Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-10-03 / 40. szám

sitó osztály történhető veszteségeit a másik, például az életbiztosító osztály pénztárából fedezze, és mert volt al­kalmunk némely fenálló biztositó in­tézetek loyalitását tápasztalni. Külön­ben ha tudnánk kit rejt a „Nehány szó“ K. jegyű Írója, meglehet azt is megtudnánk mondani, hogy K. ur miért nem viseltetik a „Haza iránt előszeretettel. Az egyh. megye sem a „Duna,, sem a „Haza“ biztosító társulatokat meg nem kereste, hanem ezek keres­ték meg az egyházmegyét, sőt az egyh. megyei biztosítás eszméjét ma­gát, gemzsei gyűlésünkön a „Haza“ egyik ügynöke pendítette meg. Mi a tervezetben csak ennyit mondottunk : «egyh. megyénket két társulat kereste meg u. m. a „Duna“ és a „Haza“. Ezek közölték velünk a kedvezményeket is, de tervezetünkbe ezeket sem vettük fel, s kiindultunk csak pusztán az alapszabályokból, s kezünkben volt valamennyi biztositó intézeteknél fizetendő dijak egybeha- sonlitási laistroma. A mi a dijak más intézeteknéli olcsóbbságát illeti, erre nézve igazat kell adnunk K. urnák, amennyiben számitása alapjául a tervezetünkben hibásan levő ezen kifejezést vette fel : „egy 30 éves lelkész ezer ít után 25 ft 20 kr évi dijat fizet“ t. i. a „Hazá“-nál. Itt beismerjük té­vedésünket, és kötelességünknek is­merjük a becsúszott sajtóhibát kiiga­zítani, a mennyiben a „Haza“ alap­szabályai szerint egy 30 éves egyén ezer forint után nem mint hibásan volt kinyomva 25 ft 20 kr, hanem csak 23 ft 20 kr évi dijat fizet, és igy száz ft után csak 2 ft 32 krt; a mi pedig ekként olcsóbb lesz mind a „pesti“ mind az „Első magyar“ biz­tositó társulatoknál fizetendő dijaknál. Ezzel bezárom már is unalmas és száraz polémiámat, bocsánatot kérve az olvasó közönségtől, K. urnák pe­dig mig egyrészről köszönetét mon­dok egyh. megyénk irányában, bizo­nyosan jószándéku érdekeltségéért, másrészről felteszi róla e sorok Írója, hogy nyílt őszinteséggel elmondott szavaiért, melyekben ismeretlen sze­mélyének megsértésétől mind végig TÁRCZA. Balatoufiimli levelek. ív. A nap alig temetkezik el a távol bérezek mögé, a balatonparti sétány közönsége gyérülni kezd, rövid félóra alatt a társalgás zaja elné­mul, s oly csend honol, hogy a lombok közt susogó szellőt is meghallhatni. Sokszor csodál­koztam, hogy a vendégek oly kevéssé tudják méltányolni a szép nyári est költőien hó­ditó bájait; pedig oly kedves képet nyújt ilyen­kor a Balaton part, mely magához vonz, s me­lyet csak egyszer kell szemlélnünk, hogy szi­vünkben emléket adjunk neki. Feun az ég kékje ezernyi csillagával mo­solyog, lenn a Balaton hullámai locsolgatják a partot, s e zajban annyi költői annyi elragadó vau! A hold fényes arcza a Balaton habjaival kaczérkodik, a balatonparti nádasok árnyai me­sés alakokat rajzolnak a viz tükrére, s e ked­ves nyár esti képet a tó keblén nyugvó kisded sajka egészíti ki, alakjaival, kiket a boldogság pgész tengere hullámzik körül. A képzelet e bájos képet gyönyörű kere­tével újra vissza idézi.... A lefolyt órák édes perczeivel, a langy nyári estét, a haloványkék e.?e,n raSl’°SÓ csillagokat, s a Balatonig nyúló sötét bérezek mögül elő buvó hold szelíd fé­nyét, a Balaton babjai elringató zaját... a vi­dék méla_ csendjét. Ily mesés körben kinn a szabad szép természet templomában elfeledheti a szív e ronda földet — hol az élet oly sivár kezekkel gazdálkodik — örök létről, örök ifju- ságról és szerelemről álmodozik! Ha ilyenkor sajkádat a Balaton habfod- raiu ringatod, s egyedül vagy, elszigetelve a világtól, messze mindenkitől : szivvilágod feltá­rul, felnyitja tündérkezével a szerelen, s te ön­magádé vagy és távol kedvesedé, — lelked óvakodott — neheztelni nem fog, sőt belátandja hogy e nyilatkozattal tar- tozott az egyh. megyének, tartozott * küldöttségnek, tartozott önmagának Gyöngyösy Sámuel. GAZDÁSZAT. Reflexió k. ü V. 2) Mely állatoktól nyerheti a gazda legolcsóbban, a szükséges trágya- mennyiséget? A gazda azon állatoktól nyeri leg­olcsóbban, a földjeinek termékenyíté­sére, egyenlő jó állapotban való tartá­sára, avagy a termékenység fokozá­sára, emelésére szükséges trágya­mennyiséget, — melyek akár végzett munkájok, —- akár másféle hasznuk és használtatásuk által, a nekik adott takarmány értékét vagy egészen, vagy pedig nagyrészben visszaadják. Ha az igavonó ökör, ló fentartá- sára fordított takarmány értéke, az általuk végzett munka által visszaté- rittetik; világos, hogy a nyert trágya- mennyiség, melyet azok istállóinkban hátrahagytak, tiszta nyereség. — Ha kevesebb dolog nem képes fedezni, az állatokra —• a takarmányban — fordított kiadásokat: akkor, ugylehet, a trágya becse fogja kiegyenliteni az eképen támadt különbségeket. — Ha hizlalásnál, a marhának értékben való emelkedése által, mint a takarmány, úgy a munkának becse is fedezve van : akkor az összegyűjtött trágya tiszta nyereség; mig minden ellen­kező eseteknél, midőn is az állatok tartására fordított költségek vissza nem téríttetnek, a trágyát kellene szertelen magas árra tenni, hogy elő­állott kárunkat fedezhessük, a mi ál­tal azonban önmagunkat csalnók meg. A trágyának értéke, úgy állaga (substanz) mint bizonyos helyzetek és viszonyok szerint is, különféleké­pen változik. — Azt csak azon előál­lott különbség szerint foghatjuk meg­határozni, mely akkor mutatkozik, ha például, egyenlő vegyületü és termé­szetű talajnak egy részét megtrágyáz­zuk, mig annak ugyanannyi része trágyázatlan maradt. — A minthogy messze vidékre repül, Nőé galambjakint oda, hol rá a boldogság olajága vár. A távoliét ideális : egy láthatlan kéz az, mely eléd állítja a kedvest, a vallomás első varázsát, a szerelmi eskü végtelen mámorát, kábitó boldogságát, tiszta örömét, két szerető szív egyesülését: Távolban kedvesedet a leg­szebb színben tünteti eléd s lehet hogy mig az ábrándokban megrészegült szív eszményké­pével mulat — az már a modern Ízlés szerint kárpótolja magát egyedüllétében, s talán e kel­lemetlen kis intermezzo képes ábrándjaid ölé­ből kiragadni, s álmodozásod e gondolat foly­tán a való jegén zúzódnak szét. — Még áb- rándaiduak sem hagy a sors nyugodtan örülni, még ez örömbe is vegyül egy c.seppjc a mond- batlan fájdalomnak. — Mire a parthoz hív az esti 9 óra, már az est derengő fátyola borai az alsó sétányra, szunnyad már minden, még a rózsák is álmodoznak, lehet hogy holnap már egy fürdői szépség keblén hervadnak el. A költői csendet néha-néha Farkas Miska zenéje zavarja meg kellemesen, — melynek vég accordjai a terraséról a légen keresztül a tóig hatnak s ott a hullámok között balnak el. — Nagyszerűen veszi ki magát a czimba- lom, mondhatlan bájjal csengő haugjai több zongorával versenyezhetnek! Ilyen körülbelül egy nap B.-Füreden, a lehető hu leírásból láthatni, bog)’ a kedélyek szórakoztatásáról már maga a természet dúsan gondoskodott. A társas életről nem szólhatunk megjegy­zés nélkül, Füreden — úgy látszik — hogy habár a modern társadalmi eszmék elvetett magvai kikelő félben vannak is, — még azok csak pár év múltával fognak teljes díszben vi­rágozni. A mostani idények gigási harczai a romladozó kasztszellem, és az uj kor társa­dalmi szabadságának. Ez ifjú hévvel küzd; amaz megkérgesült erővel elszántan daczol; de e tekintetben a küzdelem diadalát, az újabb eszmék vívmányait csak az képes itészileg látni, ki Füred történetét napjait a korábbi időkből tudniillik, a termék becse — mennyi­ség és minőség tekintetéből, •—- egye­dül a trágya által emeltetik : felhozott esetben; a megtrágyázott földben ter­mett növénynek nagyobb becse fogja kimutatni, a rája fordított trágya ér­tékét. Mivelhogy azonban, az istállói trá­gya, egy részt házi haszonhajtó és igavonó állatainknak hulladékából, —- másrészt pedig, az azok alá terített ágyazat vegyülékéből állott elő : a trágya tömegénél csak annyit szabad az állatok javára felrónunk, mint mennyit a takarmány tett és eszkö­zölt a trágya tömegének szaporítá­sán!: e szerint természetes, hogy az ágyazat nem az állatok haszonvételé­nek tulajdonítandó. Mi végre azon körülményt illeti, hogy mely marha legyen épen legal­kalmasabb egyik vagy másik gazda­sághoz : az egyedül az éghajlat- és a földnek természeti viszonyaitól, tu­lajdonságaitól függ, melyek mig egy állatfajra kedvezők, a másiknak épen nem kedveznek; továbbá a szántó­földnek helyzetéből és a különféle állati termények pénzbeli értékétől.— Csak akkor, ha mindezen különböző viszonyokat figyelmesen áttekintjük, fogjuk megtudhatni, hogy a szüksé­ges trágya szerzésre szolgáló takar­mányt, mily állatok által, — s ezek­nek mily módú haszonvételével emész- tessük meg leghaszonhajtóbban és legjutalmasabban. 3) Milyen nagy legyen ezen álla­tok létszáma ? A mennyiben az igavonó állatok, minden gazdaságnál a végzendő me­zei munkához szükségeltetnek, s az azok után gyűjtött trágya a földek termékenyítésére épen nem elegendő : mi természetesebb, minthogy a gazda kénytelen még azok mellett, másféle, haszonhajtó állatokat is tartani, hogy általuk egy részt a szükséges trágyát megszerezze, és másrészt a rendelke­zésére álló takarmányt is haszonnal értékesíthesse. Itt mindenek előtt meg kell vizs­gálnunk, hogy mennyi trágyát ad minden egyes, úgy vonó- mint egyéb haszonhajtó marha, mielőtt ezen má­sik kérdés megfejtésére térnénk, hogy ismferi. Hajdanában bérruhás szolgák, csengő czimeres fogatok tulajdonosainak volt coloniája, rejtett eldorádója, féltékenyen őrzött szent berke, Balatonfüredi Most már e nagy úri zaj nem zavar meg élvezetedben, nem érzed magadat idegenszeriien, mert a fürdői szellem korsze- riileg halad a társadalmi egyenlőség niveauja felé, s kezd mindinkább nagyvilági lenni. S ezep irány által Füred szép napjai le nem tűntek; elveszté, az igaz egyéni érdekét egyes körökre nézve, de ennek hamvaiból phö- nixként felkelt a nagyvilág számára. Ez újszü­löttet a kasztszellem fenyegeti ugyan, de ha az lerontva lesz, — képződik és erősödik a társas szellem, mely össze fiizi a fürdő ven­dégek különböző s jelenleg ép össze nem függő dissonans elemeit, melyek a társadalom min­den rang fokozatát képviselik. Szórakoztatásul dilettánsok többször ren­deznek tánczestélyeket hetenkint, ezekben per­sze csak egyes körök vesznek részt nem pedig az egész vendégsereg — úgy mint a külföldi fürdőkben tartatni szokott reuniokban ! Annanap körül az idei idényen egy hang­verseny is volt, Deutsch Vilmos zongora művész és Soupper Jenő hangverseny éne- kés által rendezve. Annyi müélvet nyújtottak, hogy szívesen elszenvedtük a teremben érez­hető tropicai bőséget. Hetenkint kétszer a vendéglő épület nagy éttermében tombolajáték is rendeztetik, melynek tárgyait Sárkány pesti divat keres­kedő czikkei képezik, kinek Füreden a nyári idény alatt állandó üzlete van. Mennyi kis csecsebecse kerül ki innét. Valóban érdemes a megtekintésre a meg­lepetések ez elegáns tárháza, hol naponta so­kan fordulnak meg azért, hogy részint az ott­honiak, részint a vendégtársaknak fűredi em­léket nyújtsanak. A szórakozások másik elkerülhetlen olda­lát a kirándulások képeznék. E tekintet­ben Füred versenyezhetne bármily nagyvilági hát tulajdonképen a gazdának hány darab marhát kell tartania ? Mivelhogy az igára — vagy ha­szonra tartott marba — nagy vagy kicsiny, jól vagy roszul takarmányoz- tatik, állandóul istállóztatik, vagy pe­dig az óvnék majd nagyobb, majd kisebb részén legel, majd fqsvényen nyújtott ágyazatban részesittetik, és a trágya, mielőtt szántóföldre kerülne, majd nagyobb, majd kisebb forráson, rothadáson vitetik keresztül : mi ter- mészesesebb, mint hogy az ilyen ál­lattól nyert trágya nehezékének, elő­sorolt befolyásos, váltakozó viszonyok szerint, különféleképen kell változnia. Csak egyedül ezen viszonyoknak tu­lajdonítandó, hogy az állatok majd több, majd kevesebb trágyát adnak, s hogy ugyanazon állatoktól a gazda nem mindig kap hasonló trágyane- hezéket. Általánosan elfogadott módja a trágyatermelési számításnak, hogy a feltakarmányozott anyagoknak szá­raz állomány mennyiségét 2-vel szo­rozzuk, az alom súlyát egyszerűen hozzá adván. E számításnál veendő száraz ál­lomány : 100 ff széna, szalma, szem, korpa, olajpogácsa után.....................................................100 ff 100 ff zöld luczerna, lóher, kukoricza után 25 „ 100 „ burgonya után ...........................30 „ 10 0 „ burgundi répa után..................... 18 „ A z alomból minden 100 font szá­raz takarmányra 25 font veendő' fel. Átlagban véve Schober számitása szerint kell minden naponkint évenkint I db ló számára 3—5 ff 15—18 mázsa. 1 „ ökör „ 4-5 „ 15—20 ii 1 „ tehén „ 6—10 „ 20—35 » 1 „ juh Ü—H „ 1—lü i) 1 „ sertés „ 2-4 „ 2—7 Ezek szerint pedig számitandó, — dús takarmányzás és czélszerü trá­gyakezelés mellett nagyobb faj mar­hánál, — átlagban trágya : 1 db ló után 100—120 mázsa — 10—12 szekér 1 „ igás ökör 160—180 „ 16—18 „ 1 „ telién 150—200 ,, 15—20 ,, 1 „ juh 8—10 „ %,— 1 „ 1 „ sertés 10—lő „ 1—-1J4 „ mig a vizelet minden számos marha után 40—50 akót teszen, — és 4 db marha öthónapi vizelete elég egy hold fürdővel. Szebb bályosabb elragadóbb ponto­kat bárhol hiába keressz! Fájdalom, társas kirándulásokról szólni sem lehet — pedig e parthiek csak úgy érnek valamit, — minthogy a vidék élvezetes pano­rámát mutató részei elszórva messzebb ponto­kon fekszenek ugyannyira, hogy a fürdői te­leptől több órákat sőt napokat vesznek igénybe. Ez pedig már valóságos utazás lenne; csak Keszthely is 9 mérföldnyi távolságra esik! E tekintetben az igazgatóság igen sokat lendíthetne a fürdői vendégek érdekében, az­által, hogy a kirándulásoknak lehetőséget adna : hajó által : úgy is a legszebb pontok mind a Balaton parton vannak. Csobánc/, az ős Gyulafiak volt sasfészke, — Tátika Rezi Szigliget beszélő romjai és jó ború Badacsony, Somlyó mind oly történeti ne­vezetességű helyek a magyar irodalomban, me­lyek nemzeti geniusunkkal forrván össze, meg­tekintésre nem csak érdemesek, de lelkűnkbe vissza idézik azon kedves képeket, miket ru- lok magunknak alkotónk, — annál is inkább, mert itt szerepel minden hőse koszorús Kisfa- ludynknak : ki e helyeknek életet adott addig mig egy magyar él! Közelebbi pontok Veszprém és a „herendi porczelláu-gyár“. Két óra alatt kocsin eljutsz e hires magyar gyárba. Érdemes a megtekin­tésre, a porczellán előállításának minden egyes phasisait tanulmányozhatod itt. Bámulatos szor­galom és ügyesség fejlesztetik ki e gyárban, mely már is európai hirre vergődött, s alig ké­pes megfelelni a külföldi (többnyire magas ud­vari) megrendeléseknek. Nagyszerűen utánozta­lak a chínai porczellán, ép azért mi megfizetni sem tudjuk a producált edények árát! Útköz­ben a gyászzos nevezetességű Bakony sötét er­dője mellett haladsz cl, önkénytelenül is mog- borzadsz, s a rémtörténetek egész légiója za- jong képzeletedben! R, György-

Next

/
Oldalképek
Tartalom