Nyír, 1867 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1867-10-06 / 1. szám
teljes megéré,set, mielőtt tiszteletére legelőbb is a szüreti juhoskását kö- rülülnők — és lássuk a borkészités körüli tapasztalásnak egy egyszerű fogását, mely ebből áll : Minket, vagy legalább az arra kárhozott szerencsétlen torkokat, különben is nagyterjedelmü liomok- főldeink tiszteletreméltó terményének, a burgonyának, kozmás-olajas szeszével látnak el füstös gyáraink leginkább; a törkölyt szeszgyár tásra nem használjuk, — legíolebb is trágyául adatik az vissza á szőlőkerteknek. Használjuk föl tehát előbb, mielőtt ez utóbbi helyes eljárást követnők, a törkölyben lappangó azon alkatrészt, mely különben is, igazság szerint, a boré, t. i. a szőlőmag és bogyóhéj olaját és zamatját. Ezt pedig úgy hajtjuk végre, hogy elkészítvén a tiszta, minden idegen bűztől ment — még jobb ha ócska hordót, égessünk el abban egy tábla ként, annak módja szerint, és azon füstösen szűrjük belé a mustot. Tele azonban ne töltsük, hanem mintegy tizedrésznyire híja legyen, és e hiányába rakjuk belé annak törkölyét. Ezzel azonban úgy kell előbb elbánni, hogy kiválogatjuk belőle a szőlő csutkáját, s csak a szőlőbogyó héját és magvát hagyjuk meg s ezt a kád fenekén előbb — úgy, mint Hegyalján aszúbor-készitéskor az aszúszőlőt szokták — jól megtiporjuk, hogy majdnem péppé válik. így belé rakva a hordóba a megtaposott törkölyt, érj edésnek (forrásnak) adjuk át a mustot. Azonban e nagy fontosságú, alakitó működését a leendő bornak se teszszük oly hanyagul, mint rendesen szokás, azaz nyitott szájjal, úgy hogy ha hordóba szűrtük a mustot, azt hittük sokan, hogy ezután egyéb dolgunk sincs; mint pár hét múlva, kóstolóra, nagyot inni belőle. Én azt akarom, hogy ezen első ivás is, a későbbi pedig még inkább, meglepő és kellemes legyen. Még kellemesb lenne ugyan, ha (a mi czukorszegény, de alma- s borkősav-gazdag mustunkra okvetlen ráférne) nyers, rafi- nirozatlan czukrot tennénk a musthoz, 5 fontot egy csebernyihez, vagy fél annyi színmézet,— előbb melegített mustban felolvasztván ezeket. Ez tetemesen toldaná majd annak szesztartalmát. De hát ezzel nem mindenki rendelkezhetik ; pedig megérdemelné a költséget. Hanem e czélszerü fogástól eltekintve is, jobbá tehetjük borunkat, ha — visz- szaadván illető törkölyét — zárt e rj e d é s t eszközölnénk. E végre hajlott csövet (melynek összes liosz- sza elég ha másfél lábnyi) készíttetünk a bádogossal, — sőt szorultságban bodzafából is megjárná, — s annak egyik végét légmentesen a hordó szájába illesztjük, a másikát pedig egy mellé helyezett csésze vízbe meri tjük. Sőt ha zárt helyiségben forrnának boraink, hogy az erjedés működésével kifejtett életveszélyes lég, az úgynevezett szénsavszesz, elenyészszék, s a hordók körüli járás-kelés baj nélkül történhessék, mészszel vegyes vízbe tanácsos a cső másik végét meríteni. így lévén elrendezve a pezsgés fontos munkája, az alakuló uj borral nem érintkezhetik a kíillevegő és igy halkabban foly le az eijedés és a rohamosan ki nem repülhető szénsavszesz mellett nagymennyiségű, a bor nemes voltára nézve tényező alkatrészek maradnak vissza a borban —- az élvező gyönyörűségére. Ily körülmények közt folyván le az eijedés munkája, november végén vagy deczember első félében kész a bor, s ekkor csapra vesszük azt és lehúzzuk más tiszta és borral kiöblített, de már nem kénezett, hordóba, — tavaszkor még egyszer — talán utoljára — lehúzandók. Tessék elhinni, még Tamás is kiolvadand fejcsóváló kételyéből, ha majd az ő (decz. 20-ik estéjén) s a vidorabb hangulatú karácsonyi szent ünnepek alatt István és János barátink egészségéért velők együtt koczczantandjuk össze ily nyíri borral töltött poharainkat. Szabó Dávid. LEVELEZÉSEK. i. Nyire'^iiíiza, -oki, O-ún. Tisztelt szerkesztő ur! Legelsőkben is üdvözlöm Ont, a „Nyír“ eddig parlagon hevert mezején, s örömmel teszem azt, mert bíznom kell az oly aczél akaratban, mely egy parlagon hevert mező sikeres belmunkálására saját erejével vállalkozni bátor. Üdvözlöm még azért is, hogy fáradozásával saját szülőföldem érdekeit igyekszik elősegíteni s annak úgy szellemi mint anyagi gazdagságát gyarapítani. Adja az ég, hogy a példaszó „ki mint vet úgy arat“, Önre nézve csak előnyösen lehessen alkalmazható. — A becsületes munkát dús aratás jutalmazza. Működése központjául városunkat választotta, igy bevezetésül szabad legyen Önt nehány körvonallal tájékoznom. Nyíregyházát megyénk központjává tette a közvélemény és saját előretörő szorgalma. — Hazánkban alig van egy ily ifjú város, mely a korral haladva, oly rövid idő alatt annyira emelkedett volna, — Kereskedelme napról-napra virágzóbb lesz, mit a vasut-vonat nem kevéssé segít elő, a gazdálkodás terén örömmel tapasztalhatjuk, hogy a régi kerékvágásból kidöczczent. á szekér, s népünk nem ragaszkodik többé makacsul az apákról fiukra maradt rendszerhez, de a korral haladva, fölhasználja a gazdászati tudomány újabb találmányait, czélszerübb eszközeit, — sikert biztositó gyakorlati tanácsait követvén, befolyással bir az egész megye gazdászatára nézve, sőt külsőjét tekintve látjuk, mint épül évről évre — utczái csinosodnak, •— szóval az anyagi téren szép jövőúek néz elébe. De nézzük mint állunk a szellemi téren s ezzel kapcsolatosan kísérjük figyelemmel társas életünk kiválóbb mozzanatait. A szellemi gazdaságot a műveltség képviseli. A mely nép müveit, az szellemileg gazdag. A népet tehát levélni kell, hogy szellemi Idncseket gyüjthessen. És nekünk vannak e czélra számos iskoláink. Itten a rendszerről nem föladatunk szólani, az, egyes hitfelqkezeteknél úgy is különböző. — Elismerjük a mi jó és czélszerü, de sajnos, hogy itt nagy haladást nem veszünk észre. Iskoláink még mindig úgy vannak berendezve, mint ezelőtt 50 évvel Egy-egy elemi osztályban a tauonczok száma meghaladja a 200-at. Már pedig ily rendezéssel sikerhez jutni teljes lehetetlen. — A tanítók lelkiismeretes működésében nem kételkedünk, de ez nem elég. A nevelés a család dolga, „itten kezdődik és ide tér legtöbbnyire viszsza,“ mondja Herbert. — És igaza van. — Hol, ha az iskola épit s azt a családi élet elrontja, ott nevelésről szó sem lehet. — S valljuk be pedig őszintén, hogy e téren a családi élet minálunk sok kívánni valót hágy fel. — Mert a szülők a tanítóval egyetértőleg közre nem működnek —• őt ritkán segítik elő — gyakran kevesebbet gondolván gyermekük neveltetésével, mint barmaik szaporítása és ido- mitásával. — Ez nem csak városunkban tapasztalható — de az egész világon, igy nem vádként hozatott föl, csak intésül. — A szülők, főként az anyák tehetnek e', téren legtöbbet, tölök vár legtöbbet a haza, az egyház, s az egész emberiség. És azt mondja Luther: „ha egy ifjú nő a francziák királynőjének ösz- szes ékszereivel díszítné föl magát, az dicső s gyönyörű dolog lenne a világon, s mindenki megbámulná. De ha egy nő gyermekeit jől neveli, — ily ékesség ellenében a gyöngyök, bársony s aranydisz — csak egy rongyos foltos koldus köpeny.“ (Folytattatik.) J—i. Vegyes hírek. — Szabolcsmegye f. hó 1-én’.' tartott bizottmányi gyűlésében fölolvastattván a pénzügyminisztériumnak egy rendelete, illetőleg utasítás — az adóbehajtás körüli eljárásokra vonatkozólag. Ezen rendelet igen hoszadal- mas s a legcsekélyebb teendők sem felejtettek ld belőle, igyekezni fogunk e rendeletet megszerezni, hogy azt — az általa nagyon érdekelt közönséggel megismertethetjük. Jelenleg csak annyit említünk meg, hogy ezen rendeletben az mondatott ki, miszerint a megyei tisztviselők az adóexecutió mellett ellenőrködhetnek, de a pénzügyéreknek azért jogukban leend megyei tisztviselő nélkül is az adót behajtani, az adófizetőket exequálni, és a lefoglalt ingóságot 50 írtig elárvereztettni. — Erre iuditványoztatott, hogy a járásbeli szolgabirák és esküdtek kötelesek legyenek járásukban minden adóbehajtásnál közreműködni és azt vezetni, nehogy visszaélések elkövettethessenek, s ha az illető járásbeli tisztviselők hivatalos elfoglaltatásuk miatt személyesen jelen nem lehetnének, úgy kötelesek intézkedni, hogy tiszteletbeli tisztviselők által helyettesítve legyenek. — A bizottmány azt határozta, hogy bizassék meg egy küldöttség ezen rendelet taglalásával melynek kötelessége leend a megye által követendő eljárásról véleményes jelentést beadni, — tekintettel az árvízkárosultakra. — Advocem árviz károsultak! Eszünkbe jut, hogy Nagy-Kállóban-szept. hó 28-án egy jótékonyczélu bál adatott, melynek tiszta jövedelme az árviz által károsult községeknek kiosztatni fog; de a bál eredményéről nem szólhatunk, mert a báli bizottmány azt velünk nem közölte, pedig jó volna ilyesmit lapunkban nyilvánosságra hozni, mert sokszor a legszentebb és legjobb akarat mellett is találkoznak egyének, kik a rendezőket’gya- nusitgatják. — Megyénkben a szüret már sok helyen megkezdődött, holott a szőlő még igen savanyu; figyelmeztetjük a borivókat, hogy ne hordjanak zsebükben bicskát — mikor az ilyen jókor szüretelt borbul inni fognak — mert kinyílik! — A király névnapján a helybeli római kath. egyházban ünnepélyes isteni tisztelet tartatott. — ő Fülségeik, bir szerint, f. hó 9-éu Gödöllőre mennek. — A nyíregyházi takarék-pénztár a városház alatti helyiségét elcserélte az újonnan épült Fábry Károly féle ház első emeletével. — Nyíregyházán csak egy toronyban van óra s az is úgy jár a hogy az órásnak tetszik; úgy hiszsziik pedig, hogy nem azért kap fizetést a várostól, hogy az óra roszul, hanem hogy jól járjon. — Kótajban egy anya gyermekét meggyilkolta : a szívtelen anya már a megyei fogházban van s várja földi biráinak Ítéletét. — A magyar pénzügyi őrség újonnan szerveztetik, s ezentúl csak bennszülött kiszolgált katonák vétetnek fel. — Brassóban szept, 27-én reggeltől délig hó esett. — Zágrábban hat tanár bocsáttatott volna el, bujtogatás és izgatás végett. — Kivonat a „B. P. Közlöny“ hivatalos részéből. A magyar kir. pénzügyminisztérium
