Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1902
8 szabadban a másik edény foglalja el; mindenik edény belsejében a lehullott hó magasságának megállapíthatása végett centiméteres beosztású mérő' lemez van elhelyezve. Az edények felsó' nyílása tiz négy- szögdeciméter nagyságú s a hozzájuk való mérőhenger egyenesen milliméterekben méri a palaczkba öntött folyékony csapadékot. A hőmérők már szintén harmadik párjukban teljesítenek szolgálatot; Habzsudáéktól a második párt használat közben vettem át, melyek már ezen átvételnél is „régieknek látszottak; még régibb volt azon két hőmérő, melyeket használaton kivül tokba zárva vettem át s melyek közül az egyik Reaumur beosztású volt. A harmadik párt Ozvald J. újonnan kapta s azokon is immár harmadik évben folynak a megfigyelések. A szélsőséges (maximum és minimum) hőmegfigyelések az 1892. évben kezdődnek; előbb a minimum leolvasás (24 óra alatt — estétől estig — az előfordult legalacsonyabb hőállást mutatja) kezdődött október 7-én, később deczember 21-én a maximum (ugyanazon 24 órában előfordult legmagasabb hőállás) följegyzése is kezdetét vette; mindkét műszer Rutherford-féle volt, melyeknél a hőmérő cső vízszintes helyzetben van felállítva; a minimális hőmérőben borszesz összehúzódása visz egy pálczikát a legkisebb hőállás helyére, s ott hagyja, a maximális hőmérőben pedig a higany tol el egy zománczos vaspálczikát a legmagasabb hőállás helyére és szintén ott hagyja összehúzódáskor, mint az előbbi kiterjedéskor; leolvasás után az észlelő a pálczikákat a borszesz, illetve higany végéhez csúsztatja s ezzel az új beállítás megtörtént. Az 5ő. számú légsúlymérőt 1892. év első negyedében, a régi csapadék felfogó edényt s a hozzá tartozó két mérőpalaczkot pedig 1900. év elején postán küldöttem a központi intézetnek. Az 1901. május 1-től használaton kivül helyezett 1119. számú légsúlymérőt és négy hőmérőt a szükséges rézállványnyal együtt, melyek közül kettőn a megfigyelést 1902. év április végéig teljesítettem, ugyanezen év augusztus hó 19-én személyesen vittem Budapestre s ott vette át tőlem azokat a központi meteor, intézet egyik alkalmazottja. A régi szélzászló, melyet a központi igazgatóság vissza nem követelt, ma is a főgimnáziumi tornacsarnok tetején van. A következő fejtegetések alapjául csak az 1871. év január elsejétől végzett megfigyelések és följegyzések szolgálnak, melyek a meteorológiai és földdelejességi magyar kir. központi intézet évkönyveiben egész az 1890. év végéig havi és évi eredményeikben foglaltatnak; a következő 1891 -1901-ig terjedő 11 évről az eredeti saját följegyzések vannak kezemben, az 1902. évi adatokat és az 1903. év két első hónapjának följegyzéseit pedig Ozvald J. utódom készségesen bocsátotta rendelkezésemre. Így tehát a feldolgozható adatok 32 évi időközre terjednek ki, de csak 31 évre vonatkoznak, a mennyiben az 1878. évről az évkönyvből hiányoznak az adatok.
