Nyírségi Virrasztó, 1941 (5. évfolyam, 1-22. szám)
1941-08-15 / 16. szám
2 NYÍRSÉGI virrasztó tyén élet alapkérdései kerültek megbeszélés alá. Délután az efézusi levelet tanulmányoztuk. — Este pedig ugyancsak az Ige világossága mellett emlékeztünk vissza az egész napi áldásokról és tértünk nyugovóra. A közbeeső vasárnap a Magyar Evangéliumi Szövetség „Jó Pásztor“ tagozata rándult ki negyvenegynehány résztvevővel. A résztvevők egyenként tettek arról bizonyságot, hogy megúiult életükben tapasztalták, hogy Isten Lelke dolgozott közöttük s Ö volt kegyelmes az egyes kérdésekre feleletet adni. Az Ige gazdagsága és a kereszt ereie árasztották az áldást. HITMÉLYÍTŐ CSENDESNAPOK. — Szeptember 4—8-ip. — A szeptember eleji hűvös idő ellenére is meglepő szép számban lőttek össze a résztvevők ezekre a napokra. A létszám harminc felé emelkedett. Ez külön ajándéka ennek a nyárnak, mert ezeken a napokon az elmúlt nyarakon 5—6 résztvevő volt, sőt még annyi sem. Közben az idő is megjavul s így nemcsak áldott, de kellemes napokat is töltöttek együtt Budapestről, Dombóvárról, Kaposvárról, Kisújszállásról, Nyáregyházáról, Nyíregyházáról, Szegedről és Tatáról egybesereglettek. Énekes napok voltak ezek, mert a résztvevők a szabad időnek nagyrészét közös éneklésben töltötték. A reggeli áhítatok a Krisztussal való közösség lehetőségeit: a Krisztus hallgatás, követés, tanítványság, Krisztus szolgálat és a Krisztus fogság állapotait tárgyaltuk. Délelőttönként Krisztus munkájáról folyt a megbeszélés: Krisztus, — mint Aki által és Akire nézve teremtettek mindenek, — Aki földön jártába Isten országa evangéliumát tanította, gyógyított és könyörületességre indult, — Aki egyszeri és tökéletes halálával örök váltságot szerzett, — Aki közbejáró és kezes, — és Aki visz- szajő ítélni eleveneket és holtakat, de választottad megdicsőíteni. A délutáni bibliaórákon János I. levelét tanulmányoztuk. Az esti áhítatokon pedig a keresztyén élet útját kísértük végig az újjászületéstől a megdicsőülésig. Külön nagy áldást jelentett az Urvacsoravétel. A nyár egyik legkedvesebb csendesnap sorozatává lett ez a leg- kevésbbé előkészített és eltervezett együttlét. Istené a hála s a dicsőség. | GYÜLEKEZETI EVANGÉLIZÁCIÓ Az őrszentmiklósi ügy. Kiss Ferenc nyug. egyetemi professzortól, az Országos Református Szeretetszövetség ügyvezető igazgatójától a következő levelet kaptuk : „8378—1941. A Református Gyülekezeti Evangélizáció Baráti Társaságának Budapest. Mikor az őrszentmiklósi hármas intézetet a tulajdonos Szeretetház-Alapítvánv a Szeretetszövetségnek átadta s a jövőt illetően tervezetemet kidolgoztam, elsősorban a Baráti Társaság közreműködésére gondoltam és céljaim megvalósítása érdekében az ő támogató segítségét kívántam megnyerni. Ezért emlékirat formájában a Baráti Társaságnak ajánlatot tettem és hozzá kéréssel fordultam, hogy Istentől megáldott munkájával jöjjön segítségemre, egyben kértem, hogy a B. T. vezetői legyenek szívesek engem a tárgyalások felvétele céljából hivatalomban felkeresni. Ez meg is történt s kezdeményezésemre a B. T. f. évi aug. 20-iki közgyűlése a Nyírségi Virrasztó f. évi 15. számában közölt határozatban ^kérésemre kedvező választ adott, amelyben szükségesnek találta, hogy ezt a választ, illetve határozatot a kon- venti elnökség tudomására hozzam. A kívánságnak tájékoztató megbeszélés formájában eleget tettem, amely alkalommal arról kellett meggyőződnöm, hogy teendő hivatalos bejelentésem nem fog kedvező döntésben részesülni. Amidőn ezt a B. T.-nak ezennel hivatalosan bejelentem, egyfelől mélységes sajnálkozásomat fejezem ki afelett, hogy a B. T. készségesen megígért támogató munkáját nélkülözni leszek kénytelen, másfelől hálás köszö- n etemet nyilvánítom azon testvéri megértéséért és előzékenységéért, hogy kezdeményező lépésemre velem tárgyalásba bocsátkozni, ajánlatomra és kérésemre az általam óhajtott választ adni szíves volt. Amennyiben az együttműködés kérdésének kezdeményezésével a B. T.-nak kedvetlenséget okoztam volna, ezért testvéri bocsánatát kérem. A Baráti Társaság további, munkájára Isten segítő kegyelmét kérve, testvéri köszöntéssel és áldáskívánással vagyok Budapest, 1941 szeptember hó 9. mindenkori híve: KISS FERENC s. k. ügyvezető-igazgató.“ Az a szeretet, amellyel Kiss Ferenc bátyánk áldott szolgálatának tovább folytatásához munkánkat kérte, bennünk mély és -meleg visszhangot keltett. Természetes, hogy iránta érzett szeretetünk és megbecsülésünk változatlan marad s szívből kívánjuk, hogy Isten különös kegyelme áldja meg az ő további szolgálatát s Ő mutassa meg a legalkalmasabb utat a Szeretetszövetség jövőjének legjobb szoígá- lására. Elnökség.
