Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1939
23 Iskolánk múltja. Nyíregyháza alig volt még 50 éves település, amik,or lakói már szükségét érezték annak, hogy fiaiknak az elemi iskolai műveltséget meghaladó értelmi nevelést adjanak, így született meg 1806-ban a nyíregyházi ev. egyháztanács elhatározásából az a „professori iskola", amely a serdültebb ifjúságot, — tiszta, józan, protestáns szellemben nevelve, — a magasabbfokú, tudományos kiképeztetésre készítette elő. 45 éven át működött ez a latin iskola, amely tanítási anyagában alig volt magasabbfokú az elemi iskola legmagasabb osztályánál, de igen jó alkalmat nyújtott a latin nyelv elsajátítására. 1851-ben, az akkori osztrák uralom nyomása alatt, ez az iskola, mint önálló fokozat, megszűnt és összeolvadt az elemi iskola felső fiúosztályával. A magasabbfokú isk,ola felállítása azonban csakhamar közös óhajtása lett Nyíregyháza város egész értelmiségének. Többévi huza-vona után a nyíregyházi ev. egyházközség szánta rá magát, hogy a maga erejéből gimnáziumot szervez és annak I. osztályát 1861. szeptemberében meg is nyitotta. Ez az év tehát a mai gimnáziumunk születési éve. Az elindítás tehát megtörtént 1861-ben. De, hogy az új gimnázium tovább is haladhatott, fejlődhetett és megerősödhetett, az örök érdeme marad Nyíregyháza város akkori, bölcsen előrelátó, hazafias érzelmű képviselőtestületének. Ez a városi képviselőtestület létesített az új gimnázium fennartására egy 100.000 forintos alapítványt és ennek a kamatából, meg a város sok lelkes polgárának adományából sikerült négy év alatt a gimnáziumot négyosztályú algimnáziummá fejleszteni, A további fejlesztést anyagi nehézségek akasztották meg, úgyhogy az V. oszály csak 1872-ben, a VI. osztály 1875-ben nyílt meg és újabb 10 év elmúlta után, 1886-ban nyílt meg a VII. és 1887-ben a VIII. osztály. Azóta teljes, nyolcosztályú az iskola.