Nyírségi Virrasztó, 1941 (5. évfolyam, 1-22. szám)

1941-04-01 / 9. szám

Erdős Károly ur DEBRECEN Péteriia 15

i. *r vi oly am 9. szám.

ßSHESEtil REF. FÖISKOU

(MtVTAiU.

\ yirrgj háza, 1941. június 1.

...a sötétség szűnni kezd és az igaz világosság már fénylik.

I. János 2:8.

... ideje már, hogy az álomból felserkenjünk... Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett.

Róma 13:11-12.

A REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI EVANGÉLIZÁCIÓ BARÁTAI TÁRSASÁGÁNAK LAPJA

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza, Bencs L.-tér 5. I. Telefon: 599.

Főszerkesztő: BERECZKY ALBERT

lelkipásztor,

a R. Gy. E. B T. elnöke.

Megjelenik minden hó 1 és 15-én. Előfizetési díja egy évre 2'— P. Egyes szám ára 16 fillér.

Időszerűtlen feladatok.

Egy kedves ismerősöm lelkesen szokott biztatni arra, hogy egyházunkat hangoljuk össze a mai idők eszméivel. Nem ez az ismerősöm az egyedüli, aki ilyenféle jótanácsokat ad. A' koreszmék kedvező vagy kedvezőtlen voltáról fölösleges vitatkozni. Elég annyit tisztán látni, hogy az egyház igazi feladata egészen más, mint amit különböző változó idők változó korszellemeinek lelkes rajongói vagy acsarkodó gyűlölői kívánnak és várnának tőle.

Az egyház alatt azt az egyházat értjük most hitvallásaink szerint, amely pünkösdkor született meg a Szentlélek által és láthatatlan teste az egyedüli fejre, a Krisztusra tekint és egyesegyedül tőle kapja feladatait éppen úgy, mint a hozzá való erőket. Ennek az egyháznak rejtett életéről tesz bizonyságot az egész Ószövetség és nyilvánvaló erejét hirdeti az egész Újszövetség. Ez az egyház volt, van és lesz, időkön és korokon túl, mert Istentől van és mert Isten maga számára alapította Jézus Krisztus vérén és vezeti Szentlelke által.

Beletartozol-e ebbe a dicsőséges egyházba? Elhívott-e téged is Lelke által az Űr, hogy örököse légy az ígéreteknek és boldog hitvallója a Krisztusban nyert üdvösségnek?

A világ az egyháztól alkalmazkodást vár. Minden időben s minden korban ez volt a világ kívánsága az egyházzal szemben. A világ mindig azt hirdette, hogy a legnagyobb élettörvény az alkalmazkodás törvénye. Valahol olvastam, hogy a halált így magyarázta meg valaki: a szervezet nem képes többé alkalmazkodni az őt körülvevő világhoz. A levegő tovább is ott van, de a tüdő nem tudja be- szivni, a vér nem tudja az oxigént fölvenni és így tovább. Az élet törvénye tehát az alkalmazkodás. Aki nem tud alklmazkodni, az meghal.

Érdekes, hogy ez a törvény teljesen igaz. Az alkalmazkodás parancsa életparancs. A keresztyén ember életének is ez a legnagyobb kérdése: tud-e alkalmazkodni? És pedig alkalmazkodni ahhoz az igazi környezethez, amelyből élet, levegő, táplálék árad: t. i. Istenhez. A keresztyén ember számára „a környezethez való alkalmazkodás parancsa“ így van: „Maradjatok énbennem és én is tibennetek, mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek“.

A keresztyén ember is alkalmazkodik, de nem a múló világhoz és ennek múló emberi gondolataihoz, hanem Istenhez és az Ö Igéjéhez. A keretyén egyház pedig a választottak gyülekezete, ahol „más levegőt szivünk“. Pünkösdkor az az időszerűtlen és korszerűtlen parancs és íréret hangzik felénk, hogy „igyekezzünk megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében“. Az egység parancsa lehetetlen parancs. A megromlott ember nem tud békességben élni. Az újjászületett embernek ellenben az az ígéret adatott, hogy „Istennél semmi sém lehetetlen“. Például az sem, hogy az én bibliakörömben, közösségemben teljes békességben legyünk együtt. Például az sem, hogy a mi evangélizációs baráti társaságunknak az országban szétszórt tagjai egyek legyenek a hivő imádságban, a felelősséghordozásban, a lel-