Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1908
It) áz összes levéllemezek egy síkban vannak és pedig olyképen, hogy mindenik lemeznek a színe az ablak felé néz. Fordítsuk most el a cserepet úgy 45°-kal jobbra vagy balra, amikor is a levéllemezek az előbbi helyzetükkel szintén 45°-nyi szöget zárnak be. A levelek nem maradnak ezen új helyzetben. Ha egy nap múlva megfigyeljük a levéllemezek helyzetét, azt fogjuk tapasztalni, hogy az összes lemezek színökkel ismét az ablak felé vannak fordúlva; a lemez tehát tegnaptól mára 45°-nyi utat tett meg, hogy visszafoglalja előbbi helyzetét. Mi lehet a fent leírt jelenségnek az oka ? mi kényszeríti a Tropeolum levelét arra, hogy a lemezének a színét okvetlenül az ablak felé fordítsa ? Hogy e kérdést megvilágíthassuk, egy sötét szobához kell fordulnunk, amelynek az ablakai teljesen el vannak zárva a világosságtól. Helyezzük a Tropeolumot szobánk világos ablakából, ahol a levelei mindnyájan egy síkban vannak, a sötét szoba ablakába úgy, hogy a levéllemezek síkja körülbelül 45°-nyira legyen az ablaktól elfordítva. Nézzük meg másnap, harmadnap a kísérletünk tárgyát, azt fogjuk tapasztalni, hogy annak levelei változatlanúl ugyanabban a helyzetben vannak, mint a milyenben voltak az oda helyezéskor, tehát a kísérlet megkezdésekor. Vegyük most le az ablakról a világosságot elzáró redőnyöket, illetve deszkákat s engedjük, hogy világosság érje a növényt az ablak felől, Másnap már azt fogjuk tapasztalni, hogy az összes levelek elhagyták előbbi helyzetüket s valamennyien az ablak felé fordulnak. Ezen kísérletből kétségtelenül láthatjuk, hogy a napfény az, ami a leveleket arra kényszeríti, hogy lemezeiket az ablak, tehát a világosság forrása felé fordítsák. A most kimondott tételt még néhány példával kívánom előttetek meggyőzőbbé tenni. Menjünk le úgy tavasz felé a zöldséges pincébe, ahol a télire elhelyezett burgonyagumó, sárgarépa, petrezselyemgyökér a nedvesség és meleg hatására hajtásokat bocsát. A hajtások betegesek, sápadtak, mert a pince kis, félig elzárt ablakán csak igen kevés világosság szűrődik be. Valamennyien igen meg vannak nyúlva, vékonyak és gyengék. Ha megfigyeljük a növekedésnek irányát, azt fogjuk
