Nyírségi Virrasztó, 1940 (4. évfolyam, 1-19. szám)

1940-05-01 / 4. szám

2 NYÍRSÉGI virrasztó A legelső alkalom az asszonyok számára tartott evangélizáló óra volt. Az egyház ta­nácstermét teljesen megtöltötte az asszony­sereg és örömmel hallgatta a bizonyságtételt, noha az nem egy esetben kemény beszéd volt. Sokan érezték meg azt, hogy ma nem altató muzsikára és szórakoztató könnyű. zenére^ Ina­nem kemény és határozott evangélium hirde­tésre van szükség. Azután nyilvános evangéli- záció volt a központi templomban. Ügy ezen az estén, mint a további estéken igen sokan jöttek és nagy érdeklődéssel hallgatták az Igét. Igen nagy eredménynek mutatkozott ez ebben a városban, ahol régebben ilyen dolgok iránt semmi érdeklődés nem mutatkozott. Volt evangélizáló előadás a leányoknak, majd az ifjaknak, volt a presbytereknek és férfiak­nak, valamint az egyházi munkásoknak. Jól esett megtapasztalni, hogy a lelkipásztorok nagy része szivén hordja az evangélizáció ügyét, s hogy feleségeikkel együtt imádkoznak és dolgoznak a hatalmas nagy gyülekezet lelki ébredésén. Kedves volt a diakonissza testvé­rek segítő szolgálata. Ök vezették igen szép eredménnyel az iratterjesztés munkáját. Legnagyobb szükség arra van, hogy az evangélizáció által megmozdított kis sereg egy kis imádkozó közösségben találkozzon rendsze­resen és betölthesse a kovász szerepét a nagy tésztában. Bizony még sok időnek , el kell telni és sok áldozatos munkának végbe kell menni, amíg ezek a hatalmas tömegek igazán meg­mozdíthatok lesznek. De igen szép példáját láthattuk annak, hogy a város igen messze he­gyeiről is sokan jöttek el az evangélizációra. SZENTES. Szentes 16 ezer lelkes, szép református gyülekezet. Három lelkipásztora van a belterü­leten. Az evangélizáció az ú. n. felsőpárti egyházrészben volt, ahol Gilicze Antal a lelki- pásztor. Ö és kedves felesége igen nagy szere­tettel készítették elő az evangélizáló napokat. Munkájuk nem is volt hiábavaló, mert már az első órákon lehetett látni a l^lki érdeklődést. Szinte minden órára a reménységen felül jöt­tek el hallgatók. A több alkalom közül külön ki kell emelnem a férfiak számára tartott evangélizáló órát, ahol vagy 200 férfi volt je­len és ott volt a vármegye nyugalmazott és aktív alispánja, a város polgármestere, a vár­megyei ügyész és több városi és vármegyei tisztviselő. Jóleső példa volt ez a gyülekezet többi tagjai részére. Az evangélizáló alkalma­kon részt vettek Böszörményi Jenő elnök lel­kész és Sebestyén Béla lelkészek is. De külö­nösen nagy buzgósággal vehettek részt szinte minden alkalommal feleségeik. Bebizonyosodik mindenütt az, amit Révész Imre püspök úr kijelentett, hogy a re­formátus gyülekezeteknek semmire nincs most olyan nagy szükségük, mint komoly és határo­zott református színű és ízű evangélizációra. Valóban érezhető volt, hogy a magyar ember szívesen fogadja az evangéliumot, és ha egyszer megnyílik a szive, akkor csodálatos eredményei lehetnek az evangélizáló. munká­nak. Az evangélizáció záró hangja volt, hogy bár minél hamarabb lehetne Szentesen ismét evangélizáció. Ecsedy Aladár. EDELÉNY. Borsod megyei nagyközség, járási szék­hely, bányával. Az 500 lelkes református gyü­lekezet lelkipásztora Gyülvészi István; egy tanerős iskolája van. Templomának egy része a XIV. század elején épült, országos műemlék. Leányegyháza Finke, ahol szintén egy tan­erős iskolája van. A Bethánia Egyletnek régi és szép munkája folyik itt esztendők óta. Április 14—21-ig volt a gyülekezeti evan­gélizáció, melyen B ö z s i k e testvérrel szol­gáltunk. B ö z s i k e testvér már 3 nappal előbb megérkezett, látogatásokat tett és hívo­gatott. Az evangélizáció alatt is családokat lá­togatott, asszonyok és leányok külön összejö­vetelein szolgált. Esténként az utóösszejövete­leken, Finkén és Szendrőládon tett bizonysá­got. Minden reggel az istentisztelet keretében vezettem bibliatanulmányt János I. levele alapján; este 7 órakor pedig a templomban volt evangélizáló est és utána az iskolában utóösszejövetel. Külön összejövetelt tartottunk presbitereknek, asszonyoknak, leányoknak, fér­fiaknak és fiúknak. Az érdeklődés egyre nö­vekvő volt. Rendszeresen jártak Finkéről, Borsodról, Szendrőládról; voltak hangácsiak is. Huszonegyedikén délután Finkén tartot­tam istentiszteletet, Szendrőládon temetést vé­geztem és bibliaórát tartottam. Isten Lelke áldottan munkálkodott. A záró-összejövetelen sokan vettek részt, imádság több, bizonyságtétel kevesebb hangzott el. Ezen bizonyságát vettük annak, hogy Isten az ő Lelke és Igéje által munkálkodott közöt­tünk. GÉGÉNY. Szabolcs megyei község. A felsőszabolcsi egyházmegyéhez tartozik. 1500 lelkes gyüleke­zet. Lelkipásztora két év óta Kiss Pál, segéd­lelkésze Vargha Miklós. Van 4 tanerős isko­lája. A Bethánia munkálkodott itt évek óta. A gyülekezet egységét a papválasztás körüli harcok dúlták fel. Április 26, 27, 28 napjain tartottunk evan­gélizáló csendesnapokat itt B ö z s i k e testvér­rel. Péntek este volt az első összejövetel a

Next

/
Oldalképek
Tartalom