Nyírségi Virrasztó, 1940 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1940-09-15 / 13. szám

s Káról: iü­I. (ÍV.) évfolyam. lo szám. ttüT&tt Kö. HMSMh­iimku. Nyíregyháza, 1940. szeptember 15 ... a sötétség szűnni kezd és az igaz világos­ság már fénylik. I. János 2:8. NYÍRSÉGI r VIRRASZTÓ ... ideje már, hogy az álomból felser­kenjünk... Az éj­szaka elmúlt, a nap pedig elközelgett. Róma 13:11-12. REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI EVANGELIZÁCIÓS KÖZLÖNY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza, Bencs L.-tér 5. I. Telefon: 599. Felelős szerkesztő: BÉKEFI BENŐ oki. református lelkész. Megjelenik minden hó 1 és 15-én. Előfizetési díja egy évre 1*50 P. Egyes szám ára 10 fillér. Magyar ébredés? A lelkészcsaládok nyári, sződligeti talál­kozóján többek között az a felelősségteljes kérdés is felmerült a beszélgetések folyamán: Mi szerepünk lehet nekünk, mint Isten országa munkásainak a magyar ébredésben? Kétségkívül szemünk előtt látjuk a ma­gyarság öntudatra ébredését. Szunnyadó népi erők törnek elő szinte elemi erővel, hogy azt az életkeretet, melyei muyy^.i nemzetnek ne­vezünk, gyökerében is magyarrá tegyék, s ma­gyar tartalommal és erőkkel töltsék meg. Ebből a szempontból talán a XVI. és a XVII. század hasonlított a mostanihoz. Ez az ébredés mutatkozik már győzelmesen a zenében, a művészetben, kezd tért hódítani az irodalom­ban, sőt bizonyos vonatkozásban a tudomány egyes ágaiban is. Minél nagyobb örömmel tölt be ez a bontakozó magyar ébredés, annál szorongóbbá válik bennem az a kérdés, hogyan lehetne ez a magyar ébredés lelki ébredéssé is. Arra okvetlen szükség van, hogy magyarrá legyen a magyar; hogy befő ífhesse azf a történelmi hiva­tását és rendeltetését, amit éppen a magyar­nak adott az Isten itt a Dunamedencében a XX. század közepén. Ez azonban még nem je­lenti azt, hogy a magyarrá lett magyar keresz­tyénné is lett egyúttal. A magyar ébredés ma­gában szellemi megújhodás, hogy teljessé le­gyen, még lelki ébredéssé kellene válnia. A magyar szellemi ébredés hogyan páro­sulhatna a lelki ébredéssel? Ez a mi kérdésünk és ennek sürgős megoldása a mi feladatunk. A XVI. század magyar reformációja, a XVII. század magyar puritánizmusa s a XIX. század finn ébredése adják a megoldáshoz a példát és az ígéretet. A mi dolgunk itt az állhatatos imádkozás és az evangélium bátor hirdetése. Ebben légy segítségül. BÉKEFI BENŐ. MEGBÉKÉLÉS HÁZA EvangéÜzáció — Július 22—31. — Istennek kedves kegyelme volt nyilvánvaló a július 22-től 31-ig tartott evangélizáló csen­desnapokon, melyeket Czakó Jenő vezetett. A bűn kérdés és megoldása volt a főtéma. Ne­kem személy szerint is áldott volt, mert az Istenihez és a bűnhöz való viszonyomba új vi­lágosságokat, régi áldások megelevenedését, újulást hozott. Pereljetek velem, szólított meg Isten. És ebben a perben én lettem a vádlott, mert en­gem rontott meg a bűn. És milyen megdöb­bentő hogyan gyógyítgatjuk magunkat kuruzs- lással, a világnak, az ördögnek sok-sok kínála­tával, altatószerével. Mi az, ami gyógyít? Egy út mutatkozik csak: a magambaszállás, annak vállalása, hogy én rontottam el. De még a magambaszállás sem megoldás, ha nem engedelmeskedek a mennyei látásnak. Erre az engedelmességre a kegyelem a válasz. Ahogy az akarást meg- kezdtétek, a cselekvést így vigyétek véghez, figyelmezetetett és intett meg Isten Igéje. Csodálatos lehetőség tárult ki, amikor már arról is szó volt, hogy a szeretetben meggyöke­rezvén és alapot vevén. Ezen az alapon még a nyomorúság sok próbái között is bőséges lehet a mi örömünk. Ítéletet és kegyelmet szólt az Ige, ítéletre és kegyelemre munkált a Lélek. Elszomorított

Next

/
Oldalképek
Tartalom