Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1902
10 — nyomás, ez a műnéven úgynevezett depressio; e két helyet a legtöbb esetben jelentékeny távolság választja el; úgy a maximum, mint a depressio körül vonulnak az izobárok, vagyis az egyenlő' nyomású helyeket összekötő' görbevonalak, melyeket ha Európáról van szó, rendszerint 5—5 milliméternyi nyomás különbségek szerint rajzolnak a térképre, bizonyos időpontra vonatkozólag; ha csak hazánkban akarjuk az izobárokat föltüntetni, akkor ezeket milliméterenként vagy ennek tizedrészei szerint rajzoljuk a görbéket. A két szélsőséges hely középpontjának és a levegőmozgás irányának fölismerése egyik hathatós tényezője lett az egy pár év óta nálunk is szokásba jött s a meteor, középponti intézet által végzett időprognozisnak, melyet az egyes európai országok, de kivált a tengerjáró államok meteor, intézetei a közjó érdekében már régebben folytatnak oly módon, hogy a központi intézetek a hatáskörükbe tartozó egyes helyekről távirati értesitést kapnak minden délelőtt a reggel megfigyelt légnyomásról, hőmérsékletről, szélirányról és erősségről s a lehullott csapadék mennyiségéről; s ezeket az adatokat a központi intézetek egymással is közük. Ezen adatok alapján a prognózis készítő intézetek berajzolják Európa térképébe az izobárokat, még pedig nem az észlelésnek eredményeit, hanem valamennyit 0° hőfokra és tenger- szinre átszámítva, hogy így az összehasonlítás lehetővé tétessék. Egész Európára kiterjedőleg szerkesztett s a légnyomást mindenfelé föltüntető úgynevezett synoptikus térképek készítése csak korlátolt számú adat alapján történik; Magyarországból mintegy 30 állomás küld táviratokat; de ezen térképeken még a reggeli hőmérsékletet mutató s az egyenlő hőfokú helyeket összekötő görbe vonalak, az úgynevezett izothermák is meg vannak, nem különben az egyes állomásokon (városokban) a szélirányát és erejét mutató nyilak, valamint a felhőzetet föltüntető körök; ily időjárási térképeket korábbi években némely napi lap hosszabb időn át közölt, hogy olvasóit az időjárás helyzetéről tájékoztassa; újabban e térképeket már a lapok nem közlik; de sűrűn látjuk minden lapban »időjárás« czím alatt a m. kir. 'meteor, központi intézet távirati jelentését táblázatosán összeállítva mintegy 48 helyről, mely táblázat a fennebb említett adatokon kívül még az előfordult szélső hőfokokat is tartalmazza, a megelőző napról megjegyzéseiben röviden beszámol s például az 1903. május 6-án reggel 7 óráról vett adatokból így következtet: Prognosis: »Meleg és túlnyomóan derűs idő várható« tudniillik május hó 7-ére. Nyíregyháza közel lévén Debreczenhez, mely sürgönyző állomás, ily táviratokat a központi intézetnek nem küld. A légnyomásban megnyilatkozó levegő tengerbeli mozgások természetét a minél több állomáson végzett napi följegyzések derítik ki, melyek így hozzájárulnak a légnyomás változatos menetének meg-
