Nyírségi Virrasztó, 1942-1943 (6. évfolyam 1-24. szám - 7. évfolyam 1. szám)
1942-08-01 / 15. szám
2 NYÍRSÉGI VIRRASZTÓ Az Ö csodálja és előttünk megfoghatatlan titok lesz az, ahogyan majd egykor maga elé állítja az övéit az Ur dicsőségben. A kegyelemben való növekedésnek három jelét látom. Az első az, hogy mind jobban megismerem a magam nyomorúságát. Az Istenhez való közeledés nem történhetik meg máskép, mint a magam szennyes voltának állandóan mind keserűbb megismerésével. Ehhez az első jelhez mindjárt kapcsolódik a második: mind nagyobb hálával ismerem és csodálom Isten irgalmát, aki képes és kész olyant, mint én, el hordozni, sőt szeret, sőt még a maga munkájában * el is használ. A harmadik jel éppen az, hogy mind használhatóbb eszköz leszek az Ő kezében. Lehet, sőt valószínű, éppen úgy, hogy mind használhatatlanabbnak érzem, magam. Ez a három együtt van! Soha se külön, hanem mindig együtt! Amikor külön van csak az első, nyakig (vagy már szájig) ülök a csüg- gedés mocsarában. Amikor külön akar lenni a második, megjelenik a maga kiválasztottságával büszkélkedő, a magát másoknál különbnek tartó farizeus. (A legrosszabb benne, hogy mindenki tudja róla, hogy farizeus, csak éppen ő maga nem.) Amikor külön akar lenni a harmadik, akkor jelenik meg a nagyon „tevékeny“ kersztyén, aki csupa lendület és csupa kapkodás, mindig sok dolga van, csak Isten megbízása. és a gyümölcs hiányzik. Van valami még a, szívemen. A növekedés a szolgálatban az engedelmes és készséges hivő keresztyének számára adatik. Az Isten országáért való u. n. munkában nagy szerepet játszik, sajnos, a „muszáj“. Mindenki mondja, mindenki követeli, hogy dolgozzanak a hívő emberek s erre megindul a sok muszáj-Herku les s végzi nagy erőlködéssel ,,kötelességét“. Az Isten országáért való munkának, a mások szolgálatának az Igében más rugója van: a szeretet. BERECZKY ALBERT. MEGBÉKÉLÉS HÁZA I I. Hitmélyítő csendesnapok. — Július 6—15. — Kedves ajándéka volt Istennek, hogy a hit- mélvítő cseindesnapokon sokan vehettünk részit. Családok is jöttek gyermekeikkel együtt. Jól esett látod a vidám gyermek társaságot telepünkön. A csendesnap sorozat magebszélései a ke- rjesizityién élet gyakorlati kérédsei voltak. Hogyan éljen ma Isten népe e világban, melyből kihivatott, de mégis benne kell élnie és Istentől kapott küldetését teljesíteni? Megdöbbenve láttuk ,a sok hiányt, kívánni valót. Kudarcaink között megoldást keresve, a Krisztussal való közösség mélyebb ápolásában találtuk meg a megoldást. Magi töltettünk Isten Igéjétől, úgy is, mint resit <és gyáva harcosak, akik sokszor a kényelr- mesebb megoldást választva, nem vállaljuk a vérig-memő küzdelmet önmagunkkal. Megértettük, hogy csak a várieskardú keresztyének a győzelmes embereik ebben a világban. Egyik reggeli áhitat Igéje: „A te könnyelműséged csalt meg téged és a te szívednek kevélysége“ - mindanrayiunkbain mély nyomokat hagyott. Apró réseken, kis könnyelműségeken keresztül oson be életünkbe az ördög. Az ilyen nyitott rések miatt nyugtalan, elfáradt éltetünk. A mindennapi élet sokféle kérdései megvitatása közben különböző vélemények alakultak ki köztünk, de Isten csodálatos munkája folytán a közösséget munkáló Ige győzött felettünk. Nem a mi akarásunk, hanem a Szentlélek munkájaként kaptuk ajándékba, hogy mégis közösséggé formálódtunk. Az Ige tiszto- gaitó, megalázó munkája után kaptuk megoldásit hozó parancsként: „Járj hitben, élj hitből.“ Nagy belső megújulást és ismeretben valló gazdagodást jelentettek az Úrvacsora- vétel és az azt előkészítő áhítatok. Áldott élmény volt számunkra a Lélek munkáját látni egyik öreg testvérünk életében. Ezek alatt, a napok alatt fénylett fel számára a nagy titok. Minden kérdésünk megoldása a Krisztus. Uj volt számára a köztünk hallott beszéd, amelynek valóságáról akarván meggyőződni, gyermeki hittel bocsájtotta Krisztus rendelkezésére életét. Kedvesen -tett bizonyságot arról, hogy élete irányát megváltoztatta Krisztus és ebben az új életben kíván jrmi, Isten dicsőségére és mások hasznára. A záró össze jövetelen Isten irgalmassága feletti feletti csodálattal és örömmel adtunk hálát azért, hogy Istennek méltóz tatot t köztünk léinni Igéje erejével, győzelmével, Lelkének megújító, íalfrissítő ajándékaival. Hisszük, hegy áldott - haszonként, több hálédatossággal, stem. ügyéért való nagyobb felelősséggel szánjuk oda magunkat élő. szent áldozatul Istennek erőteljesebb gyakorlati keresztyén életre. Bárkányi Juliska, testvér. II. Evangélizáló csendesnapok. — Július 16—26. — Úgy gondolom, legtöbbünk azt hiszi, hogy ha rálép arra az útra, amely a „Megbékélés Háza“ feliratú táblákon a telep belseje felé visz, valami Önmagától értődő, teljesein kész csend és békesség fogja betölteni, itt minden hábor%
