Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1910

11 anód végétől sik felületű K koronggá szélesedik ki. Ezen ko­rong képezi a katódot. A katóddal szemben az üvegedény vé­gébe légmentesen beforrasztott P platinacső áll, mely cső külső végét kicsiny »S sárgaréz-korong zárja el. E korong kö­zepén egy 2 mm. átmérőjű F furat van. Ezen furatot pecsétviasz- szal légzáróan körülragasztott rendkívül vékony aluminium- lemez fedi, mely lemeznek egyrészről az a hivatása, hogy a levegő beömlését a csőbe megakadályozza, másrészt pedig, mi­vel az ily vékony aluminium-hártya a katód-sugarakat átereszti, az, hogy rajta, mintegy ablakon keresztül a katód-sugarak kiléphessenek keletkezési terükből a szabad levegőre. A leve­gőt az edényből D csövön keresztül szivattyúzhatjuk ki. Amint látjuk, a cső legnevezetesebb része az aluminium- ablak, mert hisz azon keresztül jutnak ki a katód-sugarak a szabad levegőre. Minél vékonyabb az aluminium hártya, annál jobban átereszti a sugarakat; ámde túlságba nem mehetünk, mert e hártyának kell megtartania az egyoldalú légnyomást, másrészt teljesen lyukmentesnek kell lennie, hogy légmentesen zárja be a csövet, Nagyitó üveggel való keresés és többszöri próbálgatás után végre kaptam egy darabkát, amely elég erős volt arra, hogy az egyoldalú légnyomást kibírja s légmentesen elzárja a csövet, amellett elég vékony arra, hogy a katód- sugarakat jól átbocsássa. Ezen hártya vastagsága többszöri mérés középértékeként 00027 mm.-t kaptam, tehát alig vala­mivel erősebb a Lénárd által használt 0 00265 mm. vastag 3. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom