Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1908
12 zékeny részét ingerli, az inger kiváltja a mozgást s az illető szerv az ingertől meghatározott irányban kénytelen nőni. Most már az a kérdés, hogy az egész növényi szerv képes-e a föld vonzó ereje által előidézett inger felvételére, avagy annak csak egyes sejtjei vannak ezen szerep betöltésére kijelölve; azaz vannak e a növény egyes részeiben a geotropizmusnak, illetve ortotropizmusnak érzékszervei ? Ezen kérdés eldöntésénél ismét egy kísérlethez folyamodunk. Engedjük a lóbab (Vicia Faba) magvából kifejlődött radiculát egy centiméternyire megnőni; vágjuk le a leghegyét, mozdítsuk el a magot eredeti helyzetéből úgy, hogy a radicula a föld színével párhuzamos helyzetben legyen. Ugyanezt tegyük meg egy másik csírázó lóbabbal azzal a különbséggel, hogy annak a végét ne vágjuk le. Rövid idő múlva az ép radicula meghajlik s hegyét a föld középpontja felé fordítja. A levágott végű radicula pedig folytatja a növekedést az adott irányban, azaz a löld színével párhuzamosan ; nem hajlik a vége a föld középpontja felé, rá nem hat többé a föld vonzó eívje. Ugyanígy viselkednek az ortotropikus mellékgyökerek is Ez a kísérlet világosan mutatja, hogy a gravitáció iránt csakis a gyökér hegye érzékeny, a gyökér többi része pedig csak a geotropikus mozgási eszközli, azaz a gyökér érzékeny hegyét a föld középpontja felé irányítja. Készítsünk most egy hosszmetszetet a gyökér csúcsából, s vigyük a metszetet a mikroszkopium tárgyasztalkájára. A mikroszkopium lencserendszerével felfegyverezett szemmel azt látjuk, hogy a vékonyfalú, plazmában dús sejtek mindegyikében néhány keményítő-szemcse van, amelyek súlyoknál fogva a gyökér csúcsa felé néző sejtfalnál gyűltek össze s ahhoz símúlnak. A keményítő szemcséknek ez a helyzete a gravitációnak a természetes következménye. A gravitáció a keményítő-szemcséket a föld középpontja felé vonzza s így azok annál a sejtfalnál gyűlnek össze, amely a vonzás iránya, azaz a föld középpontja felé néz. Épen úgy van ez, mint ha egy pohárba kavicsdarabokat teszünk; a kavicsdarabok nem maradnak a pohár oldalán, hanem a pohár fenekén gyűlnek össze, azaz a pohárnak a föld középpontja felé fordított oldalán. Ilyen a keményítő
