Nyír, 1867 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1867-11-24 / 8. szám

I. évfolyam. 8. szám. Vasárnap, november 24. 1867. Vegyes tartalmú hetilap, a gazdászat, kereskedelem és ipar körében. Megjelenik: mlndeu. heten egyszer vasárnapon. Szerkesztői és kiadó iroda: Nyíregyházán, Széna-tér, 121. szám alatti házban. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Előfizetési dij helyben házhoz hordva vagy postán küldve: Egész évre ..... 5 itt. Fél évre .....................2 Irt 50 kr. N egyed évre . . . . 1 frt 25 ki- Hirdetések dija : minden három hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., több­szörinél 4 kr. Bélyegdij 30 kr. Előfizetési fölhívás A NYÍR vegyes tartalmú hetilapra. Előfizetési feltételek: Egész évre ... 5 frt. Félévre . . . 2 „ 50 kr. Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ A „Nyír“ szerk. és kiadó-hivatala. A nyíregyházi gabnacsarnokban jegyzőkönyvileg beigtatott terményárak o. értékben. Alsó ausztr. mérő szerint nov. 20. nov. 23. be S a? ed 1 leg- fent leg­illant i -f= bD Ö © Jü Búza.................... R ozs .................... Á rpa.................... Z ab......................... K ukoricza .... Köles.................... B ab......................... R epcze.................... M ák......................... S zesz, magyar iteze Virágolaj, mázsánkint — — 5.00— 0.00 3.60—3.70 1.90—2.00 1.40—1.50 2.00— 2.10 2.50— 2.75 4.50— 5.00 5.25—5.50 8.00—8.50 21—00 22./.—23 ,y2 A pesti börze hivatalos árjegyzéke. November 19. Az adott-vett értékek megnevezése $ be- © © N N «C "A a o V. nb zár­árfolyam 1 ’ "© pénz áru I. Részvények darab- s z á m r a. Kereskedelmi bank .... 600 — 700 710 Pesti takarék-pénztár . . . 63 — 1320 1320 Budai takarék-pénztár . . . Ó-budai takarék-pénztár . . — — 425 430 40 — 65 70 Pesti hengermalom .... 500 — 1320 1325 Pannónia gőzmalom . . . 1000 — 2120 2140 Első budai gőzmalom . . . 500 — 785 790 Budai gyárudvar ..................... 400 — 500 505 K eresk. kamra épület . . . 210 — 390 400 Pestbudai lánczhid .... 325 — 375 385 Alagút.................................... 1 05 — 72 74 Magyar biztositó társaság 315 — 645 648 Pannónia viszontbizt. társulat 210 — 265 270 Pesti biztositó intézet . . . 300 — 242 245 Magyar északi vaspálya . . 200 — 82 83 II. Zál ogl e velek. 5%%-os Földhitelintézet . . — — 8075 90 no 6%-os Jövedékjegyek . . . — — — Pesti gabonaárak nov. 19. Árak ausztriai értékben. Alsó-ausztriai mérő szerint súly font szerint leg­alant leg­fent B úza, bánsági 86—87 5.70­-5.90 • • 88—89 5.80­-6.35 „ tiszamelléki és pesti . 80—87 5.80­-5.90 „ „ 88—89 6.10­-6.35 „ fehérmegyei . 83—85 5.90­-6.20 „ bácskai 83—86 5.60­-5.80 Rozs 78 80 4.U0—1.05 Árpa, sörnek való . 68—70 2.80—3.10 , takarmánynak 68—70 2.60­-2.75 Zab 45—47 1.70­-1.75 Kukoricza, bánsági . — — 0.00­-0.00 Bab — — 5.50­-6.00 Köles — — 0.00­-0.00 Repcze — — 6.00­-6.00 Posta-kocsik menetrendé : Nyílt levél Gy. K. úrhoz. Gyakori leveleimre sem választ sem 20 frtuyi követelésemet nem kaptam : figyelmez­tetem, ha 8 nap múlva 20 irtomat meg nem küldi, nevét állását és lakását is, megnevezni fogom. Börkey Imre. Bécsi börze. Becs, nov. 18. 5% metaliques 56.80. 5% nemzeti kölcsön 66.(>0. 1860. államkölcsön 83.00, Bankrészvény 690. Hitelrészvény 182.10. London 122.80. Ezüst 121.00. Arany 5.83. ÜZLET. ** Nyíregyház, nov. 23-án. Hetivá­sárunk ugyan népes, de az üzlet nagyban — felette laza volt; vétel kevés köttetett. A rozs piaczunkon sulybiztositék nélkül na­gyobbrészt 3 frt 50 kron kelt. ** A nyíregyházi gabnacsarnok-társulat választmánya, folyó hó. 17-éu tartott érte­kezleten, többek között következő határoza­tot hozott. Megyénk és városunk haladását és főkép az üzlet előmozdítását czőlul tűzte ki magának a „Nyír“ szerkesztősége; ezen üdvös vállalatot támogt4i:i és feimállhatását biztositaui erkölcsi kötelességünk; ennélfogva a gabonacsarnok is, habár még lökével nem rendelkezik, elhatározta, a „Nyír“ czimii lap) fenntartására, (egyelőre, mig a társulat töb­bet fog tehetni), évenkint 40 fitot utalvá­nyozni, mely összeget a szerkesztőségnek ne- gyedóvenkinti részletekben kiadatni megha- gyatik a társulati péuztárnoknak. Jegyzetté Glück Dávid, egyleti titkár. ** Tiszavidéki vasút. 1867. de- czember 1-től kezdve a menetrend a tisza­vidéki vaspályán megváltozik: t. i. Czegléd és Kassa közt naponta csak eg)- vonat fog közlekedni. Bővebb értesítést még nem kap­tunk az igazgatóságtól. ** Debreczen, nov. 21. Heti vásá­runkon a behozatal az esős idő miatt nem volt kielégítő. A gabonaárak következők vol­tak : búza 82—83 fontos köble 0 frt 40—60 krig, 85—86 fontos 10—10 frt 50 krig, rozs 78—80 fontos 7—7 frt 20 krig, árpa 3 frt 60—80 krig, zab 2 frt 90 kitói 3 írtig. Egyéb czikkekben kevés vagy épen semmi üzlet nem volt volt. ** Miskolcz, nov. 20. Búza mérőn­ként 4 frt 80 kr. Kétszeres 3 frt 60 kr. Rozs 3 frt 25 kr. Árpa 1 fit 80 kr. Zab 1 frt 30 Kukoricza ‘2 frt. Kása 5 frt, Bab 4 frt. Borsó 5 frt. Lencse 4 frt. Krumpli 1 frt 20 kr. Szesznek itezéje 30 fokú 25 ki'. Szalonnának fontja 44 ki'. Marbabus 17 kr. ** Eger, nov. 18. Búza 9 frt 80 kr.. kétszeres 8 frt 40 kr., rozs 6 frt 60 kr., árpa 4 frt 50 kr., zab 2 frt 90 kr., kukoricza 4 frt 80 kr. köblönkint, ** Kassa, nov. 20-án. A mai heti­vásárunk ólénkebb volt mint szokott lenni, mert egyszersmind országos vásár volt; a hi­degnek daczára eladók és vevők mindenfelől számosán gyűltek, mégis szállott az ár a gabnaüzletben. Búza mérője 4 írt 80 lattól 5 frt 10 kr. Rozs 3 frt 20 latól 3 fit 40 kr. Nyíregyházáról Beregszász felé indul mindennap reggeli 7 órakor. Beregszászból Nyíregyházára minden­nap reggel 5 órakor. Nyíregyházáról N.-Károly, Szathmár és Nagybánya felé mindennap este 7 órakor. Nagybányáról Szathmáron és N.-Káro- lyon át Nyíregyházára mindennap estve 9 órakor. Szerkesztői példány Sörnek árpa 2 frt 40 latól 2 Irt 30 kr. Árpa 2 frt 20 ki-tól 2 frt 40 kr. Zab 1 fit 10 kr- tól 1 fit 20 kr. Kukoricza 2 fit 20 Intól 2 fit 30 kr. Kása 5 fit 20 krtól 5 fit 50 kr. Burgonya 1 frt 10 kitől 1 fit 30 kr. ** Pest, nov. 21. Időjárás : a múlt éjjeli havazás után hideg, idóukint veröfé- nyes. Vízállás : apadó. Gabuaiizlet. A forga­lom ezúttal korlátolt volt. A finom áru majd­nem figyelembe sem vétetett, s leginkább . Bm. h.) fedezési vásárlásokat jelezhetünk, melyek csekélyebb s küzépminőségii áruban történ­tek. A fogyasztók tartózkodók voltak. A for­galom 10—12,000 mérőre rúgott s 82—$9% fontos áru 6 frt 5 kron, 84—89% fontos 6 írt 40 kron, 87;c—89 fontos 0 frt 85 kron ada­tott készfizetéssel. Rozs 80—81 fontos 4 frt 40 kron kelt. Árpa el volt hanyagolva. Az árak névlegesek. Zab 1 frt 72 Iájával fizet­tetett. LEVELEZÉSEK. Berlin, nov. 15. 1867. Tisztelt szerkesztő m-l Szabolcsmegye karácsonya tehát felvn-adt valahára. A jám­bor óhajok méhéből napvilágra kelt a rég jósolt és várvavárt Messiás. És én — ha nem is egyike ama bárom király triumvirá­tusának — de szerény napszámosa megyém közüdvének, érzelmeimnek lennék zsarnoka, ha vándorsarumat fel nem ölteném, és nem követném az irányt, melyet az az istálló fe­lett lebegő csillag, a „Nyír“, (ez adta t. i. tudomásomra a határozatot), lépteim elé je­lölt, Elmegyek a hivő fény után, hogy lebo­ruljak az ujdonszülött előtt, hogy lábaihoz rakjam hódolatom és üdvözletem aranyát, tömjénét és mirrháját. Mindenki fogja tudni, hogy ez az istálló — a november 6-ild me­gyei közgyűlés, és az ujdonszülött Messiás — azon határozat, mely a megye székhelyének Nyíregyházára leendő áttételét tárgyazza. Megbocsássanak! de az igazság nem tagad­hatja meg magát senki — még Szabolcs­megye kedvéért sem. Örömest nevezném én ez óriási horderejű gyűlést kristálypalotának, de ez az igazság nevében lehetetlen! Mert a midőn ezen a megye közéletének üdvös fel- villanyozását'ezélzó kérdés a szőnyegen volt, bizony csaknem olyanformán járt az, mint az a Messiás, melynek Bethlehen magán kívül egy istállóban engedett helyet. Úgy látszik, hogy minden a mi üdvözítő, arra van kár­hoztatva, hogy istállóban szülessék. így volt ez a megyén is, mert ez a megye üdvének egyik főéleterét érintő kérdés oly kicsinylő megoldást nyert, hogy 129, 103 ellenében tehát 20 többség találta azt kívánatosnak. Hajlandónak kell lennem azon hiedelemre, hogy a megye fiait a közérdekekre átokter­hes magán, családi érdekek tartották bilin­csekben, vagy hogy meddő közöny és oly felfogás, mely a megye közérdekeinek üdvös ápolása és emelésére irányult rugókat nem ismeri — uralta a gyűlést. Mert elfogulatlan meggyőződés lehetetlen, hogy vitatárgyává tette volna ezen függő kérdést, melyet az idők és helyzet viszonyának hatalma akként tett fel : hogy Szabolcsmegye melyiket vá­lasztod székhelyednek — mostani és kilá­tásban levő körülményeid álláspontjáról — Kállót-e vagy Nyíregyházát? Csak a meg- csontosult magánérdek nem akar itt habozás nélkül felelni. Ezen ujitás a megyei életre — ha igy szólhatok — közjogi jelentőségű is, ha meg­gondoljuk, hogy a megye kormányzata ama patriarchates alul emancipáltatott,' melyet a mostani székhelyen egy régi család magáé­nak hitt. De másrészről felesleges azon a közéltedet és felfogásba már belegyökerezett tényt tovább is igazolni, hogy mily hatalmas lendületet vesz a megyei közjóiét anyagi úgy mint szellemi iránylata a kérdéses határozat életbeléptetésével; mert több alkalommal elő volt már adva, hogy Nyíregyháza oly eleve­nen lüktető közlekedési erek központja — és innen foly virágzó ipara, élénken fejlő keres­kedése •— hatalmas vidékén oly egészsége­sen viruló gazdászati élet van, melyen Nyír­egyháza és a felső megyék azon szoros és viszonos összefüggése alapul meg, mely mig Nyíregyházának biztos és jogos jövőt igér, másrészt a forgalmi csatornák e gyúpontja, messzeterjedö vidékére áldásosán visszahat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom