Evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1933
5 egyelőre még csak annak az erkölcsi erőnek birtokában, amelyet honi földről hozott magával, s amellyel Hunyadi László igazságtalan és jogtalan halálát öntheti drámai formába. A Budában még inkább hangsúlyozza a »nemes erkölcsöt«, ami nem más, mint a XVIII. század divatos szentimentalizmusa. Ehhez járul annak a művészi elvnek gyakorlati alkalmazása és megvalósítása is, ami ép a XVIII. század végén Lessingtől kapja meg a kegyelemdöfést, s az Eszterházi vigasságok-ban és az évszakokról irt verseiben ölt leghatározottabb testet. De mig ezek átmeneti jellegű formai hatások, épen a Budában élesen láthatók annak az eszmekörnek széles vonalai, amelynek egy egész életen át maradandó hatása lesz. Itt már mélyen nyúl bele a felvilágosodás szellemébe, a zsarnok uralkodót félelmetesnek mutatja be, mint ahogy a felvilágosodás torzképében láthatta, s a voltairei szellemben kifejezésre juttatja a papok elleni gyűlöletét is. De müveiben észrevenni az érdes kéreg mögött a költészet iránt megnyilvánuló nemes érzéket, a lelki finomságok megértését bizonyító költői szellemiséget is. Az a művészi mélység pedig, amely Attila tragikumát ösztönösen megérzi, a hun-pusztulás okát is megérzékelteti, a művészi elgondolást egyébként nélkülöző munkában már a formai hatások fölé emelkedést sejteti. Sajnos, ez nem következik be. Bessenyeinek nincs meg az a művészi ereje, de nincs meg az a művészi tehetsége ..sem, amellyel a külső hatások alól kiemelkedhetnék. E formai hatások bénító ereje következtében 1771-ben németül, majd később magyarul Írja meg a Galant levelek-et, amelynek sivár lényegtelen cselekvénye mögött a divatos levélformában az erkölcsi célzat jelenik meg, amely korának jellegzetes, lelke egyensúlyának alapvető vonása. Az Ägis tragédiája uj állomás, de még mindig csak tudatosabb elmélyülést mutat a formai hatások körül. Mig az előző müvek az első benyomásoktól megszédült, a nagyvárosi élet zajától és sokrétűségétől elkápráztatott fiatal lélek vergődéseit az irodalmi tudatosság és missiós ihlet nélkül jelenítik meg, az Ägis már a felvilágosodás gondolataiban és érzéseiben való megerősödést mutatja. Bessenyei megerősödik a felvilágosodás missiójának tudatában. Ennek a missiós tudatnak határozott megnyilvánulása már érezhető az Ágis tudósitásában is. Az igazság és az emberi indulatok természet szerint való feltárása a korszellem jellegzetes bélyege. Már nem ir nemzeti tárgyú tragédiát, ami szintén a külső
