Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-10-10 / 41. szám
Városunk viszonyaiba keve'sbbe avatottak előtt, talán nem lesz érdektelen, ha annak előéletéből némelyeket, a dolog megértésére habár csak röviden ^lösorolandók. Községünknek, a hűbéri nyom- masztó kötelékekből való korai kibontakozását egyrészt apáink lankadatlan szorgalmának, és előrevaló törekvésének; másrészt korán szerzett és mindenkor nagy gonddal ápolt és féltékenyen őrzött hitelnek lehet köszönni, miáltal a tőkepénz-birtokosok, egyesek úgy mint testületek, különösen a káptalanok tőkéiket a még zsenge város szilárd hitelére készségesen fölajánlani nem csak nem vonakodtak, hanem lehet mondani egymással versenyeztek. A jobbágyi viszonyok megszüntetése és a tulajdon-jog megszerzése végett, nem csak a korán megszilárdult hitelt vették igénybe őseink; hanem saját erszények érzékeny megadóztatásától sem riadtak vissza, a mint ezt az ó <js uj válts^g czimen kivetett és a lakosoktól beszedett tetemes — 213,588 írtra .rugó — összeg- kétségbe nem yonhatólag tanúsítja. Valameddig Nyíregyháza, közigazgatási es törvénykezési tekintetben, bármely falu kormányzatától csak keveset különbözött; sőt később, midőn a privilégium által nyert tágabb autonómia folytán háztartási költségei növekedtek, de még nem volt bizonyos, vájjon polgárosult nagyobb várossá fog-e fejlődhetni, szóval : még vajúdási időszakában, midőn a várossá lenni törekvő falu jellegét viselé magán : a kir. kisebb haszonvételekből! jövedelem elég bő forgást nyújtott nem csak a válts ág miatt reánk nehezedő tőkék utánni kamatok fedezésére, hanem a már nagyobb mérvű háztartás terjedtebb kiadásainak elviselésére is. A vaspálya hálózat okozta hazánknak —- különösen vidékünknek ujabbkori lényeges átalakulása óta, TÁRCZÁ. Sütő József barátomhoz esküvője előtt. Mi jut igér a földi pálya, Mit vágyva óhajt a kebel : Feltűnt napod legszebb órája ... Szeretsz s viszont szerettetek Eszményedet, — kiért sovárog Régóta szived, — fülleléd. Örömre gyujtnak a sugárok, Miket szép szem lövell feléd. Bár éltünk fája szerteágaz : Kevés a rózsa, mit terem; De nyílik egy s legszebb virág az, Melyet fakaszt a szerelem. Minden szirmára üdv van Írva, Csókold* meg minden levelét S őrizd híven; ezt rejtve, bírva Éden leend a löldi lét! Még csak nehány nap... és előtted Megnyílik e paradicsom, Melynek kópét epedre szőtted, És megjplent álmaidon. Egy választ főije .csak az oltár... Nehány lépést.előre még! E szent helyen ha tulhatoltál : Átadja birtokát az ég! S ha angyalod, lelked szerelme Mint szend^ nő feléd siet, Ha véle menny borul kebledre, És üdvvel megtelik szived : Szép napjain e boldogságnak, Főied csak egyet kérek én : Egy kis helyet még hadd találjak, Baráti szived rejtekén! Losonczy László. főleg mióta Nyíregyháza a viszonyok kedvező alakulása folytán a tiszai vasúti vonalnak egyik kiváló pontjául és a Nyit- gabona forgalmának főpia- czaul van kijelölve: nem hiszem hogy találkozzék oly elfogult, ki kétségbe vonni akarna, miszerint községünk a vidéki városók hanem is, első-,de másodrendű osztályába fölveígődni van hivatva. Ily szép jövővel magát méltán kecsegtető város háztartása, melynek igényei épen azért mert várossá kell izmosodnia, napról napra növekednek, hogy nem lehet olyan, mint volt akkor, midőn annak jövőjét még kétes homály boritá : erre nézve alapos ellenvetést nem képzelhetek. Mire nézve megdönthetien érvül elég fölemlíteni, hogy 1848-ban a város háztartási költsége, ide nem értve az adóssági tőkék utánni kamat fizetést 6218 frtot tett ezüst pénzben. Ellenben 1868-ik évben, a napról napra mindinkább szaporodó követelmények, nevezetesen a bonyolodot- tabb rendőrségi gépezet folytán háztartási kiadásaink 32,000 ftba fognak kerülni. Ez évben, csupán a cselédség és a rendőri szolga személyzet havon- kinti bére 1000 ftot vesz igénybe. Valameddig Nyíregyháza nem volt több, egy népes bár városnak nevezett falunál : a helyi rendőri szolgálatot, nehány ingyenes kisbiró és tizedes, továbbá a lakosoktól fizetéseket terményekben húzott éjjeli őrök, u. n. dudások végezték. Azon netaláni ellenvetésre, miként a kiadások növe- kedtével a városi nevezetesen a regálék utáni jövedelem is tetemesen szaporodván , a kiadások és bevételek közötti arány föntartatott, bátorkodom megjegyezni ; miszerint a bevételek gyarapodása nem volt párhuzamos és egyenmérvü. Ugyanis mig a bevétel egyszer annyira növekedett, ugyanakkor a kiadások majd hatszoros arányban emelkedtek. Balütuütmrilii lévelek. v. A Füreden időző vendégek majd mindegyikének programijában szerepel a tihanyi kirándulás. A fürdői teleptől délkeletre a Balaton vizéből merészen kiemelkedő magas szikla-csúcson áll a tihanyi zárda, kettős tornya templomával, — e kép távolról sokkal kedvesebb benyomást gyakorol bárkire, távolról képzeleted a sziklacsucs által eltakart mosolygó völgyet rajzol eléd enyhe tavaszi léggel, mora- jos patakokkal, dús növényzettel; szinte örülsz hogy a mesterségesen ápolt virágokról tekinteted itt a természet egyszerű vad mezei virágokra esik, képzeleted alkotta eme képet azonban ott egy sokkal szomorúbb valósítja; a sziklatetőn kopár minden, nincsen egy fa, hogy árnyai alá hívna a forró nap nyilai ellen, a természet alig volt valahol oly fukarkezii mint itt, — sokáig kótkedel, vájjon nőm egy enyelgő tündérkéz takarja el szemeid elől a megalkotott bájos képet, hogy elszomorítson ? — A természet nem is tár a szabadban itt eléd oly vonzó képet, mely sokáig ott tartana s Azért sietsz a nevezetességek megtekintésére. Eljuthatni Tihanyba vizen és szárazon, mert az egy a Balatonba benyúló félszigetet képez. Az előbbi ut, kissé fárasztóbb, mert a feljutás a szikla meredeksége miatt igen igénybe veszi erődet, azért azt gyérebben is használják, bár a sandolin repülni látszik a Balaton hátán és vidoran telik el a háromnegyed órai vizi ut. — Gyakoriabb a kirándulás szárazon — kocsikon, ez szintén ötnegyed óra alatt megtehető. Bármelyik utat használod is, a gyerkőezök egész csacska serege vár Tihanynál, szokatlanul ostromol, telemarokkal kínálva kecskekörmökkel, és különféle balatoni kagylókkal, lia pár krajezáron megveszed a kődarabokat hogy tőlök szabadulj, czélt nem érsz, mert az egész sereg elkísér, mindegyik egy-egy cicerone s hűségesen vezet a tihanyi nevezetességhez : a helyhez hol a viszhang legjobban kivehető! Itt kimért katonai rendben állnak a gyerkőezök és kiabálnak érthetlen szózagyvalékot. — Csendes időben a liatméretü verset egész tisztán visszaadja. azonban ha csak gyenge szél kerekedik, a kirándulás e tekintetben elveszíti érdekét, mert csak hangzavart nyersz eredményül, azt hiszem a hang a zárda templomának sarkán A téves gazdálkodás gyászos jelenségeinek időnkinti föltifnedezését a gondos észlelő már több év óta sajnosait tapásztalhatá. Azonban hovatovább, lia a t. képviselő testület öntudata föl nem ébred és a fenyegető veszély elháritáááról idejekorán nem gondoskodik : a komoly baj egész meztelenségben fog ajtónkon kopogtatni! Vájjon nem a helytelen gazdálkodás szomorú tüneményekint tekintendő azon, ha nem gyakran, de mégis előforduló helyzet : miszerint valamely előre nem látott beruházást vagy szerzeményt alig nehány ezerre rugót nem képes a város máskép haneha hitel utján eszközölni. Hogy a jelenleg dívó ferde gazdálkodásnak még sájnosabb következményei nem jelentkeztek : főleg a város jó hírnevének és maiglan szep- lőtlenül megőrzött hitelének kell tulajdonítani, minélfogva szorult helyzetében kölcsön által tudott baján segíteni. E tekintetben hasonlítható a város oly emberhez ki súlyos beteg sohasem lévén, azon hiedelemmel kecsegteti magát, miként edzett szervezetét, és egészséges véralkatát semmi betegség sem képes megrendíteni. Egyszer azonban váratlanul, egy csekély megkötés, vagy étrendi kihágás kórágyba dönti az elbizakodottat, melyből aztán a szervezetében már régóta fölhalmozott kóranyag miatt, egész életén át nem bir kiépülni. Ámbár ily ridegen és szigorúan jélen pénzügyi viszonyainkra nem vélem a hasonlatot alkalmazhatónak; mindazáltal bátorkodom azt különösen azon t. polgártársaim becses figyelmébe ajánlani, kik a város hitelét túlbecsülve és kiapadhatlansága mellett buzgÓlkodva, lelkes szép beszédeikkel a kevésbbé avatottakat, nem akarva, jóhiszemüleg tévútra vezetni képesek. (Vége következik.) ütődik meg, s nem — mint többen állítják a somogyi messzebb eső partoldalakon. Legmagasabb pontja Tihanynak az „Attila begy" bonnet az egész vidéket elszórt falvaival beláthatni, különösen kedves panorámát nyújt nyűgöt felé a Badacsony sötét teteje. A másik nevézetessóg a tihanyi kápolna, s az arra emelt templom szerzetes zárdájával. — A kápolna még úgy áll miként azt i 040-ben sziklából kivágták, felette 1650 körül emeltetett a jelenlegi templom. — A kis kápolna reánk történeti nevezetességű is : az annak oldalfalát képező sziklára metszett kereszt jelöli I. Endre iúagyár király sírijai. Elszorult szivvel tekintesz e sírnál az élet különösségére, s önkénytelenül is gondolataid a múlandóságnál állapodnak meg. A ki e kisded helyen porlado- zik. az egy nemzet sorsát tartá kezei közt, egy nemzet, egy büszke nemzet ura királya volt, homlokán királyi koronával, szivében nemes büszkeséggel,-------■ — azóta csak 800 év merü lt el a múlandóság örök éjébe — oly rövid időszak nemzetek életében — s most csak a hagyomány a történelem ez egyedüli őre a múltaknak beszél arról, hogy egy hatalmas, egy nyugtalan szivii magyar királyt I. Endrének hívtak, ki egy fénynélküli sírban pihen zajos élete után, — a nemzeti kegyelet sem fényesiti elhagyott sírját. Érzelmeid a koronás király egyszerű sírjánál oly csodásán kötik össze a múltat a jelennel, rövid perczek alatt emlékezetedben felujulnak a régi idők véres harczai, az ujabb kor pusztító viharával. — Bizonyos vallásos^ kegyelet ömlik el egész valódon, s pár sóhajjal áldozol az elhagyott sírban nyugvó király szellemének! A sziklakápolnából feljutsz a templom csinos szentélyébe, hol a bitet jelképező örök lámpa lángol. Megtekintésre érdemes a sekrestye is, melynek ruha- és egyházi szertartáshoz szükséges könyvtárát egy szerzetes faragta. Alig hiszed, hogy a gyönyörű faragványok nem egy művész kezéből kerültek ki, oly nemes ízlésről tanúskodnak. — Látható a nevezetes Loyola Ignácz- nak régi olasz iskolából került arczképe. Miseruhák választékos kiálitásban egészen a legrégibb korból a legujabbig láthatók, melyeknek egyrészét királyi ház adományozta. A zárda szintén megtekintésre érdemes, csinos tisztasága és különösen a Balatonra nyiló gyönyörű kilátással dicsekvő ablakai lekötik fi(jyalog,járdák Jíyircgyliázáu. Magyarország több városait volt már szerencsénk beutazni s ha emlékezetünkbe idézzük az ezen városokban létező, sőt még. nem is létező gyalogjárdákat, ‘ és párhuzamba állítjuk a Nyíregyházaival, csodálkozva kérdezzük magunktól, hogy városunk vájjon az ország melyik városából hozathatta járdáihoz a mintázatot?! Az még nem volna baj hogy gyalogjárdáink épenséggel nincsenek, ez sok helyütt van . igy; de a házak előtt legalább egy ölnyi szélességű tér ilyekül basználtathaték! Nyíregyházán ez lehetetlenné van téve! Ugyanis, a háztulajdonosok egész földsánezokat hányatnak házaik előtt, kétségenkivül azért, hogy a kanálissá varázsolt utcza egy öles mélységében eviczkélő halandó előtt a földszinti lak ezen fóldsánezok tetejéről auuuál „inpo- santabb“ méltóságban tűnjék föl, és ezen magaslatok — nem nagyítjuk — sok helyen másfél ölet sőt többet is elfoglalnak az utozákból! Még ezt is liagyján; ha elegyengetve olyanokká alakíttatnának hogy járhatók volnának, de nagy részben, már kezdetben meredélyesek, s ha azok nem volnának, nedves időben az esőzések alakítják ilyenekké, szárazságban pedig a szelek elsöpörvén a gyengébb alkatrészeket, oly lejtősökké változtatják ezen földsánezokat, hogy kapaszkodnunk kell, ha meg akarjuk őket mászni; — hát még esős, vagy épen ónos, fagyos időben ? no a ki a nyaktörést megakarja kisérleni, menjen egy téli napon a házak előtt a „quasi gyalogjárdák“-on, biztosíthatjuk, hogy czélját elfogta érni, mert ha ezentorlaszok tetejére a „branyiozkói hősök“ bátorságaival felvergődik is, hogy tisztességes öltözetének a jövő menő szekerek általi befecskendezését, vagy a „Sahara“ óriás porávali beboríttatásátkikerülje — ne gondolja hogy a magaslat tetején útját kényelmesen folytathatja! Zupp! ... lé kell1 csúszni a magaslatról, mert a szomszéd: háziunnak nem tetszvén sánozot hányatni háza előtt, egy lcies és különösen sár dolgában termékeny völgyben kellett maradnia! Most újból fel a magasra!! Igen, de a szomszéd magaslaton egy sukknyira a ház előtt nagy izmos ákáczfák-terjesztik szét gályáikat, s ha tovább akarunk haladni s ki akarjuk kerülni az utczai feneketlen sárba való szánkózás kellemetlenségét •— a fal és az ákáczfák között levő egy sukknyi hézagon keresztül kell bujkálnunk. Nappal nálunk még mindez kellemetes dolog, de éjszaka, egyiptomi sötétségben, kivált mikor a lámpák. jókor kialusznak ? No ezt a mulatságot senkinek som kívánjuk! Az emlitett fóldsánezok Nyíregyháza, utczáit valóságos kanálisokká alakítják, s mivel a mindkét oldalon levő magaslatokról esős időben a víz e kanálisba siet s lesz feneketlen sár,, száraz időben pedig együtt járván benne ember,. barom és minden néven nevezendő mozgó valóságok — lesz feneketlen por; és ha a szegény halandó a gyalogjárdákon nyakát törni nem akarja —- neki szánja magát s belemélyed az utczai híg kotyalékba, vagy a térdig érő porba,... és a háziqr ki ablakában kényelmesen pipázgat, — nagyokat nevet a kanális mélységét gólyaléptekkel méregető gyalog-emberen ! gyelmedet. — Van a zárdában levéltár is, — mely most már nem tartalmaz oly okiratokat mint azelőtt, mert a levéltárt a szerzet Zala- várra vitte, — még is találsz annyit mennyit a kirándulási idő átolvasni megenged. — Nem' érdektelen azon okmány megtekintése mely a félhold urahnából való! — Tihany is mint Magyarhon sok része 1500 körül igen ki volt téve az ozmánok fenyegetéseinek, — de szerencsésebb volt mint több alvidéki vár, — mert azt a török be nem vehette. — Az emlitett okmány tartalmazza a várőrség neveit, több jelenleg is élő család nevével találkozunk. — A tihanyi várőrség nagyon biztosan érezhette magát a sasfészekben, kitűnik abból hogy a várkapitány a hol lehetett elménczkedett az ozmánokkal — igy egy Ízben a török táborba a parancsnokló agának disznó farkot küldött. Hogy menynyire bosszantotta a jámbor muzulmánt o kis kedélyes ajándok, kivehető azon levélből melyet a várparancsnoknak e miatt irt. — Fenyegette ott mindennel még karóba húzással is a gyaurt, s ha Tihanyt hatalmába keríti, a derék kapitányon valószínűleg végre is hajtja Ígéretét. Másolatban. olvastuk a királyi adománylevelet is, mely a tihanyi félszigetet s a füredi savanyuviz területet az emlitett szerzetnek ajándékozza. Ezek megtekintése után nem vár más a kirándulóra mint visszatérni Füredre. Nem hagyhatom említés nélkül a füredi Anna-bált sem, mely az idénynek fénypontja szokott lenni. — Az idei bál elég kedélyes volt, vendégoi azonban csak a legközelebbi vidék tánczkedvelö fiatalsága és bájos virágai voltak. Fény elegantia és frakk volt bőségesen! Fényképészi műterem is van felállítva az alsó kertben, s igy gondoskodva van arról is, hogy a fürdői ismerettségeknek maradandóbb emléket nyújtsanak az illetők! Körül-bolül ezt látni Füreden, s ezek emlékét visszük haza, szívesen gondolva vissza az eltöltött pár hétre, mely kiemelkedve egyhangú életünkből, még sem bir annyi lekötő varázs- zsal, annyi hatalommal, hogy sovárogva ne számítsuk a napokat — mig letelik az üdülés várva várt ideje, s lehet repülni teljes viruló egészségben valósult reményekkel haza öveink körébe! R. György. a
