Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1939

7

meglévő egyéniségéből kiindulva kell a kinevelés nehéz útját végigjárnia. Meg kell ismerni az egyéniség meglévő alapelemeit, s azokat a jövő cél szempontjából alakítani, formálná, irányítani, vezetni. Itt jut az osztályfőnöknek igen nagy szerep a nevelőísko- lában.

Az osztályfőnököt a szülők általában adminisztratív irányítónak ismerik: ő az, aki az órákat igazolja, ő az, aki engedélyt ad moziba, tánciskolába, ő az, aki az osztályban előforduló nézet- eltérések, kisebb fegyelmi ügyek intézője. Mindezen kívül, tapasztalatból is mondhatom, hogy a szülők, nagyrésze csak akkor fordul az osztályfőnökhöz, amikor azt várja tőle, hogy fiának osztályzatai ügyében eljárjon egyik vagy másik tanárnál. Gyakori az is, hogy még akkor sem fordulnak az osztályfőnökhöz, amikor a gyermek magaviseleté szempontjából kell eljárni. Az igazgatónál, sőt esetleg más tanárnál keresnek felvilágosítást, s az osztályfőnök már csak mindezek után szerez tudomást a szülő érdeklődéséről. Pedig az, aki a gyermeket ismeri, és aki a gyermek gondolatait és érzéseit köteles is ítélj es egészében ismerni: az osztályfőnök.

Tanári működésem alatt alkalmam volt már egy osztályt az I—VIII., mint osztályfőnök végigvezetni, s megismerkedni majdnem 100 fiú életével, leikével. Alkalmam volt fejlődésüket is szemlélni, s gondolataikat, érzelmeiket határozott szempontok szerint irányítani. Sok képet gyűjtöttem össze a 8 év alatt, ezekből fogok néhányat a gyermeki lélek fejlődésszempontja alapján ismertetni, s ezzel kapcsolatban rámutatni az osztályfői hivatásra.

A középiskolába kerülő kisdiák telve van ismeretlen képekkel és fogalmakkal. A gimnázium rejtélyes világa százezer kérdéssel néz felé, amit neki is meg kell oldania, s amelyben neki nagy'szerepe lehet. Ebben a világban a gyermeket két tulajdonság jellemzi: rendkívüli fogékonyság és nagyfokú képzelőtehetség. Aki a gyermek lelkivilágával foglalkozik, ® meg ak,arja ismerni a gyermeket ebben a korban, ebből a két tulajdonságból indul ki. S ahogy a tanításban, minden tárgyban ezt a két tulajdonságot igen hasznosítani lehet, akként a gyermek viselkedésében, érdeklődési körében és irányításában is. Tapasztalatból mondhatom, hogy a gyermekkornak ez a szakasza a legalkalmasabb a nemes érzelmek meggyökereztetésére. ,A gyermek, lelkében élő fogékonyság a vallásos érzelmek tudatosítására és erős gyakorlására igen sok lehetőséget nyújt. (Nemcsak külsőségekkel lehet már e korban megnyerni a gyermeket a belső vallásos életnek, de még inkább megéreztetni vele a külsőségek felett álló őszinteséget és elmélyülést is. S ez az az érzelem, amely sok lehetőséget tud nyújtani a gyermek-