Evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1933

Bessenyei György.

— Irodalmi tanulmány. —

Irodalmunk*) történetén végigkísérhetjük azokat a sajátos nyomokat, amelyek a magyar szellem egyéni életét belekapcsolják a világirodalom s igy az európai műveltség életébe. Ezáltal megismerhetjük a középkor, renaissance, barokk kulturhatásait a magyar szellem életében, megtudhatjuk, miben és mennyiben termékenyítette meg az európai légkör a magyar irodalmat újabb és újabb izlésformákkal. Minden más nép irodalmától eltérően irodalmunk jellegzetes nemzeti jelleme épen abban nyilvánul meg, hogy ezeket az idegen formákat a nemzeti élet- és sorskérdésekkel kapcsolja össze. így a szellem tevékenysége újszerűséggel telítődik meg, s élesztő kovász lesz a nemzet szellemi fejlődésében. Ha a középkor vallásos irányában és a renaissance felvilágosodást hirdető eszmevilágában a nemzeti sorscsapások sorozata és a nemzet magárautaltsága, élet-halál- harca a vergődő szenvedések közt mind élesebben kidomborodik, s ezáltal az öntudatos nemzeti életre törekvés mind határo- zottabbá válik, a XVIII. század, a felvilágosodás valósítja /meg azt a hivatást a nemzet életében, hogy az igazi nemzeti élet eszközeit magának is megkeresse, s a szellemi megújhodásból nemzetünket igazi renaissancea elérésére vezesse. A nemzet paeg- találja a legmagasztosabb hivatása felé vezető utat, a .feléledt nemzet szellemi öntudatra ébredése megindítja azt a hősi korszakot, amelynek egyik magasztos erejű kicsendülése a szabadságharc, és gyászos fejezete jelenlegi trianoni széttépettségünk is. Ebben a hatalmas küzdelemben már a kezdet-kezdetén megláthatjuk, hogy a tespedtségből a felemelkedésbe egy ut vezet: a Nyugat és Kelet szellemi összeforrasztása.

Irodalmunk jellegzetes vonása, hogy életkérdései megkeresésében és felfedésében egyének vezérlik, s a múlt század elejéig

*) Szerző felolvasta a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör Nyíregyházán, 1934. február hó 24-én tartott Bessenyei-emlékünnepélyén.

1