Evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1936
12 A módszer átalakulása a pedagógiában Az emberiség életében a cselekvés módjai rendszerint szívó- sabbak és hosszabb életűek, mint a cselekvés anyaga, illetve tartalma. Filológusok előtt ismeretes, hogy a nyelv szókincse sokkal könnyebben változik, mint az a mód, ahogy a szavakat mondatokká rakjuk össze. A történelemben elég gyakran bukkanunk olyan cselekvési módokra, amelyek eredeti jelentésüket rég elveszítették, de azért a hagyományadta presztízs védelme alatt még mindig élnek. Ugyanezt állapíthatjuk meg a pedagógiában is. A tanítás anyaga elég gyakran és könnyen változik, de a tanítás módja annál ritkábban és nehezebben. A fizika tanítási anyaga például ma egészen más, mint száz évvel ezelőtt, de az a sok helyen még nem is olyan régen alkalmazott tanítási mód, hogy a tanár az anyagot diktálta, s közben a tankönyvet és kísérleteket majdnem teljesen mellőzte, még a könyvnyomtatás előtti századokból való. A módszer átalakítására vonatkozó törekvések elég régi keletűek, de amíg Amerikában már jóval a háború előtt az iskolai élet teljes átalakításához vezettek, addig Európában, s különösen nálunk, szórványos kivételektől eltekintve, csak a nevelés- tudomány szerveiben, a pedagógiai egyesületekben vagy folyóiratokban, tehát csak elméleti téren jelentkeztek. — A háború és a forradalmak meglazították Európa társadalmi és szellemi életének eddigi struktúráját, s azok a fejlődési tendenciák, amelyek eddig az idő méhében várták megszületésüket, váratlanul felszínre törtek, s egy pár év alatt az elmélet mezejéről a gyakorlat terére is átcsaptak. Ma már a végeken, az iskolákban is folyik a módszer körüli harc, s ennek visszhangja megtölti a pedagógiai folyóiratokat is. Egy pár évtizeddel ezelőtt majdnem kizárólag az a kérdés foglalkoztatta az iskola iránt érdeklődőket, hogy mit tanítsunk. Ekkor vívták végnélküli csatáikat a humán- és természettudomá
