Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1939
17 tudatos előkészítés a nevelőiskola hivatása. Azok az ifjúsági mozgalmak és egyesületek, amelyek a nevelőiskolában élnek, működnek és hatnak, szorosan hozzá kell, hogy simuljanak a nevelés célkitűzéséhez. Ebből a szempontból a nevelőiskola fontos, nehéz feladatok előtt áll, s ezeket a feladatokat meg is kell oldania. A szülői társadalomnak ismét csak a megismerés és a szoros támogatás lehet a feladata. Ezek között a gyakorlati utak közt legelső helyen áll a cserkészet. Közismert mozgalom ez, a maga teljességében kiváló szerepre hivatott. Sajnos, igen kevés szülő részéről megbecsült mozgalom, mert a mi népes iskolánknak kb, 10 százaléka csak tagja a cserkészetnek. Kétségtelen, hogy a cserkészet kis létszámmal talán tökéletesebb szerepet is tud betölteni, mert így a kiválasztás jobban érvényesülhet. De ez magában véve nem megnyugtató. Azok a szempontok, amelyek a mai magyar cserkészetet vezetik, a nemzetnevelés igen fontos tényezői, s ezért nagyobb megértésre és támogatásra volna szüksége. Ideális az volna, ha minden tanuló egyben cserkész is lenne, s kiérdemelné azt a megtiszteltetést, hogy az iskola cserkészcsapatában szerepet vihet. De nagyon megnyugtató lehetne az is már, ha a tanulók negyedrésze öltené és ölthetné fel a cserkészruhát, mert ez a lelki komolyság és fogékonyság mellett arra is utat mutatna, milyen alapon és hogyan lehet és kell nemzeti jövendőnket berendezni, s mire számíthatunk a jövőben. Az iskolai önképzőkör a szülők tudatában úgy él, mint irodalmi egyesület, melynek hivatása az irodalom iránt érdeklődők foglalkoztatása. Valóban, nem is olyan régen, csak ez volt a hivatása. Ma már azonban mindenütt, ahol csak komoly önképzőköri élet van, kinőtte magát ebből az egyoldalúságból, s olyan egyesületté változott, melynek egyetlen hivatása a jövendő nagy magyar kérdéseibe bevezetni az ifjúságot, nevelni arra, hogy nemzetünk sorskérdéseit ifjúságunk necsak megértse, hanem irányait átlássa, és fogékonyakká váljanak a tanulók arra, hogy olyan nemzeti kérdések iránt érdeklődjenek, melyek nemcsak egyéni sorsukat, de a közösség életét vihetik előbbre. így iskolánk önképzőkörében megismerkedhetnek a népi, kisebbségi, külföldi, irodalmi és művészeti kérdésekkel. Nem kell részletesebben kifejtenem, hogy ezek a kérdések mennyiben fontosak, s az ezekben való részvétel, állandó foglalkozás velük, miért nagyjelentőségű. Aki ismeri a magyar életet, tudja, hogy népi, kisebbségi kérdéseink mellett ott van a mi nagy társtalanságunk külföldi kérdése is, mely döntő 2
