Evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1934
10 ban válik igazi problémává az intellektuális cselekvő oktatás megvalósítása. Tanulmányutam ebből a szempontból is adott néhány irányelvet és a gyakorlati megoldásra feleletet. Sajnos, azonban ezek nem teljesek magukban sem, főként nem tökéletesek az összes tárgyakat illetően: Mert — sajnos — nem tapasztalhattam azt, hogy volna egyetlen iskola ma nálunk, ahol ez minden szaktárgynál egyaránt kidomborodnék. Pusztán általánosságokra vonatkozik és közel jár a megoldáshoz az a néhány irányelv és gyakorlati alkalmazása, amit Domokosné Uj Iskolájában, a hat osztályos leányliceumban, e téren tapasztalhattam. De a kísérletek nem meddőek, mert előbb-utóbb mégis helyes megoldáshoz fognak vezetni. Épen ezért igen szükséges volna ezzel a fontos kérdéssel szakfolyóirataink hasábjain is többet foglalkozni s gyakorlatilag megkeresni az intellektuális cselekvő oktatás módozatait és formáit. Az Uj Iskolában minden évben munkakiállitást rendeznek, ami a cselekvő oktatás munkaeredményeit szemlélteti. így a múlt évben »a magyar falu élete gyermekmunkákban« volt a kiállítás cime. A népi élményt igyekezett itt minden tárgy és életkor keretében az intézet egyévi munkájában kialakítani: A magyar nyelv és irodalom Arany, Petőfi, Gárdonyi, Mikszáth, Móra, Tömörkény müveiből vetítette elénk a magyar nép életét; a földrajz a magyar föld népszokásait, foglalkozásának ismeretét mélyítette el, főkép Hermann Ottó müvei nyomán. A történelem a magyar föld művelődéstörténeti , vonatkozásait emelte ki, a rajztanitás a sajátos magyar népművészeti diszitő- alkotások ábrázolását igyekezett keresztülvinni, mindenütt a gyermeki életkorok kívánalmainak és technikai lehetőségeinek megfelelően. Feldolgoztak a növendékek három földrajzi tárgyegységet: Dunántúl, Erdély, Alföld. Minden területen kiválasztottak egy vagy két jellegzetes vidéket, ennek népéleti, díszítőművészeti és építészeti elemeit jelenítették meg. Rajzok, agyag- dombormüvek, kartonból kivágott szobaberendezés, bábuk népviseletben, típusos kézimunkák, fazekas termékek, szőttesek kerültek megfelelő csoportosításba. Természetes, hogy mindennek elkészítéséhez alapos elmélyülésre volt szükség, amit a néprajzi muzeum tervszerű látogatásával, a magyarság néprajzáról és szépmüvészetről szóló könyvek tanulmányozásával indítottak meg. A záróünnepélyen ősi népszokásokat: májusfaállitást, pünkösdi királyválasztást, regölést, székely fonójeleneteket mutattak be.
