Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1903
6 A lakosság minden rendjének a török elől való menekülése, a kisbirtokos nemességnek a városokba való vonulása, a magyarságnak minden téren feltűnő' térfoglalása, s az iparnak, kereskedelemnek a nemzeti élethez közeledése szellemében is — mindez szokatlan helyzetbe hozta a Felföldnek privilégiumokkal körülbástyázott német polgárságát, mely a tatárjárás óta e vidék nagy részét elárasztotta, úgy hogy Pozsonytól Brassóig a Kárpátok mentén egymást érték gyarmataik, s Körmöcbányától Bártfáig egy hatalmas tömeget képeztek. A helyzet szokatlansága a rendiségből folyt, mert most oly kérdések merültek föl, melyekről eddig szó sem volt, vagy ha volt is, a rendiség egy- egy elve egyszerre megszüntette. Teszem Korponának az a joga, hogy ott magyar ember a városi lakosság ellenére meg nem telepedhetik, IV. Béla óta sokáig virágozhatott, mert egy-egy eset, hogy magyar ember oda kívánkozott, ha előfordult is, egy községgel szemben csak egy embernek érdeke volt, s azért a hűbéri kor elve, hogy minden rend a maga kiváltságaiban háboritlanúl éljen, igen könnyen elintézte az ügyet úgy, hogy vagy egyáltalán megtagadta a felvételt, vagy a bent lakókkal teljesen egyenrangúnak vette fel. Most azonban igen sok ember nyüzsgött az országban, a magyarnak a többi felett természetes előnye volt, s ez a mozgó sokaság követelte, hogy ilyféle elvek másokra, a magyar jogszokással és törvényekkel összhangzókra változzanak által. Látni való ebből, mi szállott sikra most: a magyar és német jogszokás, amaz támadó, emez védelmi állásban: a város hirdette a polgárságnak privilégiumokban biztosított jogait, a magyarság pedig azt, hogy »lex plus semper valet jure municipali«, hogy ő sehonnan sem lehet kizárva saját hazájában Hosszas küzdelem után olyan helyi intézményeket teremtettek, melyek valamennyire áthidalták a magyarság és németség közti külömbségeket, s megkönnyítették az érintkezést, s egyiknek a másikba való olvadását. Ezek az intézmények egyik fejezetét képezik a hűbériség hanyatlásának nálunk is, másutt is, és különösen azért érdekesek, mert kitűnik belőlük, hogyan akarták megoldani azokat a kérdéseket, melyek az uj időkkel szünetlenül feltolakodtak és megoldást követeltek. Jellemző vonásuk, hogy mivel az országgyűlésnek fontosabb teendők miatt nem volt ideje és alkalma ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, helyhatósági statútumok utján keletkeztek. Mivel pedig e törvényhatóságok inkább a hatása alatt voltak az épen fenforgó helyzetnek, mint az országgyűlés lett volna, annálfogva a felmerülő kérdések elvi elintézésében nincs meg az egyöntetűség. Legfőbb kérdés volt, hogy milyen viszonyban legyenek a városi privilégiumokkal azok, kik mint birtokos nemesek, kerültek valamely városba, és azok, kiket a polgárok közűi megnemesitett a király ? A yárosi jogok összessége tetemesen kisebb volt a nemességgel járó
