Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1902
21 a nap hevétől való párolgása képezi s a messze vidékeken keletkezett párákat a légáramlások a földön szétosztják. A párák vízzé sűrűsödvén okaivá lesznek azon légköri lecsapódásoknak, melyeket köd és felhő' néven ismerünk, ha a levegőben láthatóan lebegnek vagy úsznak; harmatnak, esőnek mondunk, ha a földre folyékony állapotban jutnak; dérnek, zúzmarának, hónak, darának, jégesőnek hívunk, ha szilárd állapotban kerülnek a levegőből a szilárd földre és annak tárgyaira. Hogy lakásunkban is vannak ily vízpárák, bizonyítja a tény, hogy a szobába hozott hideg tárgyra vízcseppek rakódnak le és az ablak időnként harmatos lesz. De ezen páráknak jelenléte lakóhelyeinken az egészségre szükséges tényező, viszont túlságos mennyisége káros hatású, mit oly zárt helyiségekben lehet tapasztalni, hol sok nedves ruhát száritgatnak. A levegő páratartalmát kétféleképen szokták meghatározni; keresik, hány grammot nyom a levegő térfogat egységében (liter, köbméter) foglalt vízpára s ez az általános (absolut) páratartalom, vagy pedig azt kutatják ki, mily arányban van a létező párák súlya azon párák súlyához, melyek adott hőmérséklet mellett azon térbe beleférnek; ez a viszonylagos (relativ) páratartalom másként légnedvesség foka s ezt rendszerint százalékokban fejezik ki; így a párák teljes hiányát 0, a tértelítettségét 100 százalék jelenti. Telített térnek nevezzük azt, melyet sem lehűteni, sem összenyomni nem lehet anélkül, hogy a párák egy- része vízzé ne sűrűsödjék, ellenben nem telített tér az, melyet bizonyos mértékig hűthetünk, vagy összenyomhatunk s belőle víz cseppek még nem válnak ki. Figyelemre méltó, hogy hideg levegőt kevesebb, meleget jóval több pára telíthet. A párák súlya helyett egyszerűbb dolog úgy az absolut, mint a relativ páratartalom meghatározására a párák nyomását használni; ezen pedig oly higanyoszlop milliméterekben kifejezett magasságát értjük, melylyel a levegőbeli párák egyensúlyt tartanak. Az alábbiakban a páratartalmat ily értelemben fogjuk ismertetni, tehát a relativ páratartalom a létező párák és a lehetséges (ugyanazon hőfokon) párák nyomásának hányadosa lesz százzal szorozva. Ezek előre bocsátása után még csak azt jegyezzük meg, hogy emberre, állatra, növényre legkívánatosabb a 75°/o körül levő relativ páratartalom; mert a jóval alantabb járó, kelleténél gyorsabb nedvkeringést okozván, hat károsan, a magasabb tartalom pedig a nedvek keringésének megakasztásával pangást idéz elő s így árt a szerves lénynek, mit a tapasztalás is igazol, így a hosszas esőzés alatt a sok pára ép úgy tönkre teszi a növényzetet, mint a hosszas szárazság leperzsel mindent. A páranyomásból a párák súlya is kiszámolható. A páranyomás megállapítása a met. észlelő állomásokon rendszerint nem közvetetlenül, hanem közvetve az August-féle hőmérőkről történik, melyeknek egyike az uralkodó hőmérsékletet mutatja, a másiknak gömbje szövetbe búr-
