Nyírségi Virrasztó, 1940 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1940-10-01 / 14. szám

nyírségi virrasztó 3 viselnünk, hogy benne fölismerhessék a szociális igazságtevés és gyógyítás minden Isten-akarta jó törekvését is. Ne érhesse a a lelki ébredés munkásait az a vád, — leg­alább is igazságosan ne érhesse — hogy behunyták szemüket, amikor a szegények jogáról, az elesettek kenyeréről, a kicsinyek életéről volt szó. Nem versenyezni akaró szándékkal, ha­nem szívünk szerint eegedjük magunkat Isten Lelke által vitetni és ragadtatni az evan- gélizáló munkában úgy, hogy akik a ma­gyarság jövőjéért égnek és akik az emberek testi igényeinek igazságos kielégüléséért har­colnak, ne fölhasználható segédcsapatokat, hanem a legjobb irányt megtalált útmutatókat ismerhessék föl bennünk. Az evangélizáció két nagy kérdése most az, hogy a magyar és szociális ébredést megtudja-e keresztelni a Szentlélek keresztségével ? Bereczky Albert. MEGBÉKÉLÉS HÁZA Kriszins az orvosok Orvosa! Szeptember 13—15 napjain volt a Meg­békélés Házában az orvosok evangéliumi kon­ferenciája. melyen az állandó esős idő és az egyébként is nehéz körülmények ellenére mégis huszonegyén összejöttek: Budapestről, Békés­csabáról, Hódmezővásárhelyről, Kunhegyesről, Szegedről és Tahitótfaluról­A megbeszélt kérdések a következők voltak: Jézus Krisztus az igaz Isten. (Dr. Reök Iván és vitéz Csia Lajos), Jézus Krisztus igaz ember (Dr. Reök Iván és vitéz Csia Lajos), Krisztus és a beteg (Dr. Schimert Gusztáv és Somogyi Tóth József), Krisztus és az orvos (Dr. Kiss Ferenc és dr. Jakab László), A hívő orvos fel­adatai (Dr. Kocsis Antal). Az áhítatokat és a vasárnapi istentiszteletet Békefi Benő tartotta. A csendesnapok egyik meglepetése volt a résztvevő orvosok alapos tájékozottsága a Bibliában, és a Kijelentés iránti alázatos enge­delmesség. Egészen különleges érdeklődést / mutattak a jelenlévők a „dogmatikum“ iránt, de nem kiváncsiskodásból, hanem hitből azzal a gyakorlati célzattal: Hogyan lehetne az ér­telmi egyoldalúságban élő emberek előtt is kívánatossá tenni az evangéliumot és a ke­resztyén életet? A hit által való gyógyulás és gyógyítás valóságáról, a megszállottság egészen bibliai értelmezéséről is nagyon jó volt hallani a bizonyságtételeket. A hivő orvosnak, mint orvosnak feladata, hogy mindent megtegyen azért, hogy a lehető legjobb orvos legyen, mint hívőnek pedig az, hogy a megszentelődésben, a kegyelemben erősödjék meg, vagyis mind valóságosabb legyen hite a hitből való élete, legyen igazi orvosává Krisztus. EGYÜTT AZ UR SZÍNE ELŐTT Csak Jézus egyedül! A Megbékélés Házában éreztük, hogy milyen jó volt együtt lenni Jézussal, távol a világ zajától, forrongó eseményeitől- Milyen jó volt egyedül Jézusra tekinteni, Őt hallgatni. Lelkűnkben is feltámadt Péter apostol vágya­kozása : „Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot.'“ Jézusnak azonban az volt az akarata, hogy a tanítványok men­jenek vissza a világba s versengő, hitetlenkedő, testileg-leikileg beteg emberek között mutassák meg, hogy együtt voltak Jézussal a hegyen. És a megdicsőülés hegyének boldog áhítatából, békés csendességéből visszatérve, várja őket a valóság: a hitetlen, tehetetlen tanítványok, a versengő sokaság, a beteg gyermek. Engem is hazaküldött az Úr a Megbékélés Házából a Jézussal való együttlét örömével. Istennek békességével. Itthon versengő, vesze­kedő lelkek fogadnak: Már nagyon vártuk haza, ez meg ez történt, intézze el a dolgot, mert különben súlyos következményei lesznek 1 Nagy jámboran megígérem: Jó, el fogom intézni. Másnapi aranyígém megszégyenített: „Imé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.“ (Jób 39:37.) Ki vagyok én ? Mit akarok én ? Mit felelhetnék a versengőnek én ? Hogy intézhetném el az ügyet én? Imé, én parányi vagyok 1 A holdkóros fiút nem a hitet­len tanítványok, nem is a Jézussal a hegyen levő tanítványok gyógyították meg, hanem maga Jézus! A versengő sokaságot is Ő némította el. Ezt az ügyet is csak Ő intézheti el. Eddig is gondoltam arra, hogy csak Jézus segítségével intézhetem el, érzésem azonban az volt, hogy mégis csak én intézem el. Megalázott az Ige: „Imé, én parányi vagyok.“ Megmutatta, hogy én nem intézhetem el. Megmutatta azt is, hogy miért volt eredménytelen sok munkám, sok szolgálatom. Mert én dolgoztam, én szolgáltam. Figyelmeztetett a jövőre nézve is, hogy ne én akarjak, még ha Jézus segítségével is, mert imé„, én parányi vagyok. „Ma is Jézus gyógyít, Ő csendesít viharokat, Ő békít ki haragosokat, Ő békéltet meg lelkeket- Fohászom ez lehet: „Old meg, óh Jézusom, bennem az ént!" (133. Hall.) s: ,,Mindent csak Te, semmit én ! (357. Hall) Nem azt jelenti ez, hogy most már ne dolgoz­zam, szolgáljak, de hiányozzék munkámból, szolgálatomból az én. Nagymölcös. Horkay Barna. Beküldte-e már előfizetési díját? postatakpénatári csekksz.: Békefi Benő Nyíregyháza, 17.079. MMMWWMMWMtBMMaBMMMWIIIIIIIIii'ilíl'lllll llllll llllUUi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom