Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-28 / 48. szám

II. évfolyam.

48. szám.

Szombat, november 28. 1868.

Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN. Szarvas-utcza 118. szám alatt.

Bérmcntetlen levelek el nem fogadtatnak.

Nyílt tér alatt 30 kr. bclyegdijon kívül minden négyszer hasábzott garmond-sorért 25 kr. o. c. fizetendő.

Előfizetési díj :

A kiadó-liívatallmn i-ycsz í vre . 5 fr. 50 kr.

líázboz vagy |iostan küldve G „

f élévre

.................................... 3 _

É

vnegyedre .................................1 „ 50 kr.

Hirdetések dija:minden lmtlmsnbos petit sor egyszeri igtatilsiinál f> kr.. többszörinél 4 l;r. llélyegdij 30 la-.

Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és dcbreczeni könyvkereskedéseiben, hol egyszersmind hirdetések is

felvétetnek. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad : Zeisler M. Pesten.

p A „Nyír“ sajtópere.

Magyar királyi igazságügyminisz- ter 1632. T. M. E. szám. A Nyíregyházán megjelenő „Nyír“ czimü időszaki közlöny f. évi 29-ik számát j'. alatt uraságodnak oly felhivással küldöm át, hogyCmiután a nevezett lap politikai tartalmú közleményeket hoz, a sajtótörvény 30. §-ban meghatározott biztosítékot pedig le nem tette : ellene a 31. § alapján a törvényes keresetet indítsa meg. Kelt Pesten 1868. augusztus 20-án, az igazsagügymi- niszter helyett Gorove István m.ük. Tekintetes Kuthy István urnák, a debreczeni sajtóbirósági közvádlónak Debreczenben.

' 800/i8B8- sz. közv.

Tekintetes megyei bünfenyitő törvényszék!

Nyíregyházán Dobay Sándor nyomdája utján megjelenő „Nyír“ czimü időszaki közlöny, f. 1868. évi julius hó 18-án megjelent •/. alatti 29-ik számában, annak 1-ső lapja első hasábjában „Türjük el egymást“ ozim alatt, — továbbá szinte 1-ső lapja harmadik hasábjábau „Nyíregyháza julius 16.,“ és végre 3-ik lapja első hasábjában „A hajdu-ke- rületböl julius 9.“ czim alatt politikai tartalmú közleményeket hozott.

Minthogy pedig nevezett „Nyír“ czimü lap kiadó tulajdonosa, nyíregyházi lakos Börkey Imre ur, az 1847/8 XVI11. t. ez. 30. §-nak 2-dik pontjában meghatározott 5000 forint biztosítékot sem készpénzben, sem fekvő birtokokra kettős biztosítékkal betáblázott kötelezvényben — nagy- inéltóságu igazságügyminiszter urnák f. évi auguszt. 20-ról 1632. T. M. E, sz. a. kelt és e kér. közvádlóhoz intézett kereset indítására felhívó •//. alatti magas rendelete tanúsítása szerint — le nem tette : a 31. §-ban megszabott büntetés terhe alá esett.

Tisztelettel van szerencsém hivatalosan kérni a tts megyei bünfenyitő törvényszéket, mint a sajtótörvény 31. § értelmében illetékes bíróságot, miszerint nyíregyházi lakos Börkey Imre urat, mint a „Nyír“ czimü időszaki közlöny kiadó tulajdonosát jelen keresetlevél 2-od példányának kézbesítése mellett, egy rövid határidőre szóbelileg tárgyalandó fenyitő perbe beidézni illetőleg berendelni, és őtet az 184‘A XVIII. t. ez. 31. §-ábau meghatározott egy évig terjedő fogság és 500 foriui bénzbirság, úgy az okozott s felszámítandó költségek erejéig, rövid utón felebbvihetés és ellen- állhatás nélkül elmarasztalni méltóz- tassék.

Tisztelettel

Kutliy István

a dobreczeni esküdtszéki kendet közvádlója.

1160. 1868. B. Nyíregyháza város főbírája jelentése — melylyel a Börkey Imrének nem kézbesíthetett 1021. sz. a. idéző levelet visszaterjeszti — előterjesztetvén :

Szerk. pl. bm. h.

Az 1021. 1868. bfenyitő sz. a. közkereset tárgyalására újabb határidőül november 24. napjának délelőtti 9 órája kitüzetvén, vádlott ekko- ron Sabolcsmegye bünfenyitő törvényszéke előtti személyes megjelenésre jelen jegyzőkönyvi kivonat Mi- kecz Tamás főszbiró utján leendő kézbesítésével idéztetik, illetőleg berendeltetik, — s közvádló Debreczen város főkapitányi hivatala utján érte- sittetni határoztalak.

Kelt N.-Kállóban, Szabolcsmegye fenyitőtörvényszékének 1868. október 27-én tartott üléséből.

Megyery Geyza, in. aljegyző.

Vádlott Börkey Imréért; a törvényszék előtt bevallott ügyvéd nyíregyházi Bodnár István a tiszti közkereset elleni védelmet következőkben terjesztő elő :

Tekintetes bünfenyitő törvényszék!

Mióta Szabolcsmegyének alkotmányos szervezetű rendszeresített törvényszéke van, ez az első eset, melyben annak tisztelt tagjai, átalában az emberiség, és civilisatio egyik legnagyobb áldása — s különösen a politikai és társadalmi szabadság egyik leghatluitósb tényezője — t. i. a sajtó s ennek termékei — illetőleg e termékek közlése miatt nem csak kárhoztató, de súlyosan is büntető Ítéletet hozni hivatalból felkérve vannak.

És az esetnek ezen elsősége kölcsönzi annak — már természeténél fogva — egyszersmind azon fontosságot is, mely a tettes törvényszék minden egyes tagjaiban nem csak az ítélő lélek éber figyelmét, nem csak a rideg bírói kötelességet felkelteni, de egyúttal az emberi szív melegebb, s nemesebb érzéseit is fokozni fogja.

Midőn tehát vádlott a törvények szigora mellett e szempontokat is jelezi, a t. bünfenyitő törvényszék előtt bizalomteljesen mindenekelőtt az iránt esedezik : hogy a vádirattal, s annak tárgyával egyenlő s párhuzamos elbírálás, illetőleg méltánylás alá vétessék egyszersmind azon rendkívüli átmeneti korszak is, melyben hazánk a sajtókezelés tekintetében is tettleg él, s melyet azon sajátszerü kényszerűség jellemez, miszerint több legfontosabb közügyei még mindig megha- talmazási kivételességek, vagyis az u.

n. „indemniti“-k mellett kezeltetnek és kormáuyoztatnak.

Ezeknek a t. bünfenyitő törvényszék becses figyelmébe ajánlása után, most már magára a vádiratra áttérve: mindenekelőtt kifogásolja vádlott a tiszti közkereset institutumát, vagyis a per czimét, s ezzel kapcsolatban kétségbe vonja ez ügyben a t. büufe- nyitő törvényszék bíráskodási illetékességét is; mert az 184T/s XVIII. t. ez. 30-ik §-a a kért büntetést „a köztörvényszékek“ által kimondandónak rendelvén, ha intentiója az lett volna, hogy ily ügyekben a bünfenyitő törvényszékek bíráskodjanak : úgy spe- cifice ezeket is nevezte volna meg; de mert az a törvényben nem foglaltatik, és mert az állítólagos politikai I czlkkeknek" egy vidéki társadalmi közlönybe felvétele bűntényt különben is egyátalában nem képezhet : tehát a tiszti közkeresettel meutámaO

dott eset nem a büntető, hanem a polgári köztörvényszék hatósága alá tartozik. ■—- A kereset érdemét illető- j leg határozottan tagadja vádlott, hogy lő az incriminált •/. alatti , czikkek puszta közlése által azon vétséget íkövette volna el, melyre az 184"/s;

I

XVIII. t. ez. 31-ik §-a egv évi fogságot, és 500 ft.nyi bírságot szab, — |s még határozottabban tagadja: hogy |a vádirat, s az abban alapul vett 'iménti törvény 30-ik és 31-ik §§-ai az ő egyszerű közlési cselekményére helyesen alkalmazhatók lennének.

Ugyanis az idézett törvény 30-ik §-a szóról szóra ezt mondja : „újság vagy időszaki lap, melynek tartalma akár részben, akár egészen politikai tárgyak körül forog, csak következő feltételek teljesítése mellett adathatik ki 1-ször stb. 2-szor ha a lap

__ritk

ábban jelenik meg, biztosítékul 5000 írt tétetik le készpénzben stb. “

A 31-ik § pedig szóról szóra azt rendeli : „ki az előbbi (30-ik) §-ban elősorolt feltételek betöltése nélkül időszaki lapot kiad, egy évi fogságig, és 500 írtig terjedhető büntetéssel sujtatik.“

Tehát az ezen 31-ik §-ban kiszabott kettős büntetés kizárólag, — s csakis az oly időszaki lapra vonatkozik, 1-ször melynek „tartalma akár részben, akár egészben politikai tárgyak körül forog,“ és 2-or melyet valamely szerkesztő már kezdetben mint ilyent — t. i. vagy egészben, vagy részben politikai tartalmút alapit és kiad.

Ámde vádlott határozottan tagadja : hogy az ő felelős szerkesztősége alatt megjelenő „Nyír“ czimü hetilap mint „akár részben, akár egészen politikai tárgyak körül forgó“ lap adatott volna ki, és igy tagadja, hogy az csak legkisebb részben is politikai jellegű lap lenne: mert az A. alatti eredeti nyomtatványban felmutatott programm hitelesen igazolja : hogy e lapból a „politika ki van zárva,“ s hogy a „Nyír“ tisztán csak-azon üzleti, társadalmi, s vidéki — helyi érdekli — ügyekre, s azok közlésére szorítkozik, melyek a programm I—X pontjai alatt elsorolvák.

Ha tehát a „Nyír“ czimü lap már kezdetben minden politikai szinezet nélkül adatott ki, s ily politikai színezettel most sem bir; hogyan lehet tőle az 1847/s. XVIII. t. ez. 30-ik §-ában előirt 5000 frtnyi biztosítékot kívánni, s hogyan lehet e biztosíték le nem tétele miatt reá azon büntetést alkalmazni akarni, melynek a 31. §. értelmében egyedül csak a politikai

időszaki lapok tekintetében van, s lehet törvényesen helye? Ezt vádlott nem értheti.

Nem értheti pedig annálinkább; mert hiszen a közvádló által keresete alapjául felvett, és már többször idézett törvény 31-ik §-a nem azt rendeli ám) hogy ha valamely lapszerkesztő nem politikai lapjában időközben egy vag}T több állítólag politikai czikket csak egyszer is közöl, tehát az „egy évi fogság és 500 frtnyi birság“ reá ezért szabassék ki, hanem ezen büntetés alkalmazhatása tekintetében a fősulyt világosan és határozottan arra helyezi : ha valaki politikai időszaki lapot a 30-ik §-ban előirt feltételek teljesítése nélkül kiad. Ámde ez az eset itten egyátalában fen nem forog.

Igen! ha a „Nyír“ czimü lap már kezdetben mint „politikai“ közlöny adatott volna ki, s azután is is ily jelleggel szerkesztve, folyton politikai közleményeket is hozott volna, és ha a szerkesztő attól, — mint ilyen proc- lamált politikai laptól, mulasztotta volna el a 30-ik §-beli -5000 frtnyi biztosítékot betenni: ekkor, de csakis ekkor lehetne helye vádlott irányában a tiszti közkeresetnek, illetőleg az 1847/s XVm-ik t, ez. 30-ik §-ában kirótt kettős büntetésnek.

De miután a „Nyir“ az A. alatti programm szerint sem eredetileg nem volt, sem most egyátalában nem politikai lap : telát a tiszti közkereset, s az ennek alapjául felvett törvény 30 és 31-ik §§-ai a vádbeli esetre, teljesen egyátalában nem alkalmazhatók.

Nem alkatmazhatók pedig annál is inkább; mert eltekintve a fentebb kifejtett tulajdonképi védelmi alapoktól, és feltéve meg nem engedve, ha az •/. alatti vádlevélben részletezett czikkek csakugyan mind politikai czikkek lennének is, még ekkor is itt mindenekelőtt azon kérdésnek meg- birálása lépne előtérbe : ha vájjon e kérdéses czikkeknek csupán egyszeri közlése politikai lappá varázsolhatná-e a „Nyir“-t ?

Es miután a „Nyir“ politikával nem foglalkozik, sem pedig az 1847/s XVIII. t. czikk az ily politikával nem foglalkozó, tisztán helyi s vidéki jellemű és érdekű lapoknak mily feltételek alatti kiadását és kezelését specifice épen s egyátalában nem szabályozza, s e részben a törvény ebbeli hiányát pótló más kormányrendeletek sem léteznek; a biró lelkiismeretének itélőszéke elébe méltán lép azon kérdés is : vájjon e fontos és méltánylandó körülményekkel szemben csak azért,'mert egy tisztán üzleti s társadalmi közlöny — mint a milyen a „Nyir“, — egyszer állítólag politikai czikkeket közlött, — lehet-e épen egyszeri hibáért — ha ugyan ez hibának vétethetik — méltány és igazság szerint ugyanazon súlyos kettős büntetést alkalmazni, mely a többször idézett törvény 31. §-ában más nemű,,