Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1898
14 tárgyát veszi az ó-korból, a többi nemzeti. Philosophusa szintén magyar tárgyú. Tudta, érezte, hogy a magyar nemzet ama részére, mely még nemzeti érzését nem vesztette el, a dicső múlt felelevenítésével lehet leginkább hatni, azért választott magyar tárgyakat. Philosophusában pedig a művelt társalgás nyelvét mutatta be szemben az elparlagiasodott Pontyi beszédmódjával. Pontyi oly jellemzetes, eleven alakja e vígjátéknak, hogy tulajdonképen ez tartotta fenn a színpadon is igen sokáig. Gyulai úgy tartja, hogy Pontyi Bessenyei szomszédai vagy rokonainak egyike lehet, akinek körében töltötte Szabolcsban gyermekségét, első ifjúságát, akikre felférne egy kis műveltség s a kikhez ő is hasonló lesz, ha otthon marad. A vígjáték hőse pedig nem más, mint ő maga, a ki ép úgy, mint Parmenió, Rousseau hatása alatt filozofál. Lidás, a Parmenió szolgája, utánozni akarja urát, bölcsel- kedik és olvas; olvasmányai azonban nem Rousseau és a többi francziák, hanem korának magyar olvasmányai: A nyúl históriája, Trója veszedelme, Kónyi János versei stb. Lidásban és olvas mányaiban Bessenyei az akkori magyar közönséget és olvasmányait gúnyolja, amihez neki joga volt, mert hiszen abban az időben senkisem tudott oly Ízléssel írni, mint ő. Se nem köznapi, se nem latinos, de sok helyütt könnyed, fordulatos s néha ki tudja fejezni az újkori társalgás finomságait is. S ép ez által hatott is. Hazafias és nyelvi szempontok vezették Mátyás király ez. 6 énekes époszában, mely ugyan meg nem jelent, valamint Eszterházy vigasságok ez. leírásában és Tári men es utazása ez. regényében s még inkább történeti műveiben: Hunyadi János és viselt dolgai, A magyar nemzetnek szokásairól és Magyarország törvényes állása ez. tanulmányaiban, melyek közül csak az első jelenhetett meg. Bölcseleti munkái az értekező próza jeles alkotásai, sokszor azonban nem egyebek, mint vergődő lelkének vallásos és böl- cselkedő elmélkedései áttérése után, melyekkel részben magát megnyugtatni, részben igazolni akarta. A nemzeti megújhodásra legfontosabbak nyelvi és irodalmi kérdésekkel foglalkozó röpiratai és értekezései. Ezekkel szerezte meg ő a dicsőség koszorújának azon virágait, melyek sohasem
