Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-10-10 / 41. szám

Városunk viszonyaiba keve'sbbe avatottak előtt, talán nem lesz érdek­telen, ha annak előéletéből némelye­ket, a dolog megértésére habár csak röviden ^lösorolandók. Községünknek, a hűbéri nyom- masztó kötelékekből való korai kibon­takozását egyrészt apáink lankadat­lan szorgalmának, és előrevaló törek­vésének; másrészt korán szerzett és mindenkor nagy gonddal ápolt és fél­tékenyen őrzött hitelnek lehet kö­szönni, miáltal a tőkepénz-birtokosok, egyesek úgy mint testületek, különö­sen a káptalanok tőkéiket a még zsen­ge város szilárd hitelére készségesen fölajánlani nem csak nem vonakodtak, hanem lehet mondani egymással ver­senyeztek. A jobbágyi viszonyok megszün­tetése és a tulajdon-jog megszerzése végett, nem csak a korán megszilár­dult hitelt vették igénybe őseink; ha­nem saját erszények érzékeny meg­adóztatásától sem riadtak vissza, a mint ezt az ó <js uj válts^g czimen ki­vetett és a lakosoktól beszedett tete­mes — 213,588 írtra .rugó — összeg- kétségbe nem yonhatólag tanúsítja. Valameddig Nyíregyháza, köz­igazgatási es törvénykezési tekintet­ben, bármely falu kormányzatától csak keveset különbözött; sőt később, mi­dőn a privilégium által nyert tágabb autonómia folytán háztartási költségei növekedtek, de még nem volt bizo­nyos, vájjon polgárosult nagyobb vá­rossá fog-e fejlődhetni, szóval : még vajúdási időszakában, midőn a várossá lenni törekvő falu jellegét viselé ma­gán : a kir. kisebb haszonvételekből! jövedelem elég bő forgást nyújtott nem csak a válts ág miatt reánk nehe­zedő tőkék utánni kamatok fedezé­sére, hanem a már nagyobb mérvű háztartás terjedtebb kiadásainak elvi­selésére is. A vaspálya hálózat okozta ha­zánknak —- különösen vidékünknek ujabbkori lényeges átalakulása óta, TÁRCZÁ. Sütő József barátomhoz esküvője előtt. Mi jut igér a földi pálya, Mit vágyva óhajt a kebel : Feltűnt napod legszebb órája ... Szeretsz s viszont szerettetek Eszményedet, — kiért sovárog Régóta szived, — fülleléd. Örömre gyujtnak a sugárok, Miket szép szem lövell feléd. Bár éltünk fája szerteágaz : Kevés a rózsa, mit terem; De nyílik egy s legszebb virág az, Melyet fakaszt a szerelem. Minden szirmára üdv van Írva, Csókold* meg minden levelét S őrizd híven; ezt rejtve, bírva Éden leend a löldi lét! Még csak nehány nap... és előtted Megnyílik e paradicsom, Melynek kópét epedre szőtted, És megjplent álmaidon. Egy választ főije .csak az oltár... Nehány lépést.előre még! E szent helyen ha tulhatoltál : Átadja birtokát az ég! S ha angyalod, lelked szerelme Mint szend^ nő feléd siet, Ha véle menny borul kebledre, És üdvvel megtelik szived : Szép napjain e boldogságnak, Főied csak egyet kérek én : Egy kis helyet még hadd találjak, Baráti szived rejtekén! Losonczy László. főleg mióta Nyíregyháza a viszonyok kedvező alakulása folytán a tiszai vasúti vonalnak egyik kiváló pontjául és a Nyit- gabona forgalmának főpia- czaul van kijelölve: nem hiszem hogy találkozzék oly elfogult, ki kétségbe vonni akarna, miszerint községünk a vidéki városók hanem is, első-,de má­sodrendű osztályába fölveígődni van hivatva. Ily szép jövővel magát méltán kecsegtető város háztartása, melynek igényei épen azért mert várossá kell izmosodnia, napról napra növekednek, hogy nem lehet olyan, mint volt ak­kor, midőn annak jövőjét még kétes homály boritá : erre nézve alapos el­lenvetést nem képzelhetek. Mire nézve megdönthetien érvül elég fölemlíteni, hogy 1848-ban a város háztartási költsége, ide nem értve az adóssági tőkék utánni kamat fizetést 6218 frtot tett ezüst pénzben. Ellenben 1868-ik évben, a napról napra mindinkább szaporodó követel­mények, nevezetesen a bonyolodot- tabb rendőrségi gépezet folytán ház­tartási kiadásaink 32,000 ftba fognak kerülni. Ez évben, csupán a cselédség és a rendőri szolga személyzet havon- kinti bére 1000 ftot vesz igénybe. Valameddig Nyíregyháza nem volt több, egy népes bár városnak nevezett falunál : a helyi rendőri szol­gálatot, nehány ingyenes kisbiró és tizedes, továbbá a lakosoktól fizetése­ket terményekben húzott éjjeli őrök, u. n. dudások végezték. Azon netaláni ellenvetésre, miként a kiadások növe- kedtével a városi nevezetesen a regá­lék utáni jövedelem is tetemesen sza­porodván , a kiadások és bevételek közötti arány föntartatott, bátorko­dom megjegyezni ; miszerint a bevé­telek gyarapodása nem volt párhuza­mos és egyenmérvü. Ugyanis mig a bevétel egyszer annyira növekedett, ugyanakkor a kiadások majd hatszo­ros arányban emelkedtek. Balütuütmrilii lévelek. v. A Füreden időző vendégek majd minde­gyikének programijában szerepel a tihanyi kirándulás. A fürdői teleptől délkeletre a Ba­laton vizéből merészen kiemelkedő magas szik­la-csúcson áll a tihanyi zárda, kettős tornya templomával, — e kép távolról sokkal kedve­sebb benyomást gyakorol bárkire, távolról kép­zeleted a sziklacsucs által eltakart mosolygó völgyet rajzol eléd enyhe tavaszi léggel, mora- jos patakokkal, dús növényzettel; szinte örülsz hogy a mesterségesen ápolt virágokról tekinte­ted itt a természet egyszerű vad mezei virá­gokra esik, képzeleted alkotta eme képet azon­ban ott egy sokkal szomorúbb valósítja; a szik­latetőn kopár minden, nincsen egy fa, hogy ár­nyai alá hívna a forró nap nyilai ellen, a ter­mészet alig volt valahol oly fukarkezii mint itt, — sokáig kótkedel, vájjon nőm egy enyelgő tündérkéz takarja el szemeid elől a megalko­tott bájos képet, hogy elszomorítson ? — A ter­mészet nem is tár a szabadban itt eléd oly vonzó képet, mely sokáig ott tartana s Azért sietsz a nevezetességek megtekintésére. Eljuthatni Tihanyba vizen és szárazon, mert az egy a Balatonba benyúló félszigetet képez. Az előbbi ut, kissé fárasztóbb, mert a feljutás a szikla meredeksége miatt igen igénybe veszi erődet, azért azt gyérebben is használják, bár a sandolin repülni látszik a Balaton hátán és vidoran telik el a háromnegyed órai vizi ut. — Gyakoriabb a kirándulás szárazon — kocsikon, ez szintén ötnegyed óra alatt megtehető. Bármelyik utat használod is, a gyerkőezök egész csacska serege vár Tihanynál, szokatla­nul ostromol, telemarokkal kínálva kecskekör­mökkel, és különféle balatoni kagylókkal, lia pár krajezáron megveszed a kődarabokat hogy tőlök szabadulj, czélt nem érsz, mert az egész sereg elkísér, mindegyik egy-egy cicerone s hű­ségesen vezet a tihanyi nevezetességhez : a hely­hez hol a viszhang legjobban kivehető! Itt ki­mért katonai rendben állnak a gyerkőezök és kiabálnak érthetlen szózagyvalékot. — Csendes időben a liatméretü verset egész tisztán vissza­adja. azonban ha csak gyenge szél kerekedik, a kirándulás e tekintetben elveszíti érdekét, mert csak hangzavart nyersz eredményül, azt hiszem a hang a zárda templomának sarkán A téves gazdálkodás gyászos je­lenségeinek időnkinti föltifnedezését a gondos észlelő már több év óta sajnosait tapásztalhatá. Azonban ho­vatovább, lia a t. képviselő testület öntudata föl nem ébred és a fenye­gető veszély elháritáááról idejekorán nem gondoskodik : a komoly baj egész meztelenségben fog ajtónkon kopogtatni! Vájjon nem a helytelen gazdálko­dás szomorú tüneményekint tekin­tendő azon, ha nem gyakran, de mégis előforduló helyzet : miszerint vala­mely előre nem látott beruházást vagy szerzeményt alig nehány ezerre rugót nem képes a város máskép haneha hitel utján eszközölni. Hogy a jelenleg dívó ferde gaz­dálkodásnak még sájnosabb követ­kezményei nem jelentkeztek : főleg a város jó hírnevének és maiglan szep- lőtlenül megőrzött hitelének kell tu­lajdonítani, minélfogva szorult hely­zetében kölcsön által tudott baján segíteni. E tekintetben hasonlítható a vá­ros oly emberhez ki súlyos beteg so­hasem lévén, azon hiedelemmel ke­csegteti magát, miként edzett szerve­zetét, és egészséges véralkatát semmi betegség sem képes megrendíteni. Egyszer azonban váratlanul, egy cse­kély megkötés, vagy étrendi kihágás kórágyba dönti az elbizakodottat, melyből aztán a szervezetében már régóta fölhalmozott kóranyag miatt, egész életén át nem bir kiépülni. Ámbár ily ridegen és szigorúan jélen pénzügyi viszonyainkra nem vélem a hasonlatot alkalmazhatónak; mindazáltal bátorkodom azt különö­sen azon t. polgártársaim becses fi­gyelmébe ajánlani, kik a város hitelét túlbecsülve és kiapadhatlansága mel­lett buzgÓlkodva, lelkes szép beszé­deikkel a kevésbbé avatottakat, nem akarva, jóhiszemüleg tévútra vezetni képesek. (Vége következik.) ütődik meg, s nem — mint többen állítják a somogyi messzebb eső partoldalakon. Legmagasabb pontja Tihanynak az „Attila begy" bonnet az egész vidéket elszórt falvaival beláthatni, különösen kedves panorámát nyújt nyűgöt felé a Badacsony sötét teteje. A másik nevézetessóg a tihanyi kápolna, s az arra emelt templom szerzetes zárdájával. — A kápolna még úgy áll miként azt i 040-ben sziklából kivágták, felette 1650 körül emelte­tett a jelenlegi templom. — A kis kápolna re­ánk történeti nevezetességű is : az annak oldal­falát képező sziklára metszett kereszt jelöli I. Endre iúagyár király sírijai. Elszorult szivvel tekintesz e sírnál az élet különösségére, s ön­kénytelenül is gondolataid a múlandóságnál ál­lapodnak meg. A ki e kisded helyen porlado- zik. az egy nemzet sorsát tartá kezei közt, egy nemzet, egy büszke nemzet ura királya volt, homlokán királyi koronával, szivében nemes büszkeséggel,-------■ — azóta csak 800 év me­rü lt el a múlandóság örök éjébe — oly rövid időszak nemzetek életében — s most csak a hagyomány a történelem ez egyedüli őre a múl­taknak beszél arról, hogy egy hatalmas, egy nyugtalan szivii magyar királyt I. Endrének hív­tak, ki egy fénynélküli sírban pihen zajos élete után, — a nemzeti kegyelet sem fényesiti el­hagyott sírját. Érzelmeid a koronás király egy­szerű sírjánál oly csodásán kötik össze a múl­tat a jelennel, rövid perczek alatt emlékezeted­ben felujulnak a régi idők véres harczai, az ujabb kor pusztító viharával. — Bizonyos val­lásos^ kegyelet ömlik el egész valódon, s pár sóhajjal áldozol az elhagyott sírban nyugvó ki­rály szellemének! A sziklakápolnából feljutsz a templom csi­nos szentélyébe, hol a bitet jelképező örök lámpa lángol. Megtekintésre érdemes a sekrestye is, mely­nek ruha- és egyházi szertartáshoz szükséges könyvtárát egy szerzetes faragta. Alig hiszed, hogy a gyönyörű faragványok nem egy művész kezéből kerültek ki, oly nemes ízlésről tanús­kodnak. — Látható a nevezetes Loyola Ignácz- nak régi olasz iskolából került arczképe. Miseruhák választékos kiálitásban egészen a legrégibb korból a legujabbig láthatók, me­lyeknek egyrészét királyi ház adományozta. A zárda szintén megtekintésre érdemes, csinos tisztasága és különösen a Balatonra nyiló gyönyörű kilátással dicsekvő ablakai lekötik fi­(jyalog,járdák Jíyircgyliázáu. Magyarország több városait volt már sze­rencsénk beutazni s ha emlékezetünkbe idézzük az ezen városokban létező, sőt még. nem is lé­tező gyalogjárdákat, ‘ és párhuzamba állítjuk a Nyíregyházaival, csodálkozva kérdezzük magunk­tól, hogy városunk vájjon az ország melyik vá­rosából hozathatta járdáihoz a mintázatot?! Az még nem volna baj hogy gyalogjárdá­ink épenséggel nincsenek, ez sok helyütt van . igy; de a házak előtt legalább egy ölnyi szé­lességű tér ilyekül basználtathaték! Nyíregyházán ez lehetetlenné van téve! Ugyanis, a háztulajdonosok egész földsánezokat hányatnak házaik előtt, kétségenkivül azért, hogy a kanálissá varázsolt utcza egy öles mély­ségében eviczkélő halandó előtt a földszinti lak ezen fóldsánezok tetejéről auuuál „inpo- santabb“ méltóságban tűnjék föl, és ezen ma­gaslatok — nem nagyítjuk — sok helyen más­fél ölet sőt többet is elfoglalnak az utozákból! Még ezt is liagyján; ha elegyengetve olyanokká alakíttatnának hogy járhatók volnának, de nagy részben, már kezdetben meredélyesek, s ha azok nem volnának, nedves időben az esőzések alakítják ilyenekké, szárazságban pedig a sze­lek elsöpörvén a gyengébb alkatrészeket, oly lejtősökké változtatják ezen földsánezokat, hogy kapaszkodnunk kell, ha meg akarjuk őket mászni; — hát még esős, vagy épen ónos, fa­gyos időben ? no a ki a nyaktörést megakarja kisérleni, menjen egy téli napon a házak előtt a „quasi gyalogjárdák“-on, biztosíthatjuk, hogy czélját elfogta érni, mert ha ezentorlaszok tetejére a „branyiozkói hősök“ bátorságaival fel­vergődik is, hogy tisztességes öltözetének a jövő menő szekerek általi befecskendezését, vagy a „Sahara“ óriás porávali beboríttatásátkikerülje — ne gondolja hogy a magaslat tetején útját kényelmesen folytathatja! Zupp! ... lé kell1 csúszni a magaslatról, mert a szomszéd: háziun­nak nem tetszvén sánozot hányatni háza előtt, egy lcies és különösen sár dolgában termékeny völgyben kellett maradnia! Most újból fel a magasra!! Igen, de a szomszéd magaslaton egy sukknyira a ház előtt nagy izmos ákáczfák-ter­jesztik szét gályáikat, s ha tovább akarunk ha­ladni s ki akarjuk kerülni az utczai feneketlen sárba való szánkózás kellemetlenségét •— a fal és az ákáczfák között levő egy sukknyi héza­gon keresztül kell bujkálnunk. Nappal nálunk még mindez kellemetes dolog, de éjszaka, egyiptomi sötétségben, kivált mikor a lámpák. jókor kialusznak ? No ezt a mulatságot senki­nek som kívánjuk! Az emlitett fóldsánezok Nyíregyháza, utczáit valóságos kanálisokká alakítják, s mivel a mind­két oldalon levő magaslatokról esős időben a víz e kanálisba siet s lesz feneketlen sár,, száraz időben pedig együtt járván benne ember,. barom és minden néven nevezendő mozgó va­lóságok — lesz feneketlen por; és ha a sze­gény halandó a gyalogjárdákon nyakát törni nem akarja —- neki szánja magát s belemé­lyed az utczai híg kotyalékba, vagy a térdig érő porba,... és a háziqr ki ablakában kényel­mesen pipázgat, — nagyokat nevet a kanális mélységét gólyaléptekkel méregető gyalog-em­beren ! gyelmedet. — Van a zárdában levéltár is, — mely most már nem tartalmaz oly okiratokat mint azelőtt, mert a levéltárt a szerzet Zala- várra vitte, — még is találsz annyit mennyit a kirándulási idő átolvasni megenged. — Nem' érdektelen azon okmány megtekintése mely a félhold urahnából való! — Tihany is mint Ma­gyarhon sok része 1500 körül igen ki volt téve az ozmánok fenyegetéseinek, — de szerencsé­sebb volt mint több alvidéki vár, — mert azt a török be nem vehette. — Az emlitett okmány tartalmazza a várőrség neveit, több jelenleg is élő család nevével találkozunk. — A tihanyi várőrség nagyon biztosan érezhette magát a sasfészekben, kitűnik abból hogy a várkapitány a hol lehetett elménczkedett az ozmánokkal — igy egy Ízben a török táborba a parancsnokló agának disznó farkot küldött. Hogy meny­nyire bosszantotta a jámbor muzulmánt o kis kedélyes ajándok, kivehető azon levélből me­lyet a várparancsnoknak e miatt irt. — Fenye­gette ott mindennel még karóba húzással is a gyaurt, s ha Tihanyt hatalmába keríti, a derék kapitányon valószínűleg végre is hajtja Ígéretét. Másolatban. olvastuk a királyi adomány­levelet is, mely a tihanyi félszigetet s a füredi savanyuviz területet az emlitett szerzetnek ajándékozza. Ezek megtekintése után nem vár más a kirándulóra mint visszatérni Füredre. Nem hagyhatom említés nélkül a füredi Anna-bált sem, mely az idénynek fénypontja szokott lenni. — Az idei bál elég kedélyes volt, vendégoi azonban csak a legközelebbi vidék tánczkedvelö fiatalsága és bájos virágai voltak. Fény elegantia és frakk volt bőségesen! Fényképészi műterem is van felállítva az alsó kertben, s igy gondoskodva van arról is, hogy a fürdői ismerettségeknek maradandóbb emléket nyújtsanak az illetők! Körül-bolül ezt látni Füreden, s ezek em­lékét visszük haza, szívesen gondolva vissza az eltöltött pár hétre, mely kiemelkedve egyhangú életünkből, még sem bir annyi lekötő varázs- zsal, annyi hatalommal, hogy sovárogva ne szá­mítsuk a napokat — mig letelik az üdülés várva várt ideje, s lehet repülni teljes viruló egészségben valósult reményekkel haza öveink körébe! R. György. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom