Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1909
8 sőt a világ előtt ismeretes lelt a legelső nyilvános íellépése által. Ezt megelőzőleg némi pillantást vetek akkori időnk viszonyaira. Ferenc király 1825. július hó 3-án Bergamoban kelt királyi levelével ugyanazon év szeptember 11-ére hívta egybe a nemzet által rég sóvárgott országgyűlést. Ezen országgyűlés nevezetes hazánk történetében, mert oly reform-mozgalmat indított meg, mely 23 éves folytonos és növekvő tevékenységével az ősi alkotmánynak egészen új, szélesebb és biztosabb alapokra helyezéséhez — az 1848-iki alkotmányhoz vezetett. E reform-mozgalom első ténye : a nemzeti nyelv biztosítása s fejlesztése érdekében a magyar akadémia megalapítása volt. Hosszadalmas lenne ecsetelni azt a szívet és lelket megragadó hatást, melyet Ferenc királyunk gyakorolt az egybegyűlt rendekre, midőn személyesen olvasta fel a trónbeszédet, mely a múltakra fátyolt borítva, békülékeny hangon szólt a múltról s biztatólag a jövőre; csak azt jegyzem meg, hogy midőn — állítólag — felséges asszonyunk — a királyné — „kiment a szálából, nyakába esett ő felségének és sírva összecsókolták egymást, nagyon meglévén indúlva a magyar nemzet kimutatott szeretete által, melyet az Őfelsége által olyan példa nélkül való kinyilt szívvel tartott beszéd idézett elő“ ; hosszas, bár épületes lenne ama jeles beszédekre utalnom, melyeket a kor jeles képviselői, Szucsics József bácsmegyei követ, Kolozsvári Miklós győrmegyei, Bezerédy György veszprémi, Perényi Zsigmond beregi, b. Sztojka Imre máramarosi, Péchy Imre pest- vármegyei s végűi a kor egyik legnagyobb szónoka, kit Szo- boszlay Pap István debreczeni lelkész, a „rettenetes“ névvel valóságos flagellumnak nevez, Nagy Pál Sopronmegye követei mondtak el a magyar nyelv és közoktatás érdekében, mely kérdés diadalra emelésében Szabolcsvármegye követe gróf Des- sewffy József is hathatósan közreműködött. A magyar nyelv — fájdalom — nem volt otthonos itthon; mindenfelé latinúl, s ami még bántóbb volt, németül folyt a társalgás és hivatalos ügyek intézése ; a magyar hazát kormányzó törvények is latinúl írattak meg; latin nyelven tanács
