Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1894

10 A professor egyházi teendőket is végez. Professor keresése és helyet­tesítése (1823— 1825.) 20 vfrtot kapott; hogy a fuvar és beigtatási lakoma 256 forint 16 krajczárjába került az egyháznak és hogy akkor is, a mikor Greguss kápláni hivatalába bevezettetett, a „költség felment 45 írtra.“ Greguss Tamás az egyház által hangsúlyozott szel­lemben és irányban kettős minőségben működött: átvette a professori iskola vezetését és oktatását, s aztán, különö­sen 1820-ban „nagy erőltetéssel tölté ki mint segédlelkész a prédikátori hivatal hiányát.“ Az egyház nem is maradt méltánytalan Gregussnak, különösen mint segédlelkésznek működése iránt, mert neki „példás hűségéért“ 200 írttal javitotta fizetését, 1823. április 2-kán tartott gyűlésében pedig őt eleinte segédnek „harmadik prédikátor“-i czimen, később pedig 1824-ben Schulek Gáspárnak az egyház egyik lelkészének pozsonyi theologiae professorrá történt megvá­lasztásából eredő lemondása után második rendes papnak választotta meg s külön hiványnyal látta el. Greguss Tamásnak pappá történt megválasztása után az egyhcáz 1823. jul. 1. tartott gyűlésében a professori hiva­talra és „próbatétel végett“ a következőket jelölte ki meg- hivandókul: Hlovik Jánost, Gál Györgyöt és Czirbesz Jánost, előnyösen módosítván a professor hiványát. Hlovik János a „póbát le is tette,“ azaz: végezte az isteni tiszteletet augusztus hó 17-én; azonban az összeült presbyterek, hivatkozással az egyház azon határozatára, hogy Kovács Mihály és Benkő István egyháztagok a Tiszol- czon superintendensi káplán minőségben működő Gál György­höz küldettek, őt „próbára“ meghívandók, a választás elna­poltatok A küldöttség csakugyan fel is kereste Gál Györ­gyöt Tiszolczon, de ez állását oda nem hagyhatván, határ­időt tűzött ki, a mikor Nyíregyházára jövend „próbára.“ Kovács Mihály és Benkő István egyháztagok küldetésükben igy eljárva haza térhettek volna, azonban ők még Osgyánba is elmentek, hogy az ott működő Lúcze Sámuellel tárgyal­janak. Lúcze megköszönte a személye iránt nyilvánuló bi­zalmat, de a küldötteknek tagadó választ adott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom