Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1941

30 költészeténél számításba jöhet: Milyen kérdések merülnek fel Tompa költészetének vizsgálatánál: irodalmi vonatkozásban, majd általános emberi vonatkozásban. S ezeknek a kérdéseknek vizsgálatánál azon­nal elárulja a szerző, hogy mélyen tud belenézni a költészet lénye­ges tényezőibe, alapos elmélyüléssel foglalkozik az elébe tűzött tárgy- gyal. Tárgyalásában is belülről kifelé halad : egyéni lírájából indul ki, s ismét problémákat vet fel: Tompa lelkivilágának és sorsának nagy kérdéseit, melyeket költészete tükörképén keresztül vizsgál meg. Természetesen jut át ebből a gondolatkörből a hazafias költé­szet tárgyalásába, melynek fejlődésbeli vonalát, a költő lelkiségének finom alakulását is megérzi, átéli a maga teljességében. Elbeszélő költészetének vizsgálatánál a nagy egészet tartja szem előtt, de részletek, különösen, melyek Tompa egyéniségét közelebbről vilá­gíthatják meg, nem kerülik el figyelmét. Kiterjed a költő nyelvmű­vészetének vizsgálatára is, s itt helyesen fedezi fel azokat a forrá­sokat, melyek Tompa költői kifejezésformáit éltetik. Mindezek után megvilágítja a költő értékbeli kapcsolatát kora nagy lírikusaival: Vörösmarty, Petőfi és Arany lírai egyéniségével való összehasonlí­tásból, világosan látja egyéniségének igazi értékeit: egyszerűsége, közvetlensége, természetesen előtörő erkölcsi érzése, mély és tiszta vallásossága azok az erők, melyekből Tompa egyénné alakul. De itt nem áll meg: látja azokat a jelképeket is költészetében, melyek Tompát ma is időszerűvé avatják, mind költészetben, mind magasz­tos, de egyszerű, nemes egyéniségében. A munka határozott irodal­mi készségről tanúskodik, kérdéseket lát maga előtt és old meg könnyen, de annál nagyobb érzékkel. Teljesen egyéni írás. A lénye­get mindenütt meglátja, úgyhogy a maga nemében kitűnőnek nevez­hető minden tekintetben. Jutalomra, a pályadíj elnyerésére érdemes munka. Ennek alapján a bíráló bizottság azt javasolja a tanári testü­letnek, hogy az 1. számú, „Ezek a sorssal birkozának, Örök dicsőség nevükön“ jeligéjű munkát részesítse a jutalomban, míg a 2. számú pályamunkát dicsérje meg. A kormányzótanács elfogadta a tanári kar javaslatát és a jeligés levelekből megállapítja, hogy a Tompa Mihály-pályázat nyertese Szakács Zoltán VIII. o. tan., jutalma a vallás és közoktatásügyi miniszter adománya, egy herendi porcellánból készült Tompa-szobor. Nyilvános dicséretben részesült Fábri István VII. o. t. A pályadíjakat Szobor Pál polgármester, gimnáziumi felügyelő adta át lelkesítő szavak kíséretében a nyerteseknek. Ugyanakkor kapott jutalmat a Bogár Lajos-alapítványból Szakács Zoltán VIII. o. t., mint a március 15-iki beszédpályázat nyertese. Március 19. A Szabolcsi Tanári Kör díszűlése az iskola dísz­termében. Ennek keretében adta át Túróczy Zoltán, a tiszai ev. egyházkerület püspöke, azt az arany oklevelet, amellyel a budapesti Pázmány Péter-tudományegyetem tanácsa dr. Vietórisz József c. tankerületi kir. főigazgatót, iskolánk egykori növendékét, tanárát, igazgatóját és felügyelőjét, 50 évet meghaladó tanári és írói mun­kájának elismeréséül kitüntette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom