Nyírségi Virrasztó, 1942-1943 (6. évfolyam 1-24. szám - 7. évfolyam 1. szám)
1942-04-15 / 8. szám
nyírségi virrasztó GYÜLEKEZETI EVANGÉLIZACIÓ RÉVKOMÁROM — március 26—április 3. — Komáromban két egyházközség van, az egyik az ősi, az északi, a cseh megszállás alatt volt részben, ez a révkomáromi és a déli, a dunántúli részben mely az elszakadás után keletkezett. Az északi részben volt ez alka lommal már másodszor evangélizáció. Itt lelkipásztor Galambos Zoltán. Az evangélizációt a gyülekezetnek több tagja kívánta, sürgette. Sokan imádkoztak érte. Azt is remélték, hogy nagy érdeklődés lesz iránta. Ez azonban nem így volt. Meglehetősen kevesen jártak. Lassú gyarapo dás mutatkozott, de így is érezhető volt hogy valami megkötözi a gyülekezetei. Különösen az első napok voltak nehezek. Az Ige melegénél való feloldódás főként abban lett nyilvánvalóvá, hogy az utóösszejövetelek résztvevőinek száma legalább megháromszorozódott és mind többen kerestek fel magánbeszélgetésen, A reggeli bibliaóráinkon, melyen a Galáciabeliekhez írt levelet tanulmányoztuk, és a délutáni imaóráinkon, melyekre a felébredtek jártak el, az lett nyilvánvalóvá, hogy az elesettség, a meglanyhúlás és a megkötözöttség a „hívők" miatt van, mert ők ernyedtek meg, mert ők hátráltak meg, mert a Szentleiket megszomorították. Amint megkezdődött ezek megalázkodása, az egész gyülekezett kezdett elevenedni. A külön-összejövetelek közül a férfiaké, mely bár számban nem nagy érdeklő dést mutatott és a leányoké, melyen a legtöbben vettek részt voltak a legáldottabbak. A záró összejövetel bizonyság volt arról, hogy Isten dolgozott, hogy erőssé tette közöttünk Igéjét és kegyelmesen kiárasztotta Szentlelkét. Főként a régiek elevenedtek meg. Ennek az evangélizációnak külön öröme volt szí mámra az, hogy az ott állomásozó, frontra készülő katonák közül többen részt vettek tisztek is. A másik komáromi gyülekezetből, Mocsáról, Izsáról és Szönvböl, sőt Tatáról is voltak résztvevők, Békefi Benő. Evangélizáció Somogybán Kaposvár, (Március 22—24.) Az első nap a kaposvári ref. leánykor csendesnapján, melyen néhány környéki leány is részt vett, szolgáltam. Közöttünk volt Jézus áldott Leikével, mert mindannyian megáldattunk bizonyságául annak, hogy a komoly bibliai alapon mü ködő leánykörök munkájának sok lelki haszna van. 23—24-én a középiskolás leányok csendesnapjain tartottam előadásokat és áhítatot. Főleg a felsősök között szolgáltam. Az írásban feltett kérdések főként azt mutatták hogy lelki életünkben nagy gátlás a világ és a másképen gondolkozó család, szülők. A csendesnapok utóhangja több leánynál az volt, most már világosan tátják, miért nem lehet kétfelé sántikálni. Nincs arany középút. Megismerték az igazi utat. Magyaratád (Március 25—29.) 470 lelkes pusztuló somogyi gyülekezet, melyben az egyke borzalmas lelki nyomaival találkoztam. Lelkipásztora: Szőke László, ki néhány esztendeje szolgál itt. Nappal családokat látó: gattam. A család férfi tagjai is abbahagyták sürgős munkáikat s a szomszédok is öszegyültek, hogy résztvegye- nék a lelki beszélgetésben s hallják Isten Igéjét. Ez a külső érdeklődés csak fájdalmasabbá .tette azt a belső megkötözöttséget, mellyel elhúzódnak Isten szeretetének, a bűnbocsánatnak és az új élet lehetőségének örömhíréiül. Az egyes összejöveteleken igen szép számmal jelen tek meg. Búcsúzáskor szinte egyhangúan kértek, hogy látogatásomat ismételjem meg, mert szükségük van nekik ezekre, .— Jézusra. Istvándí. (Március 30—április 2.) Somogyi viszony latban nagy, $00 lelkes gyülekezet. Kedves kis templo műk 300 éve épült, a tornya pedig 800 éves. Lelkipásztora Schmidt Béla, kinek családjával benső közösségben él a gyülekezet. 22 esztendeje hirdeti ott Isten Igéjét. Családlátogatásaim során sok kedves vágyakozó lelket találtam. Itt inkább férfiak figyeltek fel az Igére és né hány leány s legény. Különös módon tapasztaltam meg azt hogy mennyivel nyíltabban és értelmesebben fogadják azok az Igét, akikkel előzetesen már személye: sen is beszélgettünk lelki dolgokról. Ezek után a napok és szolgálatok után, mint tűz ég bennem az Ige: „Emeljétek lel szemeiteket és lássáío meg a tájékokat hogy már fehérek az aratásra!‘; (János 4:35.) „Kérjétek az aratásnak Urát, hogy küldjön mun kasokat az Ö aratásába.'1 (Máté 9:38.) Kaposvár. (Március 22—24.) Első nap a kaposvári leánykör csendesnapján, a következő két nap a közép- iskolás leányok csendesnapjain szolgálhattam Isten k’éL gyelmes segítése mellett. Tartottam előadásokat és vol tak személyes beszélgetéseim. Voltak olyanok, akik megértették Jézus hivogatását és engedelmeskedtek is Neki. Többen azzal a vággyal mentek szét, hogy engedelmesen olvasni fogják a Bibliát, hogy átjuthassanak ők is a túlsó partra, Merenye. (Március 25—29.) 305 lelkes, egykével megterhelt, fogyó, szomorú képet mutató, somogyi gyülekezet. Lelkipásztora Győr Sándor, ki 6. esztendeig szolgál ebben a gyülekezetben. Látogatásokat végeztem és összejöveteleket tartottam. A legtöbb látogatás nehéz szolgálat volt, mert elfásult, kemény és új életre nem vágyó emberek, akiket csak az anyagi és az e világi dolgok érdekelnek. Rettentő lelki veszedelemmel jár együtt az egyke! Akadt néhány vágyakozó, az Igére szomjas lélek is. Mindenütt van népe Istennek! Milyen jó tudni, hogy Isten nem akarja a hitetlen és a meghaló halálát, hanem hirdeti a megtérést, az életet. Gyöngyösmellék. (Március 30—április 2.) Kis. somo gyi, egykés gyülekezet. 55 református család van. Lelkipásztoruk Györy Sándor. Itt nem lehetett „leányórát“ tartani meri egyetlen 18 éves leány van. Az összejőve telek iránt egyre fokozódott az érdeklődés, mintha itt nagyobb lett volna a vágyakozás. A látogatásokban sok örömem volt, mert nemcsak a látogatást vették szívesen, hanem azt is hogy Isten üzenetét vittem hozzáiuk. Itt is vannak megkeményedett szívű emberek, de olyan csodálatos volt, hogy Isten adott erőt és bátorságot, Bárkányi Juliska testvér.
