól, gyermek­től, ifjútól, férfi- és nőneműektől éktelen, hajmeresztő Istent káromlásokat lehet hallani. Úgy látszik, hogy ide s tova erénynek fog ezen szörnyű vétek tartatni, mert a káromkodásban kitűnőnek lenni, a társadalomnak ugy- szólva csak nem minden osztálya törekszik. Erősen nyi­latkozik a közerkölcsiség romlottsága a buja-élet, a bujaság s a káromkodás elterjedettségében. s most csak is e kettőről szóllottunk főleg, s kimondjuk itt nyíltan: hogy azon már túl vagyunk, miszerint: az egyházat ritkán látogató felnőttek, s az iskolát oly gyéren gya­korló gyermekek csupán lelki fegyverrel jó útra terei­tessenek. Miért ne lehetne most is mint régen, a pa­ráznákat, károinkodókat törvény szigorával fenyiteni V ! És most leteszszük a tollat e tárgyban, oly biza­lommal, hogy tisztviselőink a közerkölcsiség tekinteté­ben igyekezni fognak a nevezett nagy bűnök még na­gyobb mérvben elterjedésének védgátot vetni. Ez által az államnak sokat használnak, mert az az állam, me­lyet a bűnök özönei árasztanak el, boldog nem lehet, ott szabadság szerető s törvénytisztelő nép nem neve- kedhetik, ott a rabiga és szolgaság jármát a nép maga készíti magának. „Minden országnak támasza talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől s rab­igába görbéd.“ P. S. \ városi képviseleti gyüléstereinből. i. (M.) Jelen rovat hű tükrözője leend városi kép­viseleti gyűléseinknek; magában foglalandja mind azon mozgalmakat, melyek autonomicus beligazgatásunk te­rén fognak nyilvánosságra jönni. Ezen főczélja mellett azonban tekintettel leend a közgyűlésen előforduló ma­gánügyekre is, s bár röviden, de mégis meg fogja is­mertetni mindazon határozatokat, melyek egyesek ké­relme, folyamodványa, vagy indítványa folytán hozatnak. Pártérdektől ment, az objectiv-igazság szent parancsait szem előtt tartó szempont vezetend minket, melytől sem egyesek ambitiója, sem bárhonnan jövő intimidatió el nem fog rettenteni. Álláspontunkat kívántuk e pár sor­ral jelezni, s jelszavunkat, mely: „fiat justitia“. A karácsonhava 16-áu tartott képviseleti gyűlés alkalmával a megüresedett egy, s újon szervezett négy esküdti állomásra Horváth Márton, Belli András, No- szák Sámuel, Kajuch József és Bodnár Pál választattak meg. A cahdidatio teljesen mellőztetett, s ezen okból megtörtént, hogy egy megválasztott ellen, nyilatkozatok történtek, melyek mind nem történtek volna, ha kijelölő bizottság választatik. Törvényeinken alapuló intézmény az, melyet mellőznünk nem kellene, mert megtörténhe­tik, hogy a búza hull ki a rostából. Ezen választásból kifolyólag történt azután azon indítvány, illetőleg határozat is, hogy a városi közpénz­tárnokok biztositásadásra szorittassanak most, már év­tizedig tartó közszolgálatjok után. A bizalmi nyilatko­zatnak egy uj neme, melyre pedig ok nem adatott! Tárgyaltatott e város éjjeli és nappali rendőrsé­gének újon szervezése iránt előterjesztett küldöttségi javaslat, melynek folytán a rendkívüli időkben életbe léptetett utcza-kapitányi intézmény eltöröltetett; az éj­jeli őrök száma 23-ról 30-ra emeltetett; négy rendőr­biztosi, nyolcz nappali rendőr-állomás szerveztetett stb. üdvös intézkedések, melyek, hiszszük, hogy erélyes vá­rosi kapitányunk segítségével, az óhajtott eredményt elő fogják teremteni. Kovács Gergely küldöttségi elnök a cselédrendtar­tás ügyében egy javaslatot terjesztett be, s előadta, mi­szerint a küldöttség, több város cselédreudszabályait megvizsgálva, a Debreczen városit találta nálunk leg- alkalmazhatóbbnak, miért is azt, csekély módosításokkal, elfogadásra ajánlja. A megállapított s újévtől kezdve életbe léptetendő cselédrendszabályok megismertetését inás alkalomra tart­juk fel, csak azt említőin, hogy az uj cselédrendszabály az elmélet és gyakorlati élet kívánalmainak egyiránt megfelel, s a. gazdák és cselédek jogait és kötelességeit rövid, világos nyelven körvonalozva, az e téren napon­kint szaporodó visszaélések meggátlására minden tekin­tetben alkalmas leend. Mellesleg legyen megemlítve, miszerint a szolgálati bérárszabás is szóba jött ugyan, s némely részről pár- toltatott is, de ezen szűkkeblű, s az egyéni szabadságot kelletén túl korlátolni akaró indítvány, a többségnél víszhangra nem talált. A deczember 17-én tartott gyűlésről jövő alka­lommal; elölegesen csak annyit, hogy ezen gyűlés, a Petőfi-szoborra 50 forintot szavazott meg. LEVELEZÉSEK. Nagy-Kál ló, decz. hava 1887. Tisztelt szerkesztő ur! A Szabolcsmcgyében, tisztán Szabolcs fiaiból ala­kult 48-ik honvéd-zászlóalj főtisztjei által — 1818-11 években vezetett eredeti tábori napló csak mostanában kerülvén kezemhez, — mint hogy abban feiinebbi zászló több fő- és altisztjeinek, sőt magának az egész zászló­aljnak hadi hős tetteit hitelesen feljegyezve találtam, nehogy azok feledésbe menjenek, az utókor lelkesítésére megőrizni kívánva, becses lapjába is felvétetni kérem következőket. I. Komárom, július 4-én 1841). Napiparancs. — Mi­után az elleuség csatárai a Monostor hegynek minden nyugati sánczait folyó évi július 2-án bevették és az előre küldött zászlóaljak kevés egyének kivételével, min­dég gyáván visszafutottak;— és miután én a körülmé­nyektől ösztönözve ezen gyáva zászlóaljakat kartács- tüzzcl az ellenségre hajtani kényszerültem, — a 48-ik zászlóalj volt az, a mely Rakovszky Sámuel vitéz őrna­gyának vezérlete alatt, előre haladásra parancsomat örömkiáltások közt fogadá; — az elveszett sánczokat,a bennök maradt ágyukkal együtt, első rohamra bevette és az ellenséget az ácsi erdőig visszanyomta. — Ezen fényes baj­noki tett kiérdemli minden vitéznek méltánylatát. A 48-ik zászlóalj zászlója julius 2-án vitézsége jeléül 3-ik rendű, s vitéz parancsnokának, ki azon nap­tól alezredessé előléptetett — melle 2-ilc rendű érdem­jellel feldiszittettek; — utódomnak a fővezérségemben Klapka tábornok urat ezennel kinevezem, s megkérem ezen díszítést nevemben a legüunepélyesebbeu véghez vinni. Általában julius 2-ka, mint valamennyi csatauap eddig, — gazdag volt a rendületlen bátorság s hideg halálmegvetés példáiban. — Fájdalom, én csak azokat vagyok képes megnevezni, a kiket magam látni s név- szeriut ismerni szerencsés valék; — igy Salamon 16-ik liuszár-ezredbelí alezredes. Vermes 2-ik „ „ „ Huszthy 4-ik „ „ „ Smidegg 3-ik _ „ Görgey István 51-ik zászlóaljbeli százados és zász­lóalj parancsnok. Kornis 9-ik huszár-ezredbeli főhadnagy. Spiller 2-ik „ „ „ Battyán 9-ik „ „ „ Gally Gyula 4-ik „ „ „ Badány 1-ső „ „ „ Takács 16-ik zászlóaljbeli főhadnagy urakat. Végre múlt junius 20-áu az egész 3-ik hadtest példás vitézségével tüntette ki magát, s a 2-ik hadtest­nél a rend különösen a Rakóvszky Sámuel őrnagy, Kem- pelen 10-ik huszárezredbeli kapitány, és Nezbál Don- miguel gyalog-sorezredbeli kapitány urak vitézsége által visszaállíttatott — ugyan is Király-rév helységének visz- szafoglalása, egyedül a fenn nevezettek érdeme. Junius 20-ka és e hó 2-nak itt megnevezett hősei számára, — addig mig vitézségök jutalmául szolgáló 3-ik rendű érdemjel kiszolgáltatása bekövetkeznék; egyenkint mindnyájuknak egy elismerő okirat fog ki­szolgáltatni. Hicke 9-ik huszár-ezredbeli főhadnagy ur, ki sza­kaszával az ácsi erdő felé czirkálásra volt kiküldve, s Igmánd közelében egy lőporkocsit s 7 kincstári lovat foglalt el az ellenségtől, — dicsérő elismerésemre érde­mesítő magát. Valamint az Ambrus tizedes, Balázsd Mihály, Mósy János és Lukács István huszárok, kik is a lőporkocsi elfoglalásánál az elsők valónak; — a legénység meg- jutalmazására két száz pengő forint fog kiszolgáltatni. A 2-ik hadtest parancsnoksága felterjesztésére utólagos jóváhagyás reményében, Mándy (i-ifc huszár- ezredbeli őrnagy alezredesnek, Toporczer kapitány őr­nagynak, —'hasonlóképen Vajda Gábor táborkari szá­zados jelenlegi minőségben őrnagynak a 2-ik hadtestnél kineveztetik. — Protheand József kapitány az ellenség előtt kitüntetett vitézségéért jelenlegi minőségében nyar- goncz őrnagynak előléptetik. — A két első rangját és illetményét junius 16-tól, a két utóbbi e hó elsejétől veendi. A 40-ik zászlóaljhoz vezényelve volt Molnár őr­nagy a 2-ik hadtesthez oly meghagyással utasittatik, hogy ott az őrnagyságban megürült valamely zászlóalj­hoz beosztassék. A hadügyminisztériumhoz az utóbbi időben meg­erősítés végett beadott előléptetési ajánlatok az illető hadtestek által megerősítés végett, és azonnali kihirde­tésére újólag felterjesztendő!;. — Az összes sereg feletti ügyeletet naponkint egy tábornok vagy ezredes, — min­den hadtestnél pedig egy törzs-tiszt viendi. Görgey Ar­thur. — Folytatása következik. Közli : Szabó Ábraliám, szabolesmcgyei honvéd-egyl. jegyzője. Kemecse, decz. 31. 1867. T. szerkesztő ur! ügy hiszem, nem lesz érdekte­len az olvasó közönséggel tudatni, hogy Kemecsén színi társulatunk van, Keleti László igazgatása alatt. Az egyes tagok bírálatába azért bocsátkozom, hogy a közönség előtt már ismerve legyenek, ha tőlünk tá­voznak. A társulatban, mindenek előtt kitűnik Ke­leti Teréz igazgatóné, ki minden előadásban játszik s méltán viszi a primadonnái szerepet; mert a szerelmest épen úgy, mint bárminemű női szerepet, valódi művé­szettel adja és jó énekesnő; valóban kiérdemelte a kö­zönség tetszését. Keleti igazgató, inkább a comicum felé hajlik já­tékában, s minden ilynenni szerepet igen természetesen játszik, s a színdarabokban előforduló tréfás ötleteket meglepőeu adja elő, ügyes rendező és igazgató. Egri Kálmán a színpadon ügyes szerelmes, arsz- lánszerepekben kitűnik, egyik főérdeme a hátszegvidéki csörgés román táncz. E fiatal színész szép reménynyel lehet jövője iránt. Sárosi természetes comicus, a külöuczködő, aka- dályoskodú szerepeket valódi negéddel adja, remény- teljes fiatal színész, csak minél inkább igyekezzék haj­lamút fejleszteni. Úgy szintén Hunyadiuó, Egriué és Hunyadi Emma színésznők felvállalt szerepeiknek megfelelnek. Szóval Keleti társulatának, ha néhány jó taggal növekszik számra nézve, szép reményt Ígér a jövendő. Bodó Pál. N.-S z ö 11 ö s, decz. 26. 1867. B. Perényi Zsigmond képviselőnk arról tudósitott, hogy az izraeliták egyenjognsittattak. ezen tudósítás a bizottmányi gyűlésen felolvastatott, mire Egry Károly első alispán azt indítványozta, hogy főispánunk kéres­sék fel két izraelitát bizottmányi tagul kinevezni; ezen indítványt sokan pártolták, de a többség el nem fo­gadta. Eszerint Ugocsa non korona-t, akaróm mondani — nem emancipál. Bizottmányi ülések csak minden 3-ik hóban tar­tatnak, ezen idő alatt annyira halomra gyűlnek az el­intézni való ügyek — melyek közül némelyike hossza­sabb vitára szolgál — hogy 3—4 nap alatt mindén ügyet elintézni lehetetlen. Ez okból t. i., kiknek sokba kerül az ottlét, eloszlanak és igy nagy részét a fontos s nagyobb mérvű vitát megérdemlő ügyek egyedül a tisztikar által intézteinek el. Jó volna legalább minden második hóban gyűlést tartani, nem mint ha a tisztikar azt kellően elintézni nem tudná, de több fő több ész. r. 1. Fővárosi levél. Pest, január 2-án. A képviselőház decz. 30-án tartott ülésében Szentiványi Károly elnök egy búcsú be­széddel oszlatta el az ülést, kiemelte a múlt nevezetes évet, mely meghozta alkotmányunkat és több ezer pol­gártársunknak az egyenjogúságot. Felemlítő, hogy ha­zánkat ismét veszély fenyegeti, miért is szükségesnek tartja az összetartást és egyetértést. Végül kijelenté, hogy az ülések újbóli megkezdése szokott módon elnö- kileg fog közzététetni. Az országgyűlési pártoszlás egy nevezetes tény, s ha reményünk nem csal s/.abatosabb pártformátiók kez­detén vagyunk. Országgyűlésünk bizonytalan ideig szünetel, de ez törvényhozásunkra nézve csak rövid leend, mert a bi­rodalom két felének egyenszámu delegátiója mielőbb egybehivatik. A magyar delegátió a magyar udvari kau- czellária helyiségében önállólag fog működni. A nevezetesebb napi újdonságok közé tartozik a pénzügyminiszter nyilatkozata: hogy t i. a legközelebbi ülésszak elején az adóbehajtás módozataira s a magyar péuzek veretesére vonatkozó törvényjavaslatokat fogja előterjeszteni. r. 1. BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK. IRANGZIAORSZÁG' Paris, decz. 31. A tegnapi kamara-ülésben a hadsereg-törvény három első czikke elfogadtatott. Rouher, a mozgó-őrségnek a nemzetőrök­höz való viszonyát illetőleg azt mondó, miszerint a tör­vény czélja, hogy a nemzetőrség esetlegesen mozgósit- tathassék. — A törvény által korántsem szabatik meg uapontai szolgálat, hanem csupán arról van szó, hogy a hadtestek nemzeti eventualitások esetére előkészít­tessenek. — Niel tábornagy az ujonezozásra vonatkozó­lag azt mondja: hogy a külföldiek fiai, kik Franczia- országban születtek, francziák, s ezen tulajdonságról le nem mondhatnak. OLASZORSZÁG. Crispi a „Riforma“ laphoz leve­let intézett, melyben kijelenti, hogy ő és barátjai min­dent megtettek, miszerint Garibaldi római expeditióját ne valósítsa, sőt hogy ők még okt. 22-én, midőn Gari­baldi Caprerából megszökvén, Florenczet érintette, egye­sült erővel unszolták a visszatérésre, mely törekvéseiket Cialdini tábornok, erélyesen támogatta. Cialdini az em­lített napon hosszasan értekezett Garibaldival s rá akarta venni, hogy térjen vissza Caprerába. De miután törek­vése nem sikerült, nem tehetett egyebet, mint hogy (Garibaldit elfogatni nem akarván) a kabinet képzésé­ről lemondott. OROSZORSZÁG. Sz.-Pétervárról jelentik, hogy Gorcsakotf lig lemondása csakugyan elfogadtatott. Más oldalról pedig jelentik : hogy a czár a herczeget egy titkos audieutián rábírta, lemondását vissza venni. ROMÁNIA. A „Rum Corr.“ szerint Románia feje­delme Károly lig nejéül Victor Emanuel egyik leánya van kiszemelve. ANGOLORSZÁG. Londonból Írják: A kormány fontos figyelmeztetéseket vehetett a féniek további ve­széllyel fenyegető törekvései felől, mert rögtön két Gárda-századot küldött Wight szigetre, hogy a király­nőt netáni támadástól megvédje. Becs. A lajtántuli minisztériumnak véglegesen megállapított névsorát a bécsi lapokban következőleg olvastuk: hg Auersperg Carlos miniszterelnök; gróf Taaffe, elnöki helyettes, honvédelem és közbiztonsági miniszter; dr. Giskra belügyminiszter; dr. Herbst igaz­ságügyminiszter; Brest! pénzügyminiszter; dr. Hasner vallás és közoktatás minisztere; dr. Ploner kereskedelmi és közgazdászati miniszter; dr. Berger tárcza nélküli miniszter; gróf Potocki földmivelési miniszter. VEGYES HÍREK. — Lapunk első száma a hanyag vasúti szállítás miatt késett; mert a laphoz való pa­pírunk, mely azelőtt 8 nappal Pesten feladat­ván, csak ma délután jutott a nyomdász ke­zeihez. (M.) A magyar vasutkölcsön aláírási ive a polgár- mesteri hivatalhoz megérkezett. Szükségtelennek tartjuk az ő Felsége által szentesített vasutkölcsön törvény or­szágos fontosságára figyelmeztetni olvasóinkat; a meg­állapított vasútvonalok és csatornák kiépítése által or­szággyűlésünk jobb és baloldala egyiránt várja közva­gyonosságunk emelkedését. A helybeli takarékpénztár, mint halljuk, 10,000 forinttal vesz részt e kölcsönben. A befizetendő tőke minden kötelezvény után 215 fran­kot tesz. vagy 86 frtot ezüstben, és kamatozása 1868. január hó 1-én veszi kezdetét. Évi kamat fejében 15 frank, vagy 6 frt fizettetik minden levonás nélkül ezüst vagy arany pénzben, minden év január 1-én és julius l-én. A visszafizetés 50 év alatt történik félévi kisorso­lásokban 300 frankkal, vagy 120 forinttal ezüstben minden kötelezvény után: a kölcsönt 709,380 kötelez­vény képezi, az aláírások január 9-től csak január 12-ig bezárólag tartanak. Sietünk olvasóinkat erre figyel­meztetni. (M.) Nyíregyháza város hatóságának a magyar kir. pénzügyminisztériumhoz múlt óv augusztus havában fel­terjesztett azon folyamodványára, melyben 1861 óta föl­merült törvénykezési költségei megtérítése fejébeu 70,000 forintot, jövőre pedig ugyanazon czélra megfelelő évi segélyezést kér, némileg kedvező válasz érkezett, a mennyiben t. i. a kész törvénykezési költségek megté­rítése „az erre szükségelt pénzalap hiányra miatt ez­úttal teljesithetőnek nem találtatott“ ugyan, de az adók tárgyában múlt év márczius 2-án és 4-én kelt or­szággyűlési határozat 4-ik pontja szerint Nyáregyháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom